Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 8. szám

31 A kir. Hétszemélyes Táblán ítéltetett: „A kir. Tábla Ítélete indokolásánál fogva helyben hagyatik, s a bünper további törvszerü eljárás végett illetőségéhez leküldetik." (1 866. d e c z, 22-én 71 25. B. sz. a.) Zálogváltási jogeset. A zálogbirtok mennyisége, minősége s hol fekvése, valamint a leszármazás is s ezzel a kiválthatási jog igazoltatván, a zálogbirtok kiváltás utjáni visszaadása megítélendő. Oly erdő, melyről kimntattatik, hogy az magától nyölt, a javitmányok közé nem sorolható, s mint ilyen a zálogváltó által meg nem térítendő. , A fél azon mulasztása, hogy kellő időben értesülve tanú nevez hetési jogával annak idejében nem élt, a bíróságot az ügy érdemleges eldöntésében nem akadályozhatja. Csifáry Pálné szül. Lakrovics Karolina és társai Konkolyi Imre e. bizonyos dabasi birtokok zálogbóli kiváltása iránti keresetében előadja, miképen boldogult nagyanyja és testvérei felső Dabason több rendbeli földeket elzálogosítottak, tübbször evictiokat is vettek fel a nélkül, hogy akár a zálogos, akár pedi^ az auctionalis levelet két párban kiadatták volna, s miután Konkolyi Imrét a zálogos birtok kibocsátására s a rajta fekvő öszszeg kimutatására sikertelenül szólitotta fel, kéri őt megidéztetni és a jószág kiadására, valamint a liquidatiora szoríttatni, megajánlván a birtokon fekvő összeg kifizetését; szükség esetére a zálog ugy a rajta fekvő teher bizonyítására tanukat nevezvén s azokat kihallgattatni kérvén. Ellenbeszéd. Alperes 1. 2. 3. 4. 5. sz. a. bemutatja a zálogos birtokot illető zálogszerződéseket, ebből láthatólag az 1-ső sz. a. szerint az eredeti zálogösszeg 2500 frt. a 2. sz. a. szerződés szerint ismét 1000 frt. s a Jeszenszky Anna által felvett összeggel 1500 frt, — a 3 sz. a. szerint 700 frt. a 4. sz. a. szerint 750 frt. az 5 sz. a. szerint 100 frt. összesen 555) frt. továbbá követeli alp. nem csak az építkezések, hanem az erdő ültetvények becsű szerinti értékének megtérítését; kéri felperest az 5550 frt. zálogösszeg, az építkezések és erdő ültetések becsára s a ö/. a. ügyvédi munkadíj s perköltségekben elmarasztaltatni. Válasz. A zálogösszeget illetőleg az 1. 2 3. sz. a. okmányokban foglalt összegeket nem tartja egészen beszámithatóknak, a javitásokat és erdő ültetéseket illetőleg, miután azok Freyseisen Anna által engedtettek meg, felperest esak Vjj javítási teher illeti. A 2 sz. a. okmányban állíttatik, hogy a sári hátárra dülőrét végében foglalt turján is elzálogosittatott, már pedig a C. a. csatolt osztály levéllel bebizonyítja felp. hogy 1821-ben ezen birtokkal Jeszenszky József gyermekei tettleg megosztoztak. Végre kéri az alp. által liquidalt 2500 ftból rész, valamint e bérleti összeget a zálogos összegből levonatni és alperest a jószág kibocsátásában s költségeiben elmarasztaltam. Visszonv á 1 a s z. Felp. kérelme, hogy a részjószágon fekvő terhekből rész azért levonassék, mert felp. anyja ötödmagával volt testvér — alaptalan és e kifogás annál kevésbbé érdemel figyelmet, mivel a keresetlevélben az egész zálogos részjószágot kérte a rajta fekvő terhek liquidatioja és megfizetése mellett kiadatni, most tehát a kereseten többé nem változtathat; s ez volt az oka, hogy alp. ellenbeszédében az egész részbirtok kibocsátását megajánlotta. A perbeszédek befejezése után a helyszínére birói szemle rendeltetett, s a szemle eredményének beterjesztése után Pest megye központi törvszéke által 1865. szept. 9-én 5607. sz a. ítélettel alp. az ellenbeszédhez 1 2. 3. 4. 5. sz. a. csatolt okiratokkal kimutatott ingatlan birtokot felperesnek 30 nap alatt ki — és által adni köteleztetett, ha felp. alperesnek 5500 vtóftot. vagyis o. é. 2331 Irt. zálogösszeget, s javitmányok fejében 3875 frt. 1 '/2 krt. összesen tehát 6206 frt. 1 \ krt. o. é. lefi/.etend. A perköltségek kölcsönösen megszüntetvén. Indokok: Az alperes által felmutatott 1. 2. 3. 4. 5. sz. a. okiratokban foglaltak szerint a zálogba adott ingatlanok mennyisége — minősége és fekvése alp. által k i m u ta t ta t v á n , s a kimutatás felp. jogelődje részéről a perben elfogadtatván, felperesnő jogelődjének a zálogba adótóli leszármazása és így a kiváltáshozi joga alp. részéről határozottan nem tagadtatván: a keresetbe vett ingatlanokat zálogos birtoknak tekinteni, és a zálogváltást illetőleg törv. időben benyújtott keresettel követelt ingatlanokat felperesnőnek, mint a pert megindító jogutódjának visszaítélni kellett. Az 1 — 5 a. okiratokban a zálogösszeg és toldat világosan kitéve levén, a zálogsommát 5550 vtóftban kellett megállapítani s a birtok átadását ezen összeg letételétől függővé tenni. A javitmányokat illetőleg alp. részről felhivotts hit alatt kihallgatott tanuk egyhangúlag vallják, hogy a zálogbirtokosok a buczkákalja erdőt beültették, a földeket trágyázták, a buczkák aljáni földön, valamint a felső Dabason levő épületeket emeltetek, s ezeti három tanú egyenes vallomásaik ellenében a felperesi tanuk határozatlan s többnyire hallomásból merített vallomásaik birói figyelembe nem jöhetnek; ezek szerint az alp. részről a javitmányok valódisága és mennyisége bebizonyitatván, s így ujabbi szemle szükséges nem is levén, a javitmányok értéke a birói szemle alapján a buczka alji erdő és emelt épületek és föld javításokért 3875 frt. */2 kr. öszszegben megállapítandó s a mennyiben a zálogban erdő ültetést s építkezést megengedte, felp. a javitmányok megtérítésére kötelezendő volt. Alp. által fel hitt tanuk a Sári mellett levő turján erdőre nézve azt vallván, hogy ezen erdő magától nőtt, az ezen erdőért felszámított összeget alperes részére megítélni nem 1 e h e t e 11 stb Kmf. Ezen ítéletet mindkét fél felebbezte. Alp. felebbezett, mert a Sári melletti erdőt nem lehet javításnak nem tekinteni, miért is ezen turjánbeli erdőt mint javítást, illetőleg ennek 1 005 ftot tevő becsértékét kéri megítéltetni, ha pedig a becsértéket meg nem kaphatná, engedtessék meg az erdő kivágatása. Felperes semmiségi panasszal él; mert a kihallgatott tanuk a javitmányokat mennyiségre nézve nem bizonyítják, s az erdő értékét oly magasra becsülték, hogy az földestől örökösen eladva sem ér annyit; végre mert több tanúi ki nem hallgattattak. A kir. itélő Táblán Ítéltetett. ,,Miután az 1865. aug. 5-én eszközlött tanú kihallgatáson jelen volt és már akkor Gulyás Márton tanujának ugyanazon évi april 14 én történt elhunytáról értesült felperesnő a még csak szept. 9-én következett ítélet hozatalig a jelen esetben zsinórmértékül szolgáló előbbi polg. prrtás 180 §-ában engedélyezett más tanú nevezhetési jogával nem élt, s ebbeli mulasztása az eljáró bíróságot az ügynek érdemleges eldöntésében nem akadályozhatta, de különben is semmiségi ok fen nem forogna: a felperesnő részéről közbetett semmiségi panasz mint alaptalan elvettetik s