Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 64. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközési (collisionalis) esetekről

261 Jogeset. Jelzálogi átkebelezés kérdéséhez. A jelzálogi átkebelezés megalapítandó, a tulajdonos ellenében, ha ennek tulajdonjogát megalapító, a helyszínelés alkalmával kelt uj telekjkönyvbe való bejegyzéssel nyilvánkönyvileg is érvényesített — birtok átruházást, az illető betáblázás megelőzte. Az átruházott birtok az átruházó tulajdonából az uj birtokosra csak a rajta fekvő terhekkel együttesen szálhatát. Azért utóbbi a hirdetményi határidő alatt bejelentett jelzálogi átkebelezés ellen ;>lapos kifogást nem emelhet. Azon betáblázást megelőző, a női hozomány fejében tett átruházás csak biztosítéki lekötésnek veendő, ha a tulajdoni átruházásig az átruházó magát arra nézve mindenben mint kizárólagos s kétségtelen tulajdonos viselte. Az átkebelezés ellenben meg nem engedhető, ha a kérdéses ingatlanra nézve a férj kizárólagos szerzése s tulajdonjoga ki nem mutatatván, arra nézve neje közszerzőnek tekintethetik, mint ilyen pedig magát sem egyenesen sem jótállólag le nem kötelezte. Meg nem alapitható azon birtokrészre sem, melynek tulajdonjogát az illető birtokos még a betáblázást megelőző időben szerezte, mint ilyen pedig magát le nem kötelezte. Krasznaniegye telekkönyvi törvényszéke a pesti cs. kir. pénzügyészetnek mint felperesnek, — Zachariás János ügyvéd által Nuszbaum Julianna férjezett Heller Józsefné krasznai lakos, mint ügyvéd Huberth Iván által védett l-ő rendű, továbbá ugyancsak Krasznai Bérei Ábrahám mint fia Berey András által képviselt 2-od rendű alp. ellen az 1865-ik évi oct 23-án iuditott, azon évi decz. 20-án betárgyalt rendes szóbeli keresetében — melynél fogva 400 pí't. kincstári biztosítéknak az alperesek javait tartalmazó krasznai 17. és 658 kjegyzököny v régi teherállapotába leendő j e 1 zá 1 og i átkeblezését kérte, tekintettel az 1865-ki évi aug. 24-én 3-ad rendű érdekelt Heller Józseffel is megtartott tárgyalásra — az alólirt napon és helyen következően ítélt: „Az átkeblezés a krasznai 17-ik telekjegyzőkönyvbe jegyzett A. -f- 1. alatti belsőségnek Nuszbaum Juliannát, — a krasznai 558. tjkvbeli nemesi birtoknak pedig Heller Józsefet illető részére elrendeltetik; ellenben a keresetnek Berey Ábrahám jutalékára a 17-ik tjkvben, a Nuszbaum Julianna birtok illetményére nézve pedig a 658. tjkovben hely nem adathatik; — s végre a perköltségek viszonosan megszüntetnek. Ehhez képest a telekhivatal utasittatik, hogy a jogerő bekövetkeztével a bejelentés feljegyzésének eme birói meghagyás folytán leendő törlése mellett, az idézett telekjkönyvek régi teherlapján a következőt iktassa be: ,,Az 1857-ik évi június 12-én Krasznán Heller Jó zsef által kiállított, és a Zilahi volt cs. kir. ker. törvszéknek azon évi június 22-én 1332. sz. a. kelt végzésével betáblázott biztosítási okirat alapján, tekintettel ugyanazon Heller Józsefnek 1858. apr. 9-én Krasznán kelt kötelezvényére, 400 pengő frt. mint dohány árubani hitel biztosítékául kötelezett összveg, (a krasznai 17. telekjkönyvben Nuszbaum Juliannának A. -+- 1. alatti, — a 658 telekjegyzőkönyvben Heller Józsefnek A. I. birtok részeikre mint egyetemleges jelzálogokra) az 1857. jun. 22-től szátnitott elsőséggel, a cs. kir. kincstár számára átkebeleztetik, és pedig a következő indokokból. „A krasznai 17 tjkben I. r. alperes Nuszbaum Julianna nevére felvett birtokrész a II. r. alp. által NB. alatt felmutatott okirat tanúsítása szerint eredetileg — a kincstár ellenében kötelezett, azonban a jelen peren kívül álló 3-ad r. érdekelt Heller Józsefnek zálogbirtokát képezte, s utóbb ugyan az által is örökittetett meg, mint ez a 6-/. alatti okmányból nyilván való. — Nevezett Heller József az ilykép általa szerzett tulajdoni jogot nejére Nuszbaum Juliannára, a már hivatolt 6 •/. alatti bizonyíték szerint átruházta ugyan, s ez a helyszínelés alkalmával szerkesztett uj telekkönyvbe való bejegyzéssel nyilvánköny vileg is érvényesítve lőn, de ezen birtok átruházás csak 1862ik évi sept. 5-én történt, mely időpontot azonban a felperes kincstár követelésének 1857. jun. 22-ki betáblázásával A. szerint megelőzte, miből önként következik, hogy az á t a d o 11 b i r t o k I. r. a 1 p. tulajdonába csak a már rajta fekvő teherrel együttleg szállhatott át, és igy a hirdetvényi időszak alatt, vagy is 1864. nov. 5-én bejelentett átkeblezés ellen Nuszbaum Juliannának alapos kifogása annál kevésbbé lehet, — mert a kincstári követelés betáblázását előzőleg, a zálogos birtoknak I. r. alp. számára, női hozománya fejében férje Heller József által a 3 •/. és 5 •/. szerinti átadása, a fenforgó körülmények között, voltaképen csak biztosítéki lekötésnek tekintendő, de a melynek a kincstári betáblázás ellenében igényelhető elsőbbsége is, — a biztosítékul lekötött javaknak I. r. alp. tulajdonává lettátváltoztatása folytán önként elenyészett. „Hogy pedig a zálogos birtok fentebb érintett átadása Heller József által is csak biztosítéki lekötésnek tekintetett, bizonyítja azon körülmény, melynél fogva ő azt kincstári biztosítékul — mint kizárólagos sajátját lekötötte, az eddig csak zálogban birt javak tulajdonát maga számára megszerezte, s ezt utóbb a kincstári betáblázás megtörténte után nejére I. r. alperesre át is ruházta, — szóval: ezen birtokban az átruházás bekövetkeztéig magát mint annak kétségtelen tulajdonosa, — viselte. (Vége köv.) Hivatalos tudnivaló. Igazs. ministeri rendeletek. (Vége ) 1- ör. Ha az előleges kárpótlás tárgyában kibocsátott hirdetvényben kiszabott határidő alatt semminemű követelés nem jelentetett be, vagy pedig ha be is jelentetett, de a még várandó kárpótlás határozottan akár egészben akár a bejelentett terhek fedezése után részben, a kárpótlásra jogosult részére utaltatott ki, és közben is harmadik személyek igényei a kárpótlásra jogosult ellen a földtehermentesitési alapigazgatóságnál, illetőleg a földtehermentesitési alappénztárnál előjegyzésbe nem vétettek, — a végleges úrbéri kárpótlás kamataival együtt, a kárpótlásra jogosultnak, minden uj kiutalási tárgyalás mellőzésével akadálytalanul kiadandó. 2- or. Ha ellenben az előleges kárpótláskor követelések jelentettek be, és az e tekintetben hozott törvényszéki kiutalási végzés nem terjesztetett ki szabatosan a még várandó kárpótlásra — ily esetben a kárpótlási határozvány a kiutalásra illetékes törvényszékhez szabályszerű eljárás végett küldendő. 3- or. A törvényszéknek teendője lészen, a meglévő tárgyalási irományokból magának meggyőződést szerezni arról, hogy az előleges kárpótlás kiutalásakor maradtak-e bejelentett, fedezetlen,