Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 64. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközési (collisionalis) esetekről

260 kérelmezett ki táblázás egyúttali megengedésével vagy B) kitáblázási kéretének feljegyzése mellett bekeblezni és mindkettőt erősebb jogainak bebizonyítására az illetékes bíróhoz utasítani. — Ez által mindkét beadványozó teendője leend azon kérdést megoldani, kit illet az elsőbbség, valljon a tulajdonjog bekeblezés (superintabulatio) törlesztendő és a kért torlés elrendelendő vagy pedig a felülkeblezés jogilag érvényes és az engedélyezett kitörlesztés érvénytelen, illetőleg az eziránti feljegyzés törlesztendő. Ha mindkét fél a perutra utasittatik, akkor egymás ellenébeni jogaik mind a későbbi folyamodók ellen, mind pedig egymás közt biztosítva vannak, és a bekeblezett összegnek A) részérőli további engedményezése csak azon előre bocsátással jogi érvényre vergődhetnék, ha A) vagy jogutódja B) ellenében az A)-val egyideüleg kérelmezett kitáblázás, illetőleg törlés feljegyzése iránt a perben győztes lenne. . . . pp. . . . cz. telekk. igazgató s előadó. Jogeset. Azon kérdéshez: lehet-e helye becsületsértési perekben perköltségekbeni elmarasztalásnak? Közli: Jakabfalvay Gyula kir. táblai fogalmazó ur. Felperes Hirschmann Hermann nyitramegye törvényszékéhez 1865, évi febr. 16-án 1020. sz. a. benyújtott rendes szóbeli keresetében előadja, miszerint őt Zsilinek István, Bruszil István, Kucsera József és Zsilinek János alperesek 1865. évi január 24-én ,,büdös zsidónak és lumpnak nevezték, s ekép ellene becsületsértést követtek el; melynek bizonyítása végett kéri Szmikál János tanút az A. alatti kérdőpontokra kihallgattatni, magának a pótesküt megitéltetni, s alpereseket egyenként külön 105 frt. becsületsértési birságban s felszámított perköltségekben egyetemlegesen marasztaltatni. A tárgyaláskor alperesek ellenbeszédükben tagadják, hogy ők felperest csak egy szóval is becsületében megsértették volna, és ezen körülménynek igazolása végett ők is a jelen volt Szmikál János tanúra hivatkoznak, s ennek vallomásához magoknak a pótesküt megitéltetni, felperest keresetétől elmozdittatni, s a felszámított perköltségekben marasztaltatni kérik. Felperes válaszában tanuját kihallgattatni,3magát pótesküre bocsáttatni kéri. A v i sz o n v ál a s z ba n ellenben alperesek ellenbeszódükhöz ragaszkdnak. A felhívott tanúnak a felek, közbejüttéveli kihallgatását a tszék elrendelte, s anuak eszközlésével az illető járásszolgabiráját megbízta; a szolgabíró azonban a feleket a tanú kihallgatáshoz megidézni elmulasztá. A kihallgatott tanú Szmikál János azt vállá, hogy ő nem hallotta, miként alperesek felperest a kérdéses alkalommal a kereseti, vagy más hasonló osuf névvel illették volna. A tanúvallomások fölötti észrevételezési tárgyalásra egyik fél sem jelent meg. Mire az eljáró megyetörvényszék 1866. évi febr. 10-én 7589. sz. a. következőleg ítélt: „A felperes Hirschmann Hermann 1865-iki febr. 16-án 1020 sz. a. beadott abbeli keresetével, hogy az alperesek mindegyike külön 105 ftnyi becsületsértési birságban és egyetemlegesen a perköltségeiben elmarasztaltassanak, elmozdittatik, s tartozik alpereseknek okozott s 25 frt. 50 mérsékelt perköltségeket különbeni végrehajtás terhe alatt 15 nap alatt megtéríteni. Mert: a felperes keresetének állításait, hogy alperesek által büdös zsidónak, és lumpnak neveztetett volna Szmikál János dojcsi lakos mint tanú által, és pótesküjével bebizonyítani ajánla, mely állításainak alperesek ellentmondván szinte azon tanura hivatkoztak, s póthitüket is megajánlották. A kihallgatott tanú Szmikál János pedig vállá azt, hogy alperesek semmi becstelenitő szóval nem illették a felperest, s ennek sem büdös zsidó, sem lump nevet nem adtak; ekép a felperes állítása legkisebb bizonylatul sem támogattatván, póteskünek sem lehetvén helye,*) alaptalan keresetével elmozdítandó, és mint pervesztes az alpereseknek helytelenül okozott perköltségek megtérítésében elmarasztalandó volt." Ezen ítélet ellen felperes semmiségi panasszal egybekapcsolt f e 1 e 1 e b b e z é s t nyújtott be, mert : 1) A tanúkihallgatáshoz az illető eljáró szolgabíró által meg nem idéztetett. 2) mert perköltségekben marasztaltatott, holott ily ügyekben perköltségek nem járnak. Hogy perköltségek becsületsértési perekben meg nem ítéltetnek, az már döntvénnyé is vált, mert Kukliss Jánosnak Kukliss Pál elleui becsületsértési perében a nyertes felperesnek a perköltség sem a királyi itélő Tábla 1 ,683/86s számu, sem a hétszemélyes tábla 215I6/8fi5 számu ítéletében meg nem ítéltettek. Alperesek ellenészrevételeikben megemliték, hogy felperes tanuja a felperes által benyújtott kérdőpontok szerint hallgattatván ki, a törvény rendeletének elég tétetett. Jogos és méltányos dolog az is, hogy felperes az általa méltatlanul okozott perköltségek megtérítésében marasztaltatott. Ha ilynemű perekben a költségek egyátalán meg nem téríttethetnének, gyakran bekövetkezhetnék azon eset, hogy valaki megtorlatlanul támadná meg haragosát ily költséges és alaptalan perrel, egyedül boszontási szándékból. Ennek folytán a királyi itélő Tábla 1867. évi jun. 27-éu 5935. sz. alatt következőkép ítélt: ,,Felperes a tanúvallomás fölötti észrevételezésre meg nem jelenvén, azon utólagosan emelt kifogása, hogy a tanúhallgatáshoz meg nem idéztetett mint helytelen melló'ztetik; — többire az 1723: 57. t. cz. 3. ós 4. §§. szerint a perköltségek csakis a becsületsértési birságban elmarasztalt alperesre ki nem vettethetvén, de az hogy a még zaklatásra czélzó felperes is azokban el nem marasztaltathatnék, ki nem mondatván; ellenben az 1729. évi 40. t. cz. 2-ik § a, valamint azon évi 32-ik t. cz. bevezető, ugy a 2 ik és 3-ik §§. értelmében a felperes az alperesnek méltatlannl okozott költségek megtérítésével tartozván, tekintve, hogy az itteni felperes keresetét uem csak kellő adattal nem támogatja, sőt anuak kitétele saját tanujának vallomásával rendittetnék meg, ennélfogva az eljáró megyetörvényszékének ítélete az abban felhozott indokokból is helybenhagyatik, és a periratok további intézkedés végett visszaküldetuek." További perbeli lépések nem történtek. *) Több kúriai döntvény szerint becsületsértési perekben póteskünek hely egyátalán nem adathatilc J. Gry.