Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 49. szám - A békebíróságok (Új czikksorozat. A lapunk f. első félévi folyamában megjelent 1-12. czikk kiegészítéséül)

Pest, 18G7. kedd jul. 2. 49. szám. Kilenezedik évfolyam. ÍOI{\I:\VS/I:KI CSAMOK, Tartalom; A békebiróságok. — Vasút társ. általi kártérítési jogeset. — Hivatnlos tudnivaló. A békebiróságok. (Uj czikksorozat. A lapunk felső félévi folyamában megjelent I—XII. czikk kiegészítéséül) I. Az egyes bíróságok szervezése minden jogi törvényhozásban a legfontosb feladatok közé tartozik. Kétségtelen, mikép egy uj bírósági rendszer tökélye, czélszerüsége lényegesen attól feltételeztetik, hogy abban mily hivatás jutott az egyes bíróságoknak, melyeket teljesen elkerülni nem lehet, s hogy azok a társas bíróságok a törvényszékek irányában mily állást foglalnak el. Két érdek az különösen, mi itt összeütközésbe jön, s melyeknek minél tökéletesb kiegyenlítését az igazságszolgáltatás főczéljai igényelik és teszik szükségessé. Könnyű belátni, mikép társasbiróságok mellett, melyek több tagból állanak, melyeknél tehát az idegen befolyásokat oly könnyen érvényesíteni nem lehet, a bírói függetlenség , részrehajlatlanság biztosítékai nagyobb mértékben feltalálhatok mint az egyes bíróságoknál. De ily testületeknél a tudomány kellékei is kedvezőbb arányban léteznek, mi a törvénykezés alaposságára bir eldöntő befolyással. Más részt azonban nem tagadhatni azt sem, mikép a törvényszékek nagy számmal, minden kis helyen s vidéken fel nem állíthatók, főkép oly államban mint hazánk, hol valódi biróképes egyének igen kis számban találhatók. — Azon nehézségek eltávolítására tehát, melyek így a bíróságok távolságából keletkeznek, s melyek a költekezés s időveszteség miatt a gazdászatra, a társalmi keresetekre igen hátrányosak szoktak lenni, elkerülhetlenül szükséges, hogy törvényszékek mellett egyes bíróságok is legyenek. Ezen érdekek okvetlenül kiegyenlitendök levén , kell hogy a bírósági szervezet oly szabályokra és elvekre alapitassék, melyek az igazságszolgáltatás részrehaj lat lanságát s alaposságát biztosítsák, de ne engedjék azt sem, hogy a jogkeresés s érvényesítés a honpolgároknak túlságos terhükre essen. A bírósági intézményeket tehát akkép kell szervezni, és a bírósági szervezetbe oly intézményeket bevenni, melyek ama ellentétes érdekek kiegyeztetésének minél sikeresebben megfeleljenek. Mi ugy hisszük, már ezen érdekeknek s magasb czéloknak is a legsikeresebben megfelelhetnek a békebiróságok, melyek míg vidékenkint nagyobb számmal felállitathatván, mindenütt a honpolgárok közelében létezhetnek s igy a nagyobb távolsághoz kötött hátrányokat eltávolítják; egyszersmind a részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosítékait is nagy mérvben tartalmazzák, a mennyiben főlényegükhöz az tartozik, hogy a közbizalom kifolyásai legyenek. Ha tehát az egyes bíróságok a törvényszékek mellett nélkülözhetlenek, azoknak helyére legnagyobb siker kilátásával a békebiróságok állitathatnak. És pedig ez annálinkább ajánlható, minthogy nézetünk szerint a békebiróság egyik legalkalmasb eszközül szolgálhat a municipalitás igényeinek s még mindig bonyolult kérdéseinek is kedvező megoldhatására — értve a municipiumoknak a hűbéri rendszerből fenmaradt törvénykezési s bírósági igényeit. Ezen alapeszmék azok, melyekből minden eddigi fejtegetéseinknél kiindultunk, a békebiróságok behozatalának indokolásánál. És ezen kiindulási pontok alapján tovább a következő következtésekre jutottunk. A békebiróságok k ibékitő hatóságot képezzenek, de egyszersmind határozott s rendes bíráskodási hatáskörrel is bírjanak. Ez okból ezen intézmény szervezésénél nem az angol, haaem a franczia törvényhozást s intézményeket sürgetjük utánzásul vétetni — miután az angol békebirák rendes polgárjogi jurisdictiót nem gyakorolnak. A békebiróságok a többi törvénytudó bíróságoktól megkülönböztetendők. A békebiróságok ne legyenek tisztán és szorosan törvénytudókból vettszakbiróságok, hanem a népelembefolyására fektetett,közvetlenül a nép kebelében létező s működő bíróságok — melyek a népbizalom kifolyásai gyanánt szolgáljanak, s azért biráskodásukban és pedig különösen a bizonyítás körüli eljárásban — a formális jog szabályaira és szigorú követelményeire szorítva ne legyenek. Ennek megfelelőleg a békebirák nép választás alá tartozók legyenek. A választás azonban korlátlan nem lehetvén, kell hogy bizonyos egyéni kellékek feltételeihez köttessék. Ily szükséges megválaszthatási feltételékül sürgethető, hogy törvényismerettel szinte bírjanak, habár nem oly fokú törvénytudománynyal, mint a többi rendes biróságok ; hogy bizonyos kort elértek legyen ; hogy vidékbeliek legyenek, tekintettel különösen az ingatlan birtokra. A békebirák hatáskörére nézve azt kívántuk megalapitatni: hogy a kibékítés eszközlése, tehát a békebiróságnak e végetti igénybe vétele törvény által kötelezett, tehát kényszerítő legyen — azonban azon hiányok javításával s kiegészítésével, melyek a franczia rendszerben tapasztaltatnak; azonban necsak kibékitési hivatásuk legyen, hanem valódi biráskodi hatósággal is bírjanak, mely minden ország sajátlagos körülményeihez alkalmazandó; és pedig ugy hogy a szorosan vett biráskodási illetőség necsak polgárjogi, hanem bűnvádi ügyekre is kiterjedjen, azonkívül, hogy rendőri és bizonyos perenkivüli eljárás teendői is reájok bízathatnak. Ezen elvek további kifejtésével akarunk jelenleg még néhány czikben foglalkozni. Minthogy a békebiróságok kiváló nagy fontossággal 49