Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 8. szám

Pest, INttl péntek jan. 25. H. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, IV.rfnliMii: — A pnthit módositott letétele. — Gyilkossági jogeset. — Zálocrváltási jogeset. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivaló. Pest jan. 23. 1867. Lapunk f. é. l ő számában ,Vi?szapillanatások' czim alatt egy czikket adtunk, melyben jelen törvénykezési állapotaink rajzát adtuk, azon sötétes színekkel, melyeket a mi felfogásunk szerint a concrét állapotnak megfelelőknek találtunk. Czélunk azonban egyedül az volt, hogy a kormányt, az a jelen válság lefolyásával bár mikép alakuljon, előkészítsük azon kényszerűségre, mikép az ország köz hitele, s legfőbb társalmi érdekei, a törvénykezési reformokat múlhatatlanokká tett ék. E szerint az id. töry. szabályok, s azokra fektetett rendeletek felett csak azért nyilatkoztunk, mivel ily egyes, amúgy is a körülmények nyomása alatt csak rövid idő tartamra alkotott, s már ennélfogva is nem kimerítő intézkedések által, a rendszeres jogi állapotot megalapithatónak és soká fentarthatónak nem véli ük, kivált, miután azok számos kiegészítést igénylenek, miben a kormány kezei kötve vannak, mivel azok az or. gyűlés által elf jgadva lettek. Azonban sajnálattal tapasztaltuk, hogy soraink számos körökben némely hibás kifejezéseik miatt balrna gvarazatokra, sőt hírlapi felszólalásokra is nyújtottak alkalmat, miért is ama czikket ujabban fontolóra vettük Kénytelenek vagyunk tehát kinyilatkoztatni, mikép mi törvénykezési bajaink fő forrását nem elkülünözve egyes birói személyekben, hanem magában a rendszerben keressük, azon rendszerben, mely az előbbi évekből fejlődött ki,s melyben a kétségbevonhailanul hiányos törvényeink is főszerepet játszanak. És ezen törvényi s jogintézményi hiányosságnak tulajdonítjuk í. jelen bajok előidézésében a túlnyomó befolyást. Mert kétségtelen, mikép a törvények hiányai, a felügyeleti s fegyelmi rendszer hiányossága, az elavult, a jelen szükségeknek többé meg nem felelő intézmények magokban is önkényt képesek előteremteni. Különösen kiemeljük, mikép a nm. Kúria, mint ősi intézményünk, tiszteletünk kiváló tárgyat képezi. Sokszor törtünk lándzsát mellette a megtámadások szenvedélyeivel s ezt minden jogos s méltányos alkalommal jövőben is készek vagyunk teljesíteni. Mi a nm. Curiára vonatkozó felszólamlásunkban egyedül azt akartuk kifejezni, hogy az, mi eljárása ellen felh>zathatik, nem a testületnek, nem is egyedül az egyes tagoknak, hanem főleg a szabályok ki nem meritö voltának, s az id. bírósági szervezet hiányosságának tulajdonitható, és hogy ennélfova is a rendszeres jogi állapotnak megalapítása szükségessé vált, mert az ország főbirósága iránti tisztelet t'entartása és szilárdítása magának a társalomnak fekszik legfőbb érdekében. — A mennyiben azonban — bizonyos eszméktől elkapatva — az igazságszolgáltatás tekintetében, a nm. Kúria testülete irányában szándékunk ellenére, téves, általunk sem | helyeselhető kifejezéseket használtunk,azokat, mivel betegeskedésünk miatt előbb nem tehettük, ezennel vissz a vonjuk, se tekintetben a nm. Kúriától elnézést reménylünk. A póthit módositott letétele. Kovács József úrtól *) E lapok f. évi l-ő számában közlött magánjogi esetre vonatkozólag nézetem szerint is felperes a pervesztő fél és mint ilyen tartozik alperesnek az eskü le nem tétele esetére itéletileg meghatározott költségeit viselni. Mert felperesnek a jogérvényes birói Ítélettel részére itélt póteskütől hajszálnyira is eltérni s ez által az Ítéletet kénye szerint módosítani — a kereset alaptalanságának tanúsítása nélkül szabadságában nem állván ; miután — nem az ítéletben megállapított értelem szerint letett póteskünek következményei az ítéletben kifejezve nincsenek, de a dolog természeténél fogva nem is lehettek, felperes (kinek a megkeresett törvényszék helytelenül engedte meg az esküt, az Ítélettől eltéröleg letenni) — olyannak tekintendő, mint ki ez úttal az esküt le nem tette, s ez által azon feltevésre adott okot, hogy neki alperes a kereseti öszveggel nem tartozik. És ezt még inkább megerősíti azon körülmény, hogy felperesnek minden esetre ingadozására mutató esküje, beperesitett könyvi kivonatával homlok egyenest ellenkezvén, ez a törvény által megkívántató félpróba erővel nem bír. Gyilkossági jogeset. A bűntelenség birói megalapítása azon alapon, mert vádlott a gyilkosság elkövetése ideje alatti hollétét, illetőleg a helyszínéről való távollétét igazolta. Érvényes bizonyítékul vádlott ellenében nem lehet elfogadni egy oly tana vallomását, kinek vádaskodásai bebizonyitottan bosszn indulatból keletkeztek. Torkos György Somogyi András ellen becstelenitési pert indított azért, mert azt híresztelte, hogy Kósa Ferenczet Torkos György gyilkolta meg. Mely per időközben befejezetlenül, miután Torkos György ellen Kósa Ferencz meggyilkolása végett vizsgálat és bünper lett folyamatba téve, azon vizsgálathoz rendeltetett csatoltatni. A szemle jegyzőkönyv szeri nt Kósa Ferencz, Deák János, Kövendi Sándor és Szűcs István tanúsága szerint Nagy falu helységből a Papcsaló hegvre vezető ut alatt a szőlők aljában a szilvásban hanyatfekve holtan találtatott meg. A holt mellett találtatott tarisznyája, benne 2 tolvajkulcs, gyufa segy darabka gyertya. Orvosi látlelet szerint 1863 aug. 13-án d. e. 11 órakor halva talált Kósa *)Nagy Károlyból. Szerk. 8