Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 24. szám

Pest, 18G7. péntek mart. 22. 24. szám. Küenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. THi-tnlom: Örökösödési jogeset. (Folytatás.) — Tűzkár biztosítási jogeset. (Vége.) Az évnegyedes előfizetési időszak e hó végével lejárván felkérjük tisztelt előfizetőinket, hogy az előfizetés megújítása iránt mielőbb rendelkezni szíveskedjenek— évnegyedre 2 frt.— fél évre 4 frt. egész évre 8 frttal. A codificatió ideje beállván. mint eddig ugy ezentúl is kiváló figyelmet fordítunk a codif. kérdéseinek tüzetes fejtegetésére — és pedig következetesen eddigi működésünkhöz a legszabadelvübb irányban — az európai előhaladott eodificatio színvonalán — s ha kell küzd veabalitéletekkel sáltekintély ékkel. Örökösödési jogeset. (Schiirfenéder — Venczel ügy.) Közli Csemegi Károly ügyvéd ur. (Folytatás.) Scharfenéder a perujitó alperes — perujitási keresetlevelében kiemelte a felsőbb bíróságilag is — mint már láttuk — mellőzött körülményeket, mellékelte az anyaperből akkép kimaradt adatokat, felhozta a döntő tényeket, melyekkel beigazolta, miként: 1. Az egyesség oly elemekkel erősült, melyek által az végképen megszűnt a kiskorú cselekménye lenni. 2. Hogy ez a nagykorúnak cselekményévé változván, a gyámság jogi fogalmánál fogva az nem is lehetett a gyám és gyámolt k ö z ö 11 i ü gy 1 e t: 3. Hogy ezen nem-kiskorú sági s nemisa gyámmal kötött egyesség, még azon kivül az illetékes hatóság sőt maga ü Felsége és a városi tanács által megerősíttetett és érvényesnek tekintetett. A perujithatás iránti megelőző tárgyalás befejezése után, sz. kir. Arad városa törvényszéke megtagadta a per megujithatását: azonban a királyi itélőTábla, sa Hétsz. Tábla megalapította. Ennek folytán az ujjitott per érdemleges tárgyalás al á került, mely nek befejeztével első bíróságilag Arad város tszéke által következő Ítélet hozzatott: „ScharfenéderFerencz — mint Csemegi Károly ügyvéd által védett ujitó alperesnek — Pozsonyi Ferencznő Venczel Aloysia mint — előbb Popovics János utóbb Mály G-edö ügyvéd által képviselt — újított felperesnő ellen indított, perujitási perében ítéltetett. ,,Ujitó alperes, az ellene újított felperesnő által támasztott örökösödési kereset alól felmentetik; a perbeli költségek pedig kölcsönösen megszüntettetnek. „Indokok. Perújítás során C. D. AA. BB. a. felhozott ujabb adatoknál fogva kétségen kivülileg lőn kimutatva, miszerint az anyaperben B/. a. beperesitett egyesség újított felperesnő által nagykorúsága idejében ismételten érvényesnek beismerve, megerősíttetett, és ezen felül ugyan-azon egyesség Arad városa árvaszéke tekintőleg tanácsa, mint illetékes gyámhatóság által is jóváhagyatott, mi ellen a kir. Canczelláriának B) a. beperesitett intézménye szerint sem lévén észrevétele, és igy ezen egyesség megújítása, s ezzel most már maga a B/. a. egyesség nem tekinthető a gyám és gyámolt közötti cselekménynek, hanem a H. K. I. R. 112. cz. értelmében az, két önjogu személy szabad akaratabeli ügyletnek természetével bir, mely is ezen szempontból az 1655. 24 cz. 1. § szabálya alá nem foglalható, ennélfogva azon a törvény által kivánt kellékekkel ellátott egyességet jogérvényesnek tekinteni, és ennek alapján az ujitó alperest a kereset alól felmenteni kellett — a költségek azonban azért voltak megszüntetendők, mivel egyrészről azok már az anyaperben is kölcsönösön megszűnteiteknek mondattak ki, más részről pedig az anyaperben ujitott felperesnő lévén a nyertes fél, őt roszhiszemü perlekedőnek tekinteni nem lehet, és örökösödési perben a perbeli költségek amúgy sem Ítélhetők meg. Ujitott felperesnek a felperesség ellen emelt kifogása, minthogy ellenfele ujitó alperesként áll e perben — valamint azon ellenvetése is, miszerint az egyességnek megújítása csel, félelem, vagy erőszak által eszközöltetett volna, s továbbá miként azon okmány még felperesnő kiskorúságában jővén létre, a későbbi költi nap hamisan Íratott volna bele, mint nem bizonyított állitások birói figyelmen kivül voltak hagyandók. (1865. mart. 9. 1219: sz. a.) Ezen ítélet f e 1 e b b e z t e t e 11. A per tényi mozzanatai a fentebbiekben már előadva levén; következik, hogy kifejtessenek azon jogi szempontok is, melyek a periratok folyamában felmerültek, s az ügy lényegére vonatkoznak. Jelen perjogkérdései következő pontokban foglal hatók össze: I- ső kérdés: Semmis-e azon egyesség, mely Pozsonyi Ferenczné és édes auyja özv. Wenczelné későbbi Jankovits Lázárné között létre jütt ? II- ik kérdés: Meggyengül t-e ez egyesség az által, hogy aztPozsonyiné visszavonta. III ik kérdés: Hatályban maradt-e a néhai Wenczei G-ottfriednek végrendelete az egy esség után ? IV- ik kérdés: Szükséges volt-e ezen végrendelet érvénytelenítésére külön pert indítani? V- ik kérdés: Mi a jelenleg folyamatban lévő pernek természete és valódi czime? VI- ik kérdés: Indítható volt-e ezen per az ősiségi legf. nyilt parancs értelmében? VII- ik kérdés: Nem gátolták-e egyéb törvényes akadályok e pernek megindithatás á t ? Első kérdés. A legfőbb és az egész ügyön uralkodó szempont, az elhatározó jogelem, az első kérdésben van kitűzve. Ez a OTF" Lapunk jövő száma a sz. ünnep miatt mart. 29 jelenik meg. 24