Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 48. szám - Vidéki észrevetelek az igazságügyi reform munkálatokra

196 ezen más szempontból ésalapon a közös j avakbani arányos részesülhetés iránt indított keresete elenyészettnek tekintendő lenne, annál kevésbé lehet következtetni, mert az , hogy azon perben felperesek a területi haszonvételekhezi jogukat , vagy alperesekkeli egyenjogúságukat be nem bizonyitották , a per folytán sem ki nem tűnik, sem alperesek részéről nem próbáltatott; és végre, miután alp. Jekelfalusy családbeliek a még félosztatlan és rendezetlen állapotban létező közösségekben gyakorolt tágosabb használat által több jogban való részesültetést, mint mivel a keresetbe vett arányosítás elvei szerint telkeik s birtokuk arányához mérve bírhatnak, különösen pedig oly jogokat is, mint a Bárczay család volt jobbágyainak kezén létező irtvány földek, melyektől a jövedelmeket nem alperesek, hanem felperesek szedték, s ennélfogva, melyekkel azelőtt soha nem is birtak, ez uton maguknak nem szerezhetnek, másrészről pedig alperes Jekelfalusy családbeliek, a Bárczay jogon lévő volt úrbéresek törvényes legelő és faizási illetőségének, az esetben, ha azt ezek nem saját volt földesurok jogán gyakorolták volna — minthogy idegen földesúr jogán gyakorolhatni törvényesen jogosítva nem lehettek, magokéból leendő kiadására törvszerüleg kötelezhetó'k nem is lennének; — mindezeknél fogva felp. Bárczayak a Jekel és Margitfalvai ha t á r o k b a n földesúri közbirtokosokul kimondatnak és mint ilyenek a fentirt határokbani közös javadalmaknak, jelesül a volt úrbéresek kielégítése után fenmaradandó legelőnek, erdőnek, haszonvehetetlen téreknek, valamint a már felperesek részéről jogérvényes egyesség által elintézett, kiváltható i r t vá n y fö 1 de k n e k az 1832/6: XII. t. cz 2. 3. és 9. §§-ai értelmében kinyomozandó telkek utáni arányos mértékben leendő birtokában részesítendő k, — s az arányositás mennyiben eddig a korcsmáitatás aránytalanul külön és korlátlanul gyakoroltatott— minthogy e tekiutetben a felek között semmi jogérvényes egyesség nem jött létre, a korcsmái tatásra nézve is kiterjesztendő. — Az alsóbb bíróságok ítélete a fentérintett irányban ekképen megváltoztatván, a Jekelfalusy családbeliek közötti birtok aránykulcsra és maradék földekre nézve pedig a másodbiróságnak ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatván, a per további szabályszerű intézkedések végett illetőségéhez visszaküldetik. (1863. jul. 16. 245. urb. sz. a.) Ezen ítélet ellen alperesek felebbezést és semmiségi panaszt emeltek, mert a kir. táblai ítélet tévesen fogta fel a tényállást, hibásan magyarázta a peres adatokat, s törvényellenes indokra fekteti állításait, minthogy alp. részéről adatilag ki van mutatva, miként felp. a. Jekel és Margitfalvai erdők, legelő, s haszonvehetlen térek használatában sohasem léteztek, pedig az arányossági pernek egyedüli alapját csak a tettleges birtoklás képezheti, s a közös javadalmak felosztásához a birtokon kívül állónak joga nem lehet; — mert továbbá az úrbéresek által használt faizásból és legeltetésből a földes ur viszonyára kifejlő jogot következtetni épen nem lehet; mert mellőzte az ítélet alperesek azon bepróbált állítását, hogy felp. Bárczay család a korcsmáitatást urb. funduson gyakorolta, de ha curialis telken gyakorolta volna is, ez arányossági igényüket más egyéb határbeli javadalmakra I ki nem terjesztheti; mert hogy a Bárczay család az erdő jövedelméből valaha részesittetett volna, nemcsak nem bizonyittatik, sőt alp. részéről az ellenkező próbákkal mutattatott ki; — mert, az ősis. szabálynál fogva többé nem folytatható joggyökösségi pernek czélja, feladata és érdeme az Ítélet által szintén tévesen fogatott fel, minthogy valamint gyakorlati arányossági pernek feladata szabályozni a közös haszonvételeket a gyakorlat alapján, ugy a joggyökeres pernek czélja és merituma kivívnia a jogot, ezt pedig felperesek ezen uton ki nem vívhatják; mert a Bárczay féle volt jobbágyok a faizást soha sem élvezték Bárczay jogon, de mert úrbéresek levén, ezen az urbárium szerint őket illető jog nekik biztosíttatott; mert a Bárczay család a telekkönyvben mint birtokos be sincs jegyezve, sem ezen állítólagos jogukat elő nem jegyeztették, stb. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: „A kir. it. Táblának ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik, s a per további szabályszerű intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik.', (1864. febr. 6. 583. urb. sz. a.) Irodalmi értesítés. Az ujabb időkben megjelent munkákból még a következőket kell bemutatnunk. — A börtönügy legújabb haladásai, mind a különböző rendszerek elméletére, mindazoknak gyakorlati alkalmazására nézve különöstekintettel Magyarországra. Irta Bozóky Alajos. Ajánlva, b. Eötvös J. ministernek. Ára 1 frt. 60 kr Miután a börtönügy reformja hazánkban szinte egy égető sebet képez, melyet orvoslás nélkül sokáig hagyni nem lehet, és pedig már azért sem, mert a nélkül azon czélok sem érhetők el, melyekre egy tökéletesb büntető jogi codificatió törekszik ; kétségtelen mikép mind a közvélemény irányzatára és kifejlődésére, mind a törvényhozási munkálatok elősegélésére igen hasznosak azon adatok, melyek a tökéletesb európai börtön rendszerek ismeretére vezetnek, melyek az államok ebbeli tapasztalatainak nyomán tisztázzák azon gyakorlati szabályokat és elveket, melyek szerint a börtön rendszer legczélszerübben átalakítandó, hogy mind az emberiség érdekeinek, melyek fájdalom főleg itt oly sokszor mellőztetnek, mind a jogbiztosság igényeinek, melyeket szinte itt sem szabad szem elől téveszteni — elégtétessék.— Azért a jelen munkát mint az érintett czélra hasznosan közreműködőt olvasóink figyelmébe ajánljuk. — Di e J uden frage. 1848. 1867. Nyolcz lapból álló rövid röpiratocska az emancipatió mielőbbi létesítése érdekében — Landautól — kiaadva Pesten Deutschi testvérek által. — Deák Ferencz mint államférfi, mintszónok, mint honpolgár. Életrajz. Irta Herzeghy Mór sz. Lázár rend lovagja stb. Pest 1867. Pfeiffer Ferdinánd könyvkereskedése. — Ára 50 kr. 31. lap. — Eszmék egy országos Bank felállitása kérdéséhez. Irta Török Sándor. Pest. 1867. L a u ffer testvérek bizománya. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer - kedden és pénteken. Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szálas: belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső szám a. Pesten, IHlü. Nyomatott Kocsi S ándor állal. {Érköty, Galgóciy és Kocsi nyomdáidban.) /W-pinci es ai-duMUor tarkán 9. t*. a. "