Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 49. szám - A békebíróságok (Új czikksorozat. A lapunk f. első félévi folyamában megjelent 1-12. czikk kiegészítéséül)

198 birnak, s minthogy azok nálunk is nagy szerepre vannak hivatva; nem tarthatjuk feleslegesnek, hogy ezen tárgy gyal még tovább is foglalkozzunk, mindaddig t. i. miga békebiróság egész rendszerét minden alkatrészeivel ki nem fejtettük, s minden reá vouatkozó vitás kérdést megfejteni meg nem kisérlettük. A legfontosb kérdések egyike itt mindenesetre az, mely a békebirói hatáskör részletes megalapításával foglalkozik. És itt legelőször is az merül fel, mely az ingók és inga tlanok közti különbségre vonatkozik. Hogy az ingók ért é k e, a mennyiben a vitás jogügyekben képviseltetik, mely fokig tartozhat a békebiróság illetékessége alá? és hogy ezen illetékesség az ingatlanokra is kiterjesztessék-e a nélkül, hogy a jogbiztosság megtámadtassék, a nélkül hogy az igazságszolgáltatás czéljai koczkára tétessenek? — ezek különösen a nagy érdekű kérdések, a melyek ugy szólván minden törvényhozás által máskép oldattak meg, melyek iránt mind a törvényhozók, mind a tudósok, mind az elmélet, mind a gyakorlat emberei közt sokfélekép különböző', nagyon eltérő nézetek vannak elterjedve. Ezeket tehát minden torvényhozás kebelében komoly megfontolásra s vitatásra kell érdemesíteni. A legelső s legjelentékenyebb ügyek, melyek a békebiróságok hatáskörének legterjedelmesebb tárgyát képezik, azon keresetek, melyek az ingókra és személyes keresetekre vonatkoznak. Ezek azon ügyek, melyek valódilag a békebirói hivatás teendőiül leginkább tekinthetők. Mert azon társalmi érdekek, melyek a békebiróság hasznosságát sőt szükségességét igazolják, leginkább itt öszpontosulnak. Azért is aziránt, hogy ily keresetek a békebiráskodás alá soroltassanak, nincs ugy szólván semmi ellenvélemény, a törvényhozásokban semmi kivétel. Itt az ellenvélemények és felette eltérő törvényhozási intézkedések abban állanak, mikép az összegek mennyisége, a meddig a békebiró illetősége terjedhet, igen különbözöleg határoztatnak meg. Ezen különbségek 25 frtól 300—-500 ftig terjednek ki. Mindenesetre nagy eltérés, mire nézve a jogbiztosság érdekeinek legjobban megfelelő összeget kijelölni, nem csekély nehézséggel jár. Biztos kiindulási pontul itt is — nézetünk szerint — csak az szolgálhat, ha a békebiróság hivatását, rendeltetését vesszük tekintetbe és zsinórmértékül. Ez pedig nem egyéb mint mindenek felett a kisebb forgalom, az u. n. napi szükségek érdekeit képviselni és kielégíteni a bíráskodási illetőség megalapítása által. — E mellett ugyanazon kisebb forgalom érdekében fontos tekintetül szolgál az is, hogy az itt érdeklett felek a bírósági távolság bajait, hátrányait szenvedni ne kénytelenittessenek. Hogy ezen érdekeknek megfelelőleg, mely összegig terjesztessék ki a békebirói illetőség — elvontan, bizonyos átalános szabályban meghatározni nem lehet. Mert a kisebb, nagyobb forgalom fogalma azon körülmények által alapittatik meg, melyek bizonyos államban a vagyoni, kereseti, pénzügyi helyzetre s viszonyokra nézve fenforognak. Ezen körülmények pedig különböző országokban különbözők, egymástól igen eltérők szoktak lenni. Az bizonyos, mikép ezrekre menő összegek a békebiró illetősége alá helyesen a törvény által nem sorolhatók; mert ily összegek már nagyobb fontosságot igényelnek, és a távolság bajai alá sem vetvék annyira, miután azok mellett az ügyvédi képviselet s egyéb törvénykezési költségek könnyebben elviselhetők. — De természetes az is, mikép 20—30 frt. összegekre szorítani a békebirói hatáskört, szinte nem felelne meg azon magasb czéloknak, melyeket az igazságszolgáltatás gyorsaságának, könnyebségének, olcsóságának előmozdítására nézve a békebirói intézményhez csatolunk- — így a békebiróság nem is fejlődhetne ki oly tekintélyes birói intézmény nyé, a milyenné azt alakitatni óhajtanok. De felállíttatásának szükségessége sem igen lenne indokolt, hatásköre csak igen csekély ügy-mennyiségre szorítkozván. Mi azt hisszük, hazánkban a békebiróság ebbeli illetőségét 200 ftig lehetne kiterjeszteni, saját körülményeink számításba vételével, melyekről részletesebben fogunk szóllani. Hasonlóan később fogjuk kifejteni azon különbséget is, mely a békebiró illetőségénél arra nézve forog fen a törvényhozásokban, hogy mely összegig van a felebbezés kizárva, és mely összegen túl lehet a békebiróságtól felebbezést használni. Jogeset. A vasút társaság felelős azon károkért, melyek idegen földön a vasúti fóldmuukálatok folytán előidézett vizkiöntés által okoztattak ; Felelős akkor is, ha azon munkálatok bizonyos vállalkozóknak voltak kiadva s azok által végrehajtva. A birói becsli körüli eljárásnál a becslés ellen kifogás nem tétetvén, a birói szemle ellen a felebbezésben emelt panasz tekintetbe nem vétethetik. Felperes Hauser János és érdektársai N.-Kanízsa város törvényszékéhez 1865. évi aug. 7. 2103. sz. a. beadott kérvényükben előadják, miszerint a n.-kanizsa-soproni vasút készítésekor a vasuttöltéshez megkívántató homok, és föld hordása által a gondotai dülőbeu fekvő rétjeiket keresztül vágó vizvezetö csatorna vagy középső árok az A. B. C. alatti bírói szemle tanúságánál fogva gondatlanságból 3 helyen teljesen betöltetett, mi által a víz lefolyása gátoltatván, az 1865-ik évi pünkösdkor történt essőzés folytán a kérdéses csatorna kiöntött, s a partjain fekvő, s kitűnő termésű réteket 2—3 magas iszapos vizzel teljesen elárasztotta. E gondatlanság folytán felperesek a D. alatti birói becsű szerint egyenként károkat szenvedettek kárát megbecsültetvén, az összessen 7 34 frt. 3 kra becsültetett, s az eszközlött birói szemle, s becslésnél E. szerint felmerült és megítélt 96 frt. 72 kr. költség okoztatott. Kérik tehát alperest beidéztetni, s a kellő tárgyalás folytán őt a kereset 734 ft. 38 kr. s 96 frt. 72 kr. megítélt perköltségek megtérítésében elmarasztaltatni. Alperes tárgyaláskor ellenbeszédében kifogást tesz a birói illetékesség ellen, mert alperes társaság hivatalos székhelye Bécsben lévén, illetékes bíróságának csak is a bécsi oszt. törvényszéket ismeri el, részint mert a kaniszai városi törvényszék alperes ellen pert folytatván, nyilván érdekelt. — Kifogást tesz továbbá az idézés ellen, mert alperes mint a társaság igazgatója, és képviselője idéztetett meg, holott 1. és 2. sz. szerinti okmányok alperest elnöknek tüntetik fel, ezen okmány ok értelmében a társulatot törvényelőtt annak igazgatósági személyzete képviseli. Végre leszállitatni kéri a keresetet azért is, mert a keresetben felsorolt 28 egyén nem érdektársai Hauser Jánosnak, sem Hauser Jánost ezen per indítására meg nem bízták, miután ezt Hauser János igazolni nem képes, nyelv váltságban marasztalandó. Kifogást tesz a becslevél ellen is, mert a becsre alperes társaság részéről senki sem lőn megidézve; hanem I. r. felperes oly vasúti