Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 8. szám

30 Ferencz a homlokcsont jobb oldalán egész a koponya csontig 2,|2" hosszaságban elválva volt. A koponya tete­jén a falcsontok varránya 21 [a " hosszaságban egész a csontig elválva, az alsó állcsont két helyen 1 ]{2" hossza­ságban elválva találtattak. A haláloka volt a magos fokú agyrázkódás, és a véredények szakadásából eredt elvér­zés, ezeket az erőszak hatása okozta ütlegek által, mely az egész testre, de főleg a fejére még életében ejtettek. E szerint ezen halál külerőszak következménye volt. Kósa Ferencz né hitelesített tanúságában elő­adja, miszerint férjét a szerencsétlen eset előtti nap Csiki László hivta el magával, már feküdt, s az ágyból költötte fel, tehát vele levén, neki kell tudni, ki bántotta. Férjét Csiki társaságától gyakran óvta, de nem használt, 1863 aug. 13-án tudomására esett, hogy férje meggyilkolta­tott. Kimenvén haza hozatala végett, fején több balta vá­gások látszottak, s ballábszára eltörve volt. Csiki László ezen tanúval lett szembesités után is tagadta, hogy a mon­dott időben Kosát fekvéséből felköltötte, és magával el­hívta volna. Csiki László nem tudja, hogy mint törtónt Kósa meggyilkoltatása. Tagadja, hogy meggyilkoltatása előtti napon Kósánal lett s azt magával hivta volna. Család­jával és Csiki Andrással igazolja, hogy azon éjjel, mely utáni napon Kósa meggyilkolva találtatott , ő hon hált. Somogyi András tanú vallja, miszerint este 9 óra tájban jajgatást hallván, miután azt vélte, hogy ta­lán a fiát bántják, a jajgatásra rétje felé ment. Ide érve ezen jajgató szavakat hallotta: „Jaj Istenem mindjárt meghalok." Közelebb menvén, minthogy csillagos s igy világoséj volt, látta, hogy egy egyén vasvilla vagy egyéb eszközzel ütötte egy másiknak a lábát, s azután a fejét. Ezen egyénben Torkos György öt ismerte fel az által, hogy pajtásának, ki tőle mintegy 8—9 lépésre állott, azt mon­dotta, hogy már nem ver meg többe a hajlékom körül­A másik egyén ki volt, nem tudja: de Torkost beszédjé­ről felismerte. Az esteli történetet reggel Szabó Istvánnak elmondotta. Később 1863 szept. 6-án Kósa Ferencz annyá­nak is elmondotta, 12-én pedig az egész falu előtt, midőn a templomból kijöttek, nyilván mondta, hogy Torkos gyilkolta meg Kósát. Előbb nem fedezte fel, mert félt, s most sem tudja, hogy neki is nem kell-e elpusztulnia. Varga János vallja, hogy a kérdéses éjjelen So­mogyi Andrásnál téglát égetett, hogy onnan Somogyi eltávozott volna, nem tapasztalta. Torkos György vádlott ref. 38 éves 4 gyer­mek attya, büntetve nem volt, vallja, miszerint azon éj­jel midőn Kósa Ferencz meggyilkoltatott, ő egész éjjel hon hált, s ezt igazolja Fóris Lászlóval, ki azon éjjel 10 óra után ment el tőle, továbbá Tötös Istvánnal, ki éjjel 12 órakor járt nála, tőle vödröt kérvén.Reggel pedig csorda kihajtáskor ismét Fóris László volt nála, és kérte tőle mint főkerülőtől a hajtó pénzt. Végre szomszédja Szűcs Istvánnal, ki tudja hogy éjjel a mezőre sem szokott lábfá­jása végett kijárni. Somogyi András ellene ellenséges in­dulatból és rágalomból tanúskodik, mert a tavaszon lo­vait tilos legeltetésben találván megzálogolta, később zálogban fiától a gubát vette el. Somogyi fenyegetődzött is ezért, hogy majd ökrei farkát vágja el. Községi bizonylat szerint Torkos Gryörgy mintegy 2800 frtot érő vagyonnal bír, s jó magavi­seletű. Csiki László a községi bizonylat szerint rovott elő­életű, tolvajlásértbüntetve is volt; az agyon vert Kósa is rosz magavisetü egyén volt. Fóris László vallja, hogy ő azon nap, midőn Kósa meggyilkoltatott, késő estig Torkos G-yörgynél volt, másnap napfeljötte előtt ismét nála megjelent, kit a tor­náczban aludva talált. Tötös István bizonyitja, hogy azon éjjel bizo­nyos pálinka veder végett Torkos Györgyöt megkereste, s azt a tornáczban fekve találta. Szűcs István bizonyítja, hogy azon éjjel Torkos Györgyöt látta vederért a pinczébe menni, csorda kihaj­táskor pedig marháit a csordába kihajtani. Szabó István tanú vallja, mi-zerint igaz, hoi^y Kósa Ferencz meggyilkoltatása reggelén neki Somogyi beszélte, hogy Kósát Torkos György meggyilkolta, s hogy volt vele egy másik egyén, kit felismerni nem tudott. A tiszti ügyész vád 1 e v e 1 é be n a tanuk vallomá­saival Torkos György ellen a bűnösséget bizonyítottnak találván, kéri őt Kósa Ferencz meggyilkolásában bűnös­nek kimondatni és 15 évi rabságra Ítélni. A védelem el­lenben ugyan csak a tanuk vallomásaival tartja bebizo­nyitottnak, hogy Torkos a kérdéses éjjelen házától el nem távozván, a gyilkosságot el nem követhette; miért is vé­denczét felmentetni kéri. A bűn per befejezése után Krnszna megye tör­vényszéke által 1866 j u n. 6-án 435 sz. a. hozott Ítélettel Torkos György az ellene indított főbenjáró kereset alól felmentetvén ártatlansága itéletileg kimon­datik. Indokok „Vádlott A. a. hitelesített vallomásában határozottan állitja, hogy azon éjjel, midőn Kósa Ferencz a B. a. szemle és bonczjegyzőköny szerint meggyilkolta­tott •— otthon volt házánál. A C. a. 1. 2-ik és 3-ik tanú hit alatti vallomásából kitűnik, hogy azon éjjel há­zától el nem távozott. Ezen kifogás ;ilá nem eshető tanúskodásokkal szemben ugyan Somogyi András azt vallja D. a hogy ő látta, midőn néh. Kósa Ferenczet Torkos György egy gyilkoló eszközzel ütötte, kit beszéd­jéről ismert meg, mit a távolabb álló, s fel nem ismert bűntársához intézett. De tekintetbe vévén, hogy ezen gyilkosságot Somogyi nem a tett elkövetése után azon­nal, mint kötelessége lett volna — jelentette fel az illető helyre, hanem egy hónappal későbben nyilvános helyen gyilkosnak kiáltja ki Torkos Ggörgyöt, éppen akkor midőn nevezett vádlottól mint az időben határ főkerülőtől a tilalmasból behajtott marháit erőszakkal kivette, miért meg is büntettetett, — lehetetlen volt tanú bő­sz us indulattal tett vádaskodásait, vádlott ellen érvényes bizonyítékul venni. Ezek sze­rint tehát bebizonyítva levén, hogy Torkos György azon estve egész 11 óráig — tehát a gyilkosság történte ideje alatt otthon volt s igy phisicai lehetetlenség a gyilkos­ságnak általai elkövetése: vádlottat kitűnő erkölcsi bizony­lata tekintetbe vételével jelen gyilkossági bűntény miatt ellene indított főben járó kereset alól teljesen fel­menteni, s ártatlannak kimondani kellett, stb. Kmf. Ezen Ítélet a tiszti ügyész által főlebbeztetvén a k i r. itélő Táblán ítéltetett: ,,Az eljáró megye törvényszék ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik, s e bünper további törvszerü el­járás végett illetőségéhez leküldetik." (1866. aug. 23-án 4750 B. sz. a.) Ezen ítélet ellen a t. ügyész által bejelentett feleb­bezés folytán a per felülvizsgálat végett fel terjesztetvén:

Next

/
Oldalképek
Tartalom