Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 64. szám - A telekkönyvnél előforduló összeütközési (collisionalis) esetekről

Pest, 18t>7. péntek ang. 23. 04.szám. Hilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: A telekkönyvnél előforduló Összeütközések. — Jelzálogi átkebl. jogeset — Becsületsértési jogeset. - Hivatalos tudnivaló. telekkönyvnél előtordnló összefitközési (collisionalis) esetekről. Több kérvények egy telekkönyvi tárgyra (obje, ctum) irányzott egyideüleges beadása alkalmával következő esetek adhatják elő magokat; 1) Két vagy több fél követelésük bekeblezését vagy előjegyzését kéri, és igy csak zálogjogot akarnak egy ugyanazon tkönyvi tárgyra. 2) Két vagy több fel — kiki külön egy ugyanazon ingatlannak egész terjedelmében valónevérei kizárólagos és egészbeni átíratását kéri. 3) Két vagy több folyamodó különböző kérettél járul, például: A) a tulajdonjog, ellenben B) a zálogjog bekeblezését kívánja, kik közül az egyik a t u 1 a j d o n t és a másik a zálogot egy ugyanazon tárgyraelnyerni óhajtja. 4) "Két vagy több fél'ugyanazon már bekeblezett követelésre ellenkező tartalmú keresettel járul,például A) engedményalapjánabekeblezettkövetelésrea tulajdonjogot (superintabulati.o, felülkeblezés) és B) nyugta alapján pedig ezen bekeblezett követelésnek t ö r 1 é s é t Jcéri. — Itt A) a már bekeblezetten létező*követelést saj át személyére átíratni, B) ellenben ugyan ennek törlését kívánja. Ezen uj jogrendszerünkben nem csekély jelentőségű összeütközési esetekről,óhajtjuk ez alkalommal nézeteinket közölni, támaszkodva bőséges gyakorlati tapasztalatainkra. A első eseta legcsekélyebb nehézséggel jár; mert a telekkönyvre nézve még hatályban lévő oszt. ptk. erre világosan határoz. Ugyanis a beadott kérvények a telekkönyvben egyenlő joggal és elsőbbséggel bejegyeztetnek, és a netáni végrehajtási kielégítés alkalmával — ha épen ezeknél a kielégítési alap hiánya kezdődnék — ezek aránylagos levonást tűrni kötelesek. A második esetnél a helyzet már más. — Midőn több kérelmező egy ugyanazon telekkönyvi testnek saját nevére való kizárólagos átíratását kéri; tehát ezen kérvények egymás ellenében oly ellentétesen állnak, hogy az egyik folyamodó javára engedendő bekeblezés, a második vagy harmadik folyamodó bekeblezését világosan kizárja, mert mi egynek osztatlanul és kizárólagosan adatik, nem adathatik egyúttal a másik vagy harmadiknak; egyugyanazon tárgyat e gy i de j ü 1 eg két egyén kizárólagosan és külön nem birtokolhatja, miután az egyiknek kizárólagos birtoklása a másik birtoklását szükségkép kizárja. Ezeknél fogva két egyidejüleges kérelmező javára külön a kizárólagos tulajdon be nem keblezhető. De elutasítani sem lehet őket, mert valamennyien összesen a tulajdont mégis követelhetik és csak a magok közt összeütköző kéretek el nem utasíthatók, mert ez által a későbbi tulajdon vagy zálogjogot kérelmezők az elsőbbséget elnyerhetik, vagy az előbbiek kárára meírterhelhetik, mi világos hátrányára lenne azelőbbi egy i d ej ü 1 eg es kérelmezőknek.— Itt tehát azon eset forog fen, hogy az egymás közt összeütköző beadványok egyenkint sem élnem utasitathatnak, sem kérelmüknek hely nem adathatik a nélkül, hogy az egyik vagy másik jogaiban csorbulást ne szenvedne. • Ennek folytán azon kérdés merül felírni teendő vagy mikép intézendők el ezen egymás közt összeütköző egyidejüleges beadványok. E kérdés feltűnik annál inkább, miután erről a törvény határozottan nem rendelkezik. Ezen összeütköző kéreteknek egyidejüleges beadásákor a folyamodók, ezen véletlen eset által az elsőbbség k özösségébe jöunek és előre bocsátva az érvényes jogezimet, hasonjoguaknak tekintethetnek és egyiket sem lehet kizártnak vagy egyedül jogosítottnak tekinteni annál is inkább, mert a telekkönyv rendeltetésénél fogva hivatva nincs a folyamodók jogczimeinek érvényessége és elsőbbsége iránt ítélni, mire csak a rendes polg. bíró a kereset folytán történt tárgyalás után van jogosítva. — Ezen összigények összeütközésénél a telekkönyvnek nem marad egyéb hátra, mint a folyamodók jogait netáni későbbi beadványozók ellenében az által biztosítani, hogy az összeütköző igényeket az elsőbbség biztosítása tekintetéből egyenkint azon megjegyzéssel telekkönyvezi, hogy a többiek is egyidejűleg a telekkönyvezést kérték és egyúttal oda utasittandók, hogy azon kérdést — kit illet a kizárólagos tulajdon, vagy mily arányban illeti — a törvény utján megoldassák, a melyből eredő Ítélet vagy egyesség folytán azután a telekkönyvben áz egyidejüleges folyamodók javára történt feljegyzés illetőleg bekeblezés kiegészitetni vagy kiigazitatni fog. A harmadik esetet illetőleg. Itt A) nevére az ingatlan tulajdonilag átiratik— deB) egy idejűi eges zálogjog bekeblezési kéretének sérelme nélkül és B) egyidejüleges kéretének innét az A) átiratási keretének sérelme nélkül hely adatik, és a telekkönyvbe a tulajdon és zálogjog be : eblezése azon megjegyzéssel történik, hogy mind két kéret egy i d ej ü 1 e g lett beadva. Ezek után az illető felek saját érdekükbeni kötelessége azon kérdést — valljon és mennyiben bir jogi hatállyal a B) féle zálogjog bekeblezése A)-nak egyidejüleges tulajdon joga bekeblezése eUeuében; — vagy valljon és mennyiben törlesztendő a zálogjog bekeblezése — perutján eldönteni. A negyedik esetnél a beadványozók kérelmei oly ellentétesek, hogy az egyiknek engedélyezése által a másiknak foganatosítása okvetetlen kizárva van. — Mindkét beadványnak egymástól nem függve helyt adni — de elutasittni sem lehet, mert mindkét beadványozó későbbi és mások kéretei által ezen közös elsőbbségi jogaikban sérelmet szenvedhetnek. Nem marad tehát egyéb hátra, mint A) javára a tulajdonjogot (supe ri n tabu 1 a tio) a bekeblezett követeire a B) által H 64