Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 63. szám

257 A buda pesti ügyvédi egyletnek a. m. kir. mi 1. §.) Az egylet czime, székhelye, czéljai. Az egylet czime.- „Budapesti ügyvédi egylet." Székhelye: Pest. Czéljai: Az ügyvédi testületet megillető erkölcsi hitel és tekintély fentartása, — tudományos képzettségének előmozdítása, — jog- és államtani ismeretei; fejlesztése és terjesztése; különösen a hazai törvénykezés terén felmerült jogkérdések fejtegetése, a törvénykezési hiányok feletti véleményezés, a ozélszerüeknek mutatkozó javaslatok törvényszabta módokon és helyeken előterjesztése s ekkép egyleti közreműködés a hazai jogélet egységes fejlesztése és javítására ; végre : a betegség vagy egyéb szerencsétlenség által sújtott s megszorult egyleti tagoknak, ezek özvegyeinek és árváinak segélyezése ; szóval: az ügyvédi testület társadalmi összes érdekeinek előraozditása. 2. §.) Ezen czélok eszközei. Tagképességi feltételek felállítása és szigorú alkalmazása; az ügyvédi karbeli tekintély érdekében az egyletnek alkalmi felszólalása és közbenjárása, a jog- és államtudományok körébe vágó értekezések s vitatkozások rendezése, az egylet időszaki közlönyei, szaktudományi könyvtár felállítása és szak-folyóiratok tartása; segélypénztár alapítása, s a hazai ügyvédsegélyzeti alapítványok jegyzékben tartása s ezzel kapcsolatban a segélyzésre méltó tagok útbaigazítása s folyamodásaik sikerének előmozdítása. 3. §.) Az egyleti tagképesség feltételeiAz egylet rendes tagja lehet minden hazai okleveles ügyvéd, ki az alapszabályok értelmében megválasztatik. Tiszteletbeli tagokul a jog- és államtudományok körül érdemeket szerzett bel- és külföldi jogtudósok választhatók. 4. $.) Az egyleti tagok. Az egylet rendes és tiszteletbeli tagokból áll. A rendes tagok alapítók, bel- és kültagok. Alapító tagok azok, kik 200 ft. alapítványi tőkét bocsátnak visszavonhatlanul az egylet rendelkezése alá. Rendes beltagok azok, kik Buda-pesten laknak, rendes kültagok pedig, kik Buda-pesten kívül laknak. Rendes beltagok tagdíj fejében évenkint 12 forintot, kültagok pedig 8 forintot fizetnek. A tiszteletbeli tagok évi járulék fizetésétől mentesek. 5. §. Az egyleti tagok felvétele körüli módozatok. Az egyleti tagok felvétele az igazgató választmány által történik. Az egyletbe lépni kívánó írásban jelenti ki ebbeli szándékát, és azt hogy hazai okleveles ügyvéd, mindenesetre kimutatni tartozik. Ezen nyilatkozatot a választmány legközelebbi ülésében bírálat alá vévén, a jeletkezőnek fel- vagy fel nem vétele iránt titkos szavazással dönt, s őt az erendményről haladék nélkül értesti. A jelentkező a felvétel megtagadása ellen a közgyűléshez fordulhat, mely a fel- vagy fel- nem vétel iránt 3zintén titkos szavazással dönt. Az egylet alakulásakor magukat aláirt tagok tagképességét az igazgató választmány utólag bírálja meg. Az alakulás után ekkép megbírált, valamint a fentirt módon megválasztott tagok tagsági oklevéllel láttatnak el, és neveik az egyleti tagok névkönyvébe igtattatnak. Tiszteletbeli tagok felvételét csak rendes közgyűlésen a választmány vagy 20 tag írásban indítványozhatja. A választás titkos szavazás utján történik. 6. §. Az egyleti tagság tartama és megszűnése. Az alapító s a tiszteletbeli tagság a kirekesztés esetének kivételével élethosziglan, illetőleg az egylet fenállásáig tart. A rendes bel- és kültagokra nézve az aláírás 5 éves időszakokra történik, s e tagok kötelezettsége megszűnik azon évkör lejártával, melyben az egyletbe léptek. Az öt éves időszak folyama alatt belépő tag kötelezettsége azonban C3ak az azon évkörből még hátralevő időre terjed ki. — Minden öt éves időszak utolsó évében az aláírások megujitandók. Elhalt rendes bel- vagy kültag kötelezettsége az örökösökre nézve azon naptári félév végén enyészik el, melyben a halálozás bekövetkezett. 7. §.) Az egyleti tagok kirekesztésének esetei. Egyleti tagok kirekesztését csak a közgyűlés titkos szavazás utján eszközölheti. Kirekesztethetik pedig a választmány vagy 20 tag által a közgyűlés elé terjesztendő inditvány folytán az, ki a jelen alapszabályokat ismételve és szándékosan megszegvén, az igazgató választmány megintésére sem hajol, vagy magát az egyleti tagságra egyébként érdemetlenné tette. isteriom által jóváhagyott alapszabályai. ') 8. $.) Az egyleti tagok jogai. Az egylet rendes és tiszteletbeli tagjait a jelen alapszabályokban meghatározott eseteken kivül, egyenlő jogok illetik. A rendes ülésekben és a közgyűlésekben inditványozási és szavazati joggal bírnak. 9. §.) Az egyleti tagok kötelességei. Minden rendes bel- és kültag tartozik a 4-dik S ban megállapított bel-, illetőleg kültagsági évi járulékot két egyenlő részletben, lélévenkint előre, az egyleti pénztárba Pestee befizetni. A naptári év első felében belépő tagok az egész évi járulékot, az év második felépen belépők pedig csak az ezen félévre eső részletet fizetik. Az alapitó tagok a 4-dik §-ban meghatározott alapítványi tőkét készpénzben, vagy magyar földhitelintézeti papírokban tartoznak az egyleti pénztárban Pesten befizetni. Ezen alapítványok az egyletnek visszavonhatlan tulajdonává lesznek. Az egyleti tagok közt, vagy egyleti tag és az egylet közt, továbbá az egylet és tisztviselői közt, az egyleti viszonyból származó neláni egyenetlenségeket az egyleti elnök kiegyenlíteni igyekszik, mi ha nem sikerül,a kérdés eldöntése választott bíróságra bizatik, oly módon, hogy mindenik fél külön két egyleti tagot választ, kik egy általuk választandó ötödik tag elnöklete alatt minden efféle egyenetlenséget véglegesen s minden további perorvoslat kizárásával elintéznek. Ha a választott bírák az elnök iránt meg nem egyeznének, jelöltjeik között a sors dönt 10. §.) Az egylet vendégei. Az egylet helyiségeit valamely egyleti tag bevezetése es az egylet vendégkönyvében történendő bejegyzés mellett idegenek is látogathatják. Az egylet rendes ülései s közgyűlései nyilvánosok. 11. §.) Az egylet vagyona Az egylet vagyonát képezik a tagok befizetései, az egyleti közlöny jövedelme, továbbá az alapítványok, minden esetleges adakozások és hagyományok. Az utóbbi három forrásból eredő, ugy a leltári érték, egyleti alaptőkévé alakittatik. Az évi tagdijakból, az egylet közlönyéből s egyleti tőkék kamataiból befolyt összes évi jövedelemnek 10%-a mindenekelőtt és mindenesetre a 2-dik §-ban érintett segély-pénztár megállapítására fordítandó; a megvizsgált évi számodások szerint fenmaradó tiszta jövedelem, illetőleg jövedelmi maradvány pedig a közgyűlés határozatához képest részben az alaptőkéhez csatolandó, részben pedig szintén e segélypénztár gyarapítására fordítandó Az egylet részére különös czél kijelölése nélkül tett alapítványok, adakozások és hagyományok mindenesetben tőkésitendők ; ezek az egyleti folyó szükségletek fedezésére fel nem használhatók. Az egylet általi segélyzés csak akkor veheti kezdetét, ha az e czélra alapitott segélypénztár már 3000 frtra felszaporodott. A segélyzés módozatait a közgyűlés fogja az ügyrendben meghatározni. Valamint mindennemű tagsági járulékoknak, ugy az egylet bármi czimü pénzbeli követeléseinek a tagoktól behajtása sommás szóbeli peruton történik, s mindezekre nézve illetékes biróságul sz. k. Pestvárosa törvényszéke kijelöltetik. 12. §.) Az egylet szállása. Az igazgató választmányra bizatik az egyleti működéseknek megfelelő alkalmas szállásról gondoskodni. Ennek helyiségeiben a választmány által kidolgozandó s közgyülésileg helyben hagyandó házi szabályok fognak alkalmazásba vétetni. 13. §.) Az egylet közlönyei. A közgyűlés által e czélra évenkint választandó időszaki jogi lap és saját költségén kiadandó évkönyv. A lap és egylet közti viszonyt, valamint az évkönyv tartalmát s szerkezeti módozatait az ügyrend szabadja meg. 14. §.) A rendes és szakosztályi ülések. Az egylet tudományos munkásságát főleg a szakosztályi s rendes ülésekben fejti ki. A szakosztályok az egyleti tagok önkéntes bejegyeztetése utján a tudomány egyes szakai szerint az ügyrendhez képest külön-külön alakulnak. ') Ezek közzététel végett az egylet ideigl. elnöke Horváth Károly ur által nekünk is megküldetvén sietünk azokat t. közönségünknek bemutatni. S z e r k.