Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 10. szám

Fest, 1NÖ7 péntek íebr. 1. 10. szám. Kilenczedik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tirt«lom : Lejárat utáni forgatmány engedménynek tekintendő —Hagyatéki jogeset.— Bordézma megszüntetési jogeset. - Hivatalos. Lejárat utáni forgatmány engedménynek tekintendő L u k i c h V i i) c z e váltótörvényszéki jegyző úrtól. S Gyula következő tartalmú váltóval — „Békés jun. 17. 1856. Ér pf't. 1000. b. ért. 1864. évi ja'n. hó 10. fizessen ön ezen első váltónál fogva saját rendelményemre egy ezer pengő conventios forintot. K. Sándor s. k. S. Károly. Fizetendő Békésen. Elfogadom S. Károly s. k. Ezen váltó 1866. jan. 5. Aradon S. Gyulára forgattatott," — ellátott keresetét az aradi váltótörvényszékhez nyujtá be. Erre alperes következő ellen beszédet adott be: Tagadja, hogy telperesnek kereseti joga volna a beperesitett okmány alapján, tagadja, hogy a vtk. I. r. 123 §. felperesre alkalmazható lenne, végre tagadja, hogy felperes törvényes és jóhiszemű birtokos volna, sőt megfordítva az okmány csak színleg lett felperesre átruházva^ s a beperesitett okmány tettleges birtokosa még mindig^ K. Sándor, s ezért felperes mint nem jó hiszemü birtokos s oly egyéniség ellen, minta kire a kereseti okmány lejárat után lett színleg átruházva, mindazon kifogások helyt állanak, melyek az engedményező K. Sándor ellen felhozhatók. Mindezen körülmények megvizsgálásánál mindenek előtt azon kérdés hozandó tisztába: valljon felperes forgatmányosé vagy engedményes. Tekintve hogy a beperesitett váltó csak 1866. jan. 5. tehát a lejárat után forgattatott felperesre, igy tehát felperes engedményesnek veendő, s igy alperes ellen mindazon kifogásokkal élhet, melyekkel a forgatmányos illetőleg engedményes ellen élhet. Ugyan is a IV. sz. a. nyugta szerint alperes engedményező K. Sándornak még 1860 nov. 1. ezen váltóra 500 irtot lefizetett;miből következik, hogy a beperesitett váltó már 1860. nov. 1. lejárt volt, mert különben alperes részfizetést nem tett volna egy oly váltóra, mely még csak 1864 év jan. 10. lejárand; ez tehát kézzel fogható tanúsága annak, hogy a lejárati idő meg van hamisítva, igy tehát a büntető eljárás rendelendő el. De a váltón érintett sommának a másik fele is alperes által kiegyenlittetett s pedig az által, hogy alperes mint ügyvéd K. Sándor ellen folyamatban volt egy bűnvádi esetet vitt keresztül, melyért neki K. Sándor 500 ftot igéit, ez ellen K Sándor semmi kifogást sem tett, mi a VI sz. a. leveléből látszik. Igy tehát az egész váltói kereset kiegyenlittetett. Felperes a v á I a s z b a n tagadja, hogy néki kereseti joga nem volna, Ív gy alperes lejárat után forgatmány nyomán engedményesnek tekintendő, tagad ja, hogy az alperes és a forgató közötti viszony ő ellenében kifogásul alkalmaztathatnék. Kereseti joga van felperesnek, mert a váltón látható forgatás a váltóhozi tulajdon jogát a törvénynek megfelelő alakban feltétlenül adatolja. Felperes tagadja, hogy az alperes által felmutatott IV. sz. a. 500 ftról szóló nyugta ezen 1000 frta rugó váltóra vonatkozik; mert alperesnek mint jogtudónak tndnia kellene, hogy a váltóra történt rész fizetés a váltó hátára írandó. Felperes a váltónak a lejárat után reá forgatása nyomán mint engedményes tekintendő ugyan : de ebből az, hogy az elfogadónak kötelezettsége a váltó törvényi szigortól eltérőleg módosítást szenvedne, vagy hogy a forgatmányos azon jogokkal, melyek a váltótörvény 4. fejezetében foglaltatnak, nem élhetne s ellene tehát nem a váltójog természetében gyökeredző kifogások is alkalmazhatók lennének, egyáltalán nem következtethető. Felperes tagadta, s jelenleg is tagadni kényszerül, hogy a IV. szerinti 500 fi t. a beperesitett váltó részletes törlesztésére lett volna fizetve, de feltéve — bár meg nem engedve — ha e körülmény tisztán és határozottan volna is bizonyítva, tagadja annak ezuttali beszámithatóságát, mert ezen fizetés egy harmadik személy kezeihez történvén, az a mir idézett 29. §. nyomán a 123. §. világos rendelete ellenében tekintetbe nem vehető. Alperes és K Sándor közötti számadási viszonyhoz felperesnek semmi köze, ugy azon körülmény, hogy K. Sándor ellen egy bünfenyítő vizsgálatban eljárt, jelen keresetre semmi befolyással sincsen, mert ha alperesnek K. Sándor ellen számadási követelése van, érvényesítse azt a törvény rendes utján, de azért mert alperes K. Sándornak számadást adott át, nem állitható, ho^y ő e számadás elkészítése által a IV. sz. által igazolni akart fizetésen felül az 1000 ft. másik felét is kifizette volna. Viszon válaszában alperes azt állítja, miszerint érveit a kere-et ellen nagyobbára elmondotta már ellenbeszédében, s előadta kéznél lévő bizonylatait is. Erre az első biróságu váltó törvény s"z ék következő végzést hozott: „Alperes köteles a keresetbeli összegből 500 pftot tevő tőkét, s ennek 1864 évi jan. 10-től járó 6u/0 kamatait jelen végzés kihirdetésétől számítandó 24 óra alatt felperesnek különbeni váltójogi végrehajtás terhe alatt lefizetni. Ellenben felperes a fentmaradt 500 fi t. kereseti tőkére nézve keresetétől elmozdittatik, s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Mert jelen perben A. a. előforduló váltó 1856. jun. 17 kelténél fogva az 1850 jan. 25 kiadott, s honunkban akkoriban érvényben állott osztrák váltótörvény szerint megítélendő; már pedig miután alperes ellenbeszédjében beismeri, hngy e váltón érintett 10)0 frt. összeget átvette, hojy a váltón szemlélhető elfogadói aláírást, valamint azon kelléknek is, fizetendő „Békésen" sajátkezüleg történt leiratását eszközlötte, igy tehát azon ellenvetése — mintha a váltóban érintett értéket nem kölesönkép, hanem ügyvédi előleg fejében kapta légyen, részint az alpere-! ellen a vtk. 11. r. 98. szerint teljes bizonyítékot képező A. a. váltó, részint pedig azon általa beismert s IV. sz a. becsatolt nyugtával, mely szerint alperes e váltó öszveg törlesztésére 1860 nov. 1. 500 frtot viszszafizetett — megezáfol tátik. „A VI. sz. a. becsatolt követelés e helyen figyelem he nem vehető, mert az arra vonatkozó okmány felperes által kétségbe vonatván, mint egyszerű másolat bizonyítékul nehii szolgálhat — különben is kölcsönös beszámításnak a váltói eljárásnál helye nincsen. J 10