Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 13. szám - A béke bíróságok mint egyes biróságok 5. [r.]

Fest, kedd fcbr. 12. 13. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, T(irtatom ; A béke bíróságok V — ÍWdézma megszüntetése iránti jogeset (Vége.) — Hivatalos tudnivaló. A béke bíróságok mint egyes bíróságok. V. A v a 1 a s z t a s, melyet e téren sürgetünk s mely egyedül vezethet a bizalom érdekeinek kielégítésére, még a békebiróság intézményének egy nagy fontosságú lényege által szükségeltetik, illetőleg indokoltatik. Ertjük a békebiróság k ib é k i t é s i, ki egy e z t etési hivatását, — melyre fontos érdekek alapján kell hogy kiváló fontosságot fektessünk. Az hogy a perlekedés, mely kicsiben, de minden szenvedélyeivel és erkölcsi kicsapongásaival, a magánosok közti háborúvá szokott fajulni, a társalmi élet kirivó rosszai közé tartozik, hogy nnnak hátrányos kifolyásai mind az erkölcsi, mind az anyagi világban nagy mérvben nyilvánulnak — ez iránt semmi kétség sem forog fen.1) — Innen van, mikép a törvényhozók figyelmét, legrégibb idők ota, oda irányoztatni találjuk, hogy a perlekedés lehetőleg meggátoltassák, a perek száma minél inkább kevesbitessék, mire különböző intézmények használtattak,2) kiválóan azon jellemmel s azon irányban, hogy az érdeklettek barátságos kiegyeztetése foglalja el a költséges és szenvedélyes perlekedés helyét. Erre szolgál ujabb időkben kiválóan a békebiróság intézménye, mely az e gy es bi r ó s ági hatáskö]) A hires hollandi jogtudós Meier a perlekedésezen roszszait igen élénk de hü színekkel rajzolja, mondván : ,,Et si les procés sont préférables ahx moyens plus violens du moyen áge ils n'en sont pas raoins une nialadie de l'état civil; leur multiplicité fait le malheur de la société entiére' comme de tous les individus. Indépendamment des fraix, des longueurs, des inquiétudes que chaque prócés cause aux intéressés, la cité ne peut que souffrir des divisions entre les individus et le6 familles, de l'incertitude des relations entre les Citoyens ; tout procés detourne les plaideurs de la chose publique, les engage abhímer les institutions, qui leur sont contraires; — les biens en litige se dégradent, parceque le possesseur, qui craint d'en étre évincé n'y met ni les soins, ni les dépenses necessaires; en un mot les procés sont une véritablé calamité publique et particuliére." Esprit, originc et Progrés des Institutions judieiaires t. VI. pag. 560. — Ezen nyilatkozat^nellett csodálnunk kell, hogy Meyer mint alább látni fogjuk mégis a gyökeres reform és segély eszközeit elfogadni nem akarta — mi valóban nem maradhat ment a következetlenség vádjától. 2) Már aromáiknál is. Mielőtt a praetor hatalma igénybe vétetett, a kibékítés kisértetett meg. A kereszténység első századaiban a lelkészek gyakorolták nagy mérvben e nemes hivatást. — Később ez még jobban elterjedt. Strasburgban a C o nsulok különösen a kibékitést gyakorolták. — Lille, Valenciennes városokban arra u. n. p a c i fi c a t o r o k (máskép apais e u r s) voltak rendelve, Ilyenek s hason czélra voltak Hollandiában az u. n. faiseurs de paix Hazánkban az ujabb időben is ismeretes a Hétszemélyes tábla által bi/onyos esetekben elrendeltetni szokott a m i c a féle kiegyeztetési eljárás. Ezt rendeli a váltótörvény is. — rön kivül különösen és kiválóan a k i b é k i t é s hivatását foglalja magában. A kibékítés hivatása iránt napjainkban már egy állam törvényhozásában sem nyilvánulnak kételyek s kifogások; annak egy vagy más alakban való érvényesítése, különböző intézmények használásával már sehol sem szokott mellőztetni. A viták s ellentételek csak ezen intézmény szabályozása, a kibékítés eszközlésének kiviteli módjai körül forognak. És ezek lényegileg abban központosulnak, mikép a kibékítés eszközlése vagy engedélyezett (facultativ) vagy kényszeritett (f orcée) 3) lehet. Az elsőt anéinet jogrendszer, másikat a franczia szervezet képviseli. A külöubség lényege e kettő közt abban rejlik, mikép a franczia rendszerben törvényileg kötelezve van, tehát kötelesség minden polgárjogi ügyet a per megkezdése előtt a békebiróság elébe t e r j e sz t e n i a k i bé'ki t és megkísérlése végett; mig ellenben a német jog rendszerben az a f e 1 e k választására, vagy a biróság önbelátása szerinti határozatánál; van fervhagyva. A franczia rendszerben a kényszerítés eszközlése abban áll, mikép első bir. fórumon semmi ügyet sem lehet peressé tenni, mielőtt a békebirói kiegyeztetés meg nem kisértetett. Ha az ügy a törvényszékekelébe tartozik is, a felek kötelesek vagy személyesen, vagy meghatalmazottjaik által, a per megkezdhetése előtt, a békebiró előtt kiegyezési kísérlet végett megjelenni, a meg nem jelenő pénz bírság alá esvén, minek megfizetése nélkül a perben meg nem jelenhet.*) Hasonlóan azon ügyekben is, melyek a békebiró illetősége alá tartoznak, a kibékitést mindig meg kell kisérleni.5) — Ezen eljárás szerint tehát — nem ugyan mint előbb a felebbviteli törvényszékekek előtt, de minden első bir. fórumon, a kibékítés kísérlete nem függ a felek szabad tetszésétől, nem a biróság körülmények szerinti belátásától; miért azt kötelezőnek, kényszeritetnek nevezhetni, mert a törvény azt minden esetben eszközöltetni rendeli. 6) a)Code de proced, Civile L. II. titre 1. ') Ez a Cod. de proced. Civ. 48 s köv. cz. rendelete. 5) Ez az 1838 máj. 25. törv. 17 cz. rendelete — mi az 1855. máj. 2, torv. által kötelezővé tétetett. ") Ezen rendszer létezik Belgiumban, hol azt az ujabb 1832-i s 1841-i birósagi reformok is fentartották. — A fr. uralom óta a békebirósággal együtt fentartatott az a német rajnai részekben is — különösen a Porosz tartományban is — mit később ott az 1821-i törvényhozás is meghagyott, — mig a többi porosz állam részeiben az ellenkező rendszer uralkodik. — Genfben legújabban szinte ezen ÍV. rendszer emeltetett érvényre. Ott a Bellot-féle törvényhozás a békebiróságtól idegenkedett, azl tehát be nem fogadta; nem létesítette azt még az 1832 i ujabb codificatio sem. 1812-ben azonban oda is bevitetett a békebiróság és 13