Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 23. szám

92 térítését lehetne joga követelni, hogy ha a biztosítási feltételek 20-ik §. értelmében jogát hamis bevallása és túlcsigázott keresetével el nem játszódta volna — Tagadja alperes, hogy beismerte volna, miként felperesnek 2192 frt. 42 kr. valóságos kiadása van, kifogást tesz az elleti, hogy a Friedféle gabona letakaritási s behordási költsége 1011 frt. 42 krba került, mert a Gr. alattinak bizonyító erő nem tulajdonitható annyival inkább, mert abból az sem vehető ki, hogy hol és mikor vétetett fel, s tanuk által sincs aláírva. Nem határozhat itt, hogy mennyire volt a kérdéses gabona becsülve, hanem egyedül az, hogy mennyiért vette meg felperesei alperes által de felperes beismerésével is be van bizonyítva. A "/. alattin levő aláírást felperes nem tagadja, az abban foglaltak tehát bebizonyitottnak tekintendők. Azon felperesi kérelemnek, hogy tanúi meghiteltetve lévén, az alperesi tanuk mellőzésével Ítélet hozandó, hely nem adat hátik, kéri alperes az általa hivatkozott tanukat szükség esetén kihallgatni, s felperesi tanuk vallomásának figyelmen kivül hagyásával felperest keresetével elutasitatni, és a alatti perköltségekben elmarasztatni, a csalási szándékot bebizonyitottnak itéletileg kimondatni, s felperest megfenyités végett a büntető hatóságnak által adatni. A tárgyalás befejezte után sz. kir. Pest város törvényszéke által Hirsch Mária férjezett Fried Emanuelnének mint G-oIdstein Simon ügyvéd által képviselt felperesnőnek, az első magyar általános biztosító társulat mint Tóth Lőrincz ügyvéd által védelmezett alperes ellen 2502 frt. kártérítési Összeg s járulékai megvétele végett 1862-ik július 10-én 28216. sz keresettel indított előbb rendes szóbeli, később írásbeli uton tárgyalt perében ítéltetett: „Alperes társulat köieles felperes Friedné szül. Hirsch Máriának Szabolcs megye Acsád községben fekvő, az A. alatti 1861 sept. 22-én 29886. sz. a. alperes társulat nevében Debreczenben kiállított kötvény szerint 4155 frt. 75 kr. erejéig biztosított gabonájában az 1861 évi decz. 8-án kiütött tűzvész alkalmával vallott kárát megtéríteni, nem különben jelen pernek 63 frt. 84 krra mérsékelt költségeit 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Felperesnő kára mennyiségének kimutatásával az alapszabályok 21. §-ának követésére utasíttat! k. Indokok. Alperes társulat nem tagadjja, hogy felperesnő az A. alatti okiratban körül irt gabona nemeket tűzkár ellen biztosította, nem tagadja továbbá, hogy ezen biztosított gabona neműek egy része a kikötött biztosítási idő tartama alatt elégelt. Törvényszerint bebizonyitottaknak tekintendő eme körülményekből az A. alatti szerződés értelmében önkényt következik, hogy alperes társulat felperesnőnek a biztosított tárgyakban vallott kárát megtéríteni tartozik. Alperes társulat felperes keresete ellenében azon ellenvetést teszi, hogy ez kártalanitáshozi jogát az alapszabályok 20-ik §-a értelmében az által játszódta el, mivel felperesnő oly gabona mennyiséget, melyet részint nyilvános árverésen, részint magános uton összesen mintegy 765 fton vett meg, összesen 4155 frt. erejéig biztosította, és mivel felperesnő az ebből elégett nem egész fele részért 2502 frt. kártérítést követel, miáltal °ugymond — alperes társulatot szándékosan megMegieleTe lap hetenkint kétszer - kedden és pénteken. Előfizetési ár: helyben 4 frt negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : belváros, áldjon^ '• j,es/eBí 1S07. Xyomalotl Kocsi S ándor állal. (Érkövy, tialgóc-y és Kocsi nyomdájában.) Hal.piacl és al-dunasor sarkán 9. sz csalni törekedett, s így az egész biztosítási ügylet az idézett §. értelmében érvényét veszté. Ha valóknak vétetnének is az alperesi ellenbeszédben elősorolt, a biztosított gabona értékére vonatkozó fentebbi ténykörülmények, — az ezekre alapított alperesi következtetés — a biztosítási szerződés érvénytelensége — bíróilag el nem fogadható, mert az, hogy a biztosított tárgy értéke a biztosítási összegnél kevesebb, tekintve, hogy a társulat az alapszabályok értelmében csak a valóságos kárt, köteles megtéríteni, a társulatra káros befolyással épen nem lehet; — de különben is a társulat az ily módon történhető megkárosítás ellen, a 19. §. értelmében megóvhatja magát, — azon körülmény pedig, hogy felperesnő több kárt számított fel, s követel jelen per utján, mint mennyit vallott, őt kártalanítási jogától szintén nem foszthatja meg, valamint alperesi társulatot fizetési kötelezettségtől nem mentheti fel, mert a per folyama í.latt mindkét félnek elég alkalma van a valódi kárt kimutatni; továbbá az, hogy valaki akár magán, akár birói uton többet követel, mint a mennyihez joga van, kereseti jogától senkit meg nem foszthat. Egyébbiránt alperes társulat arra nézve, hogy a felperesnő által biztosított gabona mennyiség a biztosítási összegnél kevesebb értékű legyen, a felmutatott becslevelekkel, különösen a felperesi részről e tekintetben felhozott ellenbizonyitékok irányában ki nem mutatta; mert abból, hogy felperesnő a biztosított gabna mennyiséget a biztosítási összegnél jóval kevesebb áron vette meg, arra következtetni, hogy az a biztosítási öszszeghez nincs arányban — tekintve hogy felperesnő ezen gabona nagyobb részét birói árverésen, s az egészet lábon, tehát oly állapotban vette meg, melyben a valódi érték megközelítőleg sem határozható meg — jogszerüleg nem lehet; az alperesi részről felmutatott becslevelek a kereset mellett C. alatt felmutatott s alperesi részről hallgatással mellőzött okmánynyal megdöntetnek; ugyanis az alperesi becsű gyanitáson alapszik, míg a C. alatti okmányban foglalt becsünek alapját tényleges körülmények képezik. Alperes társaság részéről az alapszabályok 9. §-ára való hivatkozás, tekintve, hogy alperes ezt csak a viszonválaszban hozta fel, birói figyelembe nem vétethetik. Mindezeknél fogva felperesnönek kártéritéshezi jogát megállapítani, s alperes társulatot, mint pervesztes felet, a biróilag mérsékelt perköltségekben elmarasztalni kellett A mi a kártalanítási összeg mennyiségét illeti, e tekintetben felperesnő az alapszabályok 21. §. követésére azért volt utasítandó, mert felperesnő keresetében az elégett gabonának árát ki nem tette, s ezen hiányt válaszában is csak helytelenül pótolta, ugy hogy a válasz és kereset az ár tekintetében ellenmondásban van, és ennek felvilágosítása elmulasztatott." (1864. aug. 4-ki 38796. sz. a.) (Vége köv.) Hivatalos tudnivaló. Csődök: Heves mtörvszéke Paravic'mi Alajosné szül. Halassy Anna besenyői birtokos e. Bej. april 24—26. Peru. Horváth József egri ügyvéd. — Pozson mtörvszéke Patasy György albári lakos hagyatéka e. Bej. april 4—6. Peru Büky György pozsonyi ügyvéd. — Debreczen város törvszéke Szegedi Lajos és neje Tóth Zsuzsánna e. Bej. mart. 26. Perü. Medve Kálmán. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVAlV. helyben és vidékre egész évre 8 frt. — félévre asor és kalap-utcza szögletén 1. sz. a.