Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 64. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközési (collisionalis) esetekről

262 a későbbi kárpótlásra kiterjedő követelések, illetőleg igények fen, vagy nem? Az első esetben a tárgyalás azokra nézve folytatandó, és az eredmény annak idejében a f. t. alapigazgatósággal közlendő; az utolsó esetben pedig, minden tárgyalás megtartása nélkül, a nevezett hatóságnak a kiutalási törvényszék által, már hozott végzését kiegészitőleg kijelentendő, hogy kit illet a végleges és azután még várandó kárpótlás is ? 4- er. A kárpótlásra jogosult elhalálozása esetében, a kárpótlási határozvány a magát örökösül bejelentett nevének közlése mellett hasonlólag a kiutalásra illetékes törvényszéknek kiküldendő, mely az Örökösöket örökösödési igényeik kimutatására és érvényesítésére felszólitja, és az illetékes hagyatéki hatóság kihallgatása után a kárpótlást a magukat hitelesen jogszerű Örökösöknek kimutatott feleknek kiutalja. — Ha pedig az elhalálozott kárpótlásra jogosult hagyatéka letárgyalva , és az örökösökre jogszerüleg átruházva nem lenne, ez esetben a kárpótlás a névszerint megnevezendő, eredeti kárpótlásra jogosultnak „örököseire", ezeknek külön megnevezése nélkül utalandó ki, és az alapkötvények a hagyaték-tárgyalási hatósághoz küldendők meg. 5- ör. Azon esetben is a kárpótlási határozmány kiutalás végett az illető törvényszékhez küldendő, ha a még hátralévő kárpótlásra nézve időközben magánjogi czimen létrejött jogügyletek, u. m. adás-vevési szerződvények, vagy pedig a perrendtartás szabályai szerint birói letiltások, lezálogolások, és egyéb végrehajtásig vagy biztosítási rendelvények, vagy átalában különböző, az elsőbbségi jog eldöntését feltételező igények a f. t. alappénztárnál előjegyzésbe vétettek. 6- or. Az illetékes törvényszéknek teendője leszen, a kárpótlási határozvány vétele vitán mindjárt, az 1857. évi apríl hó 8-án kelt ministeri rendelet 5-ik §-a szerint, uj hirdetvény kibocsátása nélkül, a kárpótlásra jogosultat és mindazon feleket, kik az előleges kárpótlásra bejelentett igényeikkel nem elégíttettek ki, valamint azokat is, kiknek javára eközben akár közvetlenül, akár a törvényszékek utján igények előjegyeztettek, egy rövid határidőre kiszabandó tárgyalásra megidézni. 7- er. A tárgyalásnál a törvényszéknek'arra kell törekedni, hogy a bejelentett és illetőleg előjegyzésbe vett igények barátságos uton kiegyenlittessenek; ha azonban az nem sikerülne, a tárgyalás szabályszerüleg eszközlendő, annak bevégezte után pedig a törvényszék kimondja határozatát, az 1856-ik évi január hó l-jén kelt 1. f. kiutalási nyilt-parancs, és az 1857-dik évi april 8-án kelt ministeri rendelet mindenekben szem előtt tartása mellett; megjegyeztetvén mindazonáltal, hogy az előleges kárpótlás kiutalásakor törvényszabta időben bejelentett igények a későbbiek felett — Önként értetőleg — előnynyel bírván, az utóbbiakra csakis az előleges kárpótlás kiutalásakor már bejelentett igények kielégítése után kerülhet a sor. 8- or. Az intézvények a felek saját kezéhez, ismeretlenekhez pedig edictalis hirdetvényileg intézendők, — mindkét irányban a fenálló szabályokat szem előtt tartván. Egyéb tekintetben az 1856. évi január hó 1-én kelt 1. f. kiutalási nyiltparancs és a cs. kjr. bel- és az igazságügyi ministeriumoknak* 1857. april hó 8-án kelt rendelete szolgál zsinórraértékül, minélfogva a tárgyalásra szabályszerüleg megidézett, de meg nem jelent felek ugy tekintendők, mint ha igényeiktől elállottak, illetőleg a tárgyaláshoz hallgatólag hozzájárultak volna. 9- er. Az úrbéri tized-kárpótlásra nézve a fentebbi nyolcz pontok alatti szabályok mérvadók. 10- er. Ellenben a némely birtokosok által az úgynevezett fundus regius-on élvezett íiscalis tized-quarták (negyedek) kárpótlása esetében, valamint oly esetben is, hol oly javak forognak kérdésben, melyek után más úrbéri kárpótlás nem járulván, a kárpótlásra jogosultnak csak dézsma-kárpótlásra van igénye, de trvszéki kiutalás eddigelé még nem tartatott, — a kiutalási eljárás, hirdetvény kibocsátása mellett, az 18B6. évi január hó 1-én kelt 1. f. kiutalási nyiltparancs és 1857. évi april 8-án kelt ministeri rendelet értelmében megtartartandó. (július 9-én 1867.) Ministeri rendeletabélyeg silletékekiránti szabályok szigorú megtartásáról. A bélyeg-jövedék jövedelme a törvényhatóságok visszaállítása óta az ország minden vidékein nevezetesen csökkenvén, ezen a magyar közjövedelmekre nézve káros eredmény nagyrészben azáltal idéztetett elő, mert a törvényhatóságok a bélyegilletékekre nézve fennálló szabályoknak megtartását szükséges szigorral nem követelik; a felek által számos beadványok s egyéb iratok bélyeg, telenül nyújtatnak be, és tárgyalás alá is vétetnek a nélkül, hogy a jövedéki rövidítések világos helyrehozatala végett intézkedések történn ének. A törvényhozás a közjövedelmekről hozott határozataiban folyó év végéig a bélyeg és illetékek iránt fennálló szabályokat is megtartandóknak rendelvén, a magyar pénzügyministerium feladata ezen országos határozatnak érvényt szerezni; — ennélfogva felkérem a tekintetes megye, kerület, sz. kir. város közönségét: hogy az igtató s kiadóhivatalokat vezető tisztviselőknek, vagy az alispánoknak és szolgabiráknak, szóval minden tisztviselőnek, kiknél a felek beadványokat tesznek, szoros kötelességül meghagyni és annak pontos teljesítésére is felügyelni sziveskedjék : miszerint bélyegjegyek, melyek beadványokra, mellékletekre, félzetekre, stb. a felek által ragasztattak, mindenkor és azonnal hivatalosan felülbélyegeztessenek, s ezáltal isméti felhasználásuk lehetetlenné tétessék ; s továbbá azon beadványok, felzetek, mellékletek és más előforduló iratok, melyek az illetékek iránti rendeletek 15/43> 79/2o> 38/66, 35/isi tételei szerint bélyeg- s illeték kötelesek, de melyekre vagy semmi bélyegjegyek, vagy pedig csak elégtelenül vagy végre szabályellenesen használtattak, mint bélyeg-hiányosak megjelöltessenek és azon hiányok felett leletek felvétessenek, ezek pedig az illető m. kir. felügyelőségnek , melynek kerületében a bélyeg- s illeték-kötelezett felek laknak, áttétessenek. Miután a bélyeg s illeték iránt gyakorlatban levő és törvényhatóságilag ezen évre megerősitett szabályok az azok ellen cselekvőkre nevezetes pénzbeli büntetéseket szabnak, felhívom a tisztelt megye vagy város közönségét, méltóztassék közhírré tenni, hogy a bélyeg és illeték-szabályokat megsértők ellen a pénzügyi hatóságok, a szabályok értelme szerint eljárni utasitva vannak; — ennélfogva mindenki, ha a szabályok ellen cselekednék, következményeit magának tulajdonítsa. A bélyegadó nevezetes' részét tevén a törvényhozás által megszavazott államjövedelemnek, — meg vagyok arról győződve, hogy a t. megye, kerület s szabad királyi város közönsége nehéz feladatomat erélyes támogatásával e tekintetben is tetemesen könnyíteni fogja. Budán, 1867. aug. hó 9-én. — A fŐmlgu hétsz. tábla I. tanácsában f. hó 23- án s a következő napokon előadatnak : Liebl Richter Anna, Csehátsek Mátyás e. 376 ft 66 kr. Elő. D e s s e \v ffy ktb. Berzeviczy Miksa, Huszár Ferencz mint a Jankovits Gyula zárgondnoka e. évi járadék. Elő. Vaj ka y ktb. Emődy János s társai, a gr. Beleznay család e. telekkönyv. Elő. Monaszterly ktb. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap hetenkint kétszer— kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt. félé 4 frt. negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szer k esz tői sz álá s : belváros, aldunasor és kalap-utcza szögletén 1-ső szán Pesten, 1867. Nyomatott Kocsi 8 á ndo r áUat: (ErUif, Úatgéay ét Kocsi nyomdájában.) Hnl-piaci és al-dunaser sarkán .9. sz. a. ; ~~