Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 85. szám

Pest, [MZ kedd nov. 5. 85. szám. Kilenezedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : A Cotiificatió alkalmával VII.— Gyermek gyilkossági — és Tulajdonjog érvény, jogeset.—Hivatalos tudnivaló. A codifiicatió alkalmából. Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó úrtól. VII. A wesminsteri törvényszék birái csupán megvesztegettetés vagy gonosz szándókból elkövetett hivatalos hataloniuiali visszaélés miatt büntethetők, s bünösségök bebizonyítása után csak a parlament mindkét házának határozata folytán mozditkatók el. Oly előkelő ügyvédek közül neveztetnek ki, kik legalább 10 évi gya korlattal birnak. A politikának csak annyiban van rajok némi befolyása, a mennyiben elnökeik olykor az uralkodó pártbeli államügyészek (attorney generál) sorából vétetnek; de illendőnek tartatik az ellenpárt kitűnő ügyvédei közül'is nevezni elnököket. A birák azonban csak a legritkább, esetben lóptettetnek elő elnökökké. Előléptetésrei kilátás nélkül, elmozdithatlanságuk érzetében, s megnyugtató öntudatában annak , hogy anyagi helyzetök fényesen biztusitva van, — ebirák minden ministeri változás mellett teljesen függetlenek. Az udvarhoz is csak egyszer megy a biró, midőn magát ó Felségének bemutatja, s aztán többé soha. Hivatala átvételékor letesz-; az esküt arra, hogy igazságot fog szolgáltatni minden személyválogatás nélkül, és senkitől sem fogja az igazságszolgáltatást megtagadni, ha maga a király vagy más akárki levél által vagy élőszóval az ellenkezőt rendelné is. Az elnök esküjében még az is benfoglaltatik, hogy „ha törvényellenes leiratok érkeznek hozzá, azokat a királynak feljelenti, s nevezett leiratok daczára folytatni fogja az igazság kiszolgáltatását." A csillagkamarának ') a parlament általi feloszlatása alkalmával (I. Károly alatt 1641) hozott törvényben pedig az áll, hogy „sem a királynak, sem a titkos tanácsnak leiratok, rendeletek vagy más hasonló által nem szabad törvénykezést gyakorolni, egyedül csak a törvény rendes utján, s a rendes törvényszékeken." Az elnökök fizetése 48 ezer és 42 ezer tallér, a biráké 30 ezer tallér. Egyrészt azért is húznak ily roppant fizetést, hogy egyenlőkké tétessenek a ministerekkel, kik fölött a felső házban (melynek e birák tagjai) olykor Ítélniük kell. Kisebb polgári ügyekre nézve 1846 ik évben uj kerületi törvényszékek — new-county-courts—állíttattak fel első fórum gyanánt. E czélból Anglia és Wales 60 kerületre osztatott, melyek mindenikében egy szintén élethossziglan kinevezett biró sommás uton itél az 50 font sterl. érteket felül nem haladó követelésekben. Az 5 font sterl. értéket meghaladó perekben juryt (5 esküdtet) is szabad a feleknek alkalmazni \ mi azonban ritkán vétetik igénybe. Az 5 font sterl. alóli perekben felebbezésnak helye nincs. Különben a felebbezés a west') Mely a despotismus által azért állíttatott fel, hogy a nép .ogtalan zsaroltatásának a törvényesség szinét kölcsönözze. i minsteri törvényszékekhez történik. E kerületi b rák a 7. évi gyakorlattal biró ügyvédek soraiból vétetnek, s fizetésük 6000—9000 tallér, s ezenfelül utazási költségeik megtéríttetnek. A kiseb Tenyitő ügyekbeni törvénykezést gyakorolják — piLhw.t már előadtuk: 1) A békebirák, s azok évnegyedes ülései, melyeken Middlesexben már egy élethossziglan kinevezett biró — assistent judge — elnököl. 2) Némely városokban a király által kinevezett recorderek. 3) Londonban s néhány más nagyobb városban a békebirói hatáskörrel felruházott rendőrtanácsosok, (police-magistrates) kik 7 évi gyakorlattal biró ügyvédek közül élethossziglan neveztetnek ki 6000 tallér fizetéssel. Súlyosabb bűntettekben pedig: 1) A courts ofassise,a fentemiitett utazó birák elnöklete alatt. 2) A central — criminal — court of London, melynek kerülete a Sz. Pál temploma körül 10 an^o' :>i_ rtföldet tesz. Vannak még u. n. móHúnyoeo&gí törvényszékeik2) is, (Courts ofequity) a vagyonjogra ter*) Nem kell azonban felednünk, mikép az angol jogi— s méltányossági felsőbb törvényszékek megkülönböztetése távolról sem alapszik azon, mintha utóbbiak ítélethozatalaikban a szigorú jog követelményeinek mellőzésével, vagy a törvény rendeletei ellenére pusztán méltányossági tekintetekből, illetőleg érdekekből indulhatnának ki. Ily tekintetek, melyek a jogszolgáltatást önkény gyakorlatává, a joguralmát magánérdekek és szenvedélyek uralmává törpitének — nem kis mértékben vannak a legfelső bíróság hivatás körére nézve nálunk elterjedve, hol legújabban is e<<y legfelsőbb bir. ítéletben a fél elutasítása azzal is indokoltatik, Ingy a peres jószághoz ugy is nagyon olcsón jutott! 1 Ily jognézetek azonban Angliában — mint már máskor is fejtegettük, teljesen ismeretlenek. ,,Azon fogalom — mondja Blackstone —mely a jogi s méltányossági jurisdictio közti határvonalt a jog s méltányosság közti ellentétre fektetné — teljesen helytelen. Hamis azon feltevés — folytatja azon híres jogtudós — mintha a méltányossági törvényszékek hivatása lenne, hogy a jog szigorát enyhittsék. Arra azoknak nincs hatalmuk, nincs felhatalmazásuk. Az, hogy a bíróság ne ragaszkodjék mindig a törvény betűihez, hogy annak szellemét is kövesse épen ugy áll a jogi — mint a méltányossági törvényszékekre. Ugyanazok a törvény magyarázat szabályai is mindkettőnél, nem létezvén a szigorú s enyhítőbb magyarázatnak egy szabálya sem, mely egyenlőn nem lenne gyakorlatban mind a jogi, mind a méltányossági törvényszékeknél. Nem áll az sem, mintha a méltányossági birák jogszabályok s előzmények által lekötve nem lennének s minden jogesetet az Összes körülmények tekintetbevételével szabad belátásuk szerint megbírálhatnák. — A különbség e két törvényhatóság közt egyedül csak az 85