Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 49. szám - A békebíróságok (Új czikksorozat. A lapunk f. első félévi folyamában megjelent 1-12. czikk kiegészítéséül)

199 hivatalnokot hivatott meg, ki a társulat jogainak képviseletére megbízva nem volt. A szakértők eltérő véleménye sem képes igazolni azt, mintha felpereseknek kárát a vasúti építkezés okozta volna, hogy a földhordás alkalmával az árok két lábra betömődvén, ez által okoztatott a vizáradás, — azonban a vizáradás előtt június 6-án az árok, mely mellett a föld hordatott, kellően kitisztitatott, — hogy vizvezető árok Paliintól egész a Kis-Kanizsára vezető útig mindenütt kitisztítva, és sehol föld által betömve nem volt. A becsről felvett jegyzőkönyv hibás, miután a becslők oly helyeket is vizzel elöntöttnek nyilatkoztatnak, melyek el sem boritattak, továbbá oly kárt is felszámítottak, és megbecsültek, melyeknek nagysága még kitudható sem volt, — de az áradás daczára is elég kielégítő sarjú termett a kérdéses réten, s hogy a vizáradás a termésre mi befolyással sem volt. A tanúvallomások igazonlandják, hogy a kérdéses áradatnak oká nem a vasút társaság, hanem egyedül azon körülmény volt, hogy a második csatorna igen elhanyagolt állapotban tartatott, igy alperes társaság kártérítésre nem kötelezhető. Azonban ha csakugyan történt volna is kár, ezért nem alperes vasút társaság, hanem a vasút építkezési vállalkozók felelősek, igy kártérítésre csak is ezek kötelezhetők. A szénatermés becslését tulmagasnak állítja alperes, mert egy holdra 40 mázsa széna, s ennek mázsája 90 kral vétetett fel, holott az értékbe a betakarítás költségei is belefoglalandók, az idei évben a legjobb földnek holdján sem termett több 2 szekér szénánál, minek piaczi ára 70—80 kral nem rúgott többre. — Kéri ez okból felpereseket keresetükkel elutasitatni, vagy őket keresetükkel a vasút építési vállalkozók ellen utasitatni. Felperesek annak igazolására , miszerint hogy a jelen keresetet közösen indították, becsatolják Gr. alatt közös meghatalmazásukat ügyvédjök részére. Az illetékesség kérdésére nézve hivatkoznak az id. törv. szab. 31. §-ának 2-ik pontjára, mely szerint hol valaki ingatlan vagyonnal bir, azon helyhatósága elé idézhető. Alperes társaság, N. Kanizsán tágas indóházat, s több 100 holdra menő földet bir, s igy a birói illetőség megalapítandó. A bíróság érdekeltségére megjegyzi, hogy ha a jelenlegi városbíró perben áll is a társulattal, az a törvényszék minden tagjára nem alkalmazható, mert ítéletet a főbíró nem egyedül, hanem a törvényszék együtessen hozhat. Az idézés elleni kifogás is elenyész azon gyakorlatilag elfogadott elv mellett, hogy minden testület elnöke személyében idéztetik, azt pedig hogy alperes társaság nevében annak egész igazgató-személyzetét kelljen perbe idézni, alperes mivel sem igazolta. Azon körülmény, miszerint alperes a kereseti példányt elfogata, ügyvédet vallott, s érdemleges védelmét beigtatta, az idézés helyességét kétségtelenné teszik. — Alperes nyelvváltsági kérelmének helyessége sem áll, mert a H. alatti okirat szerint nem I. r. felperest hanem Albanich Józsefet bizták meg, hogy őket képviselje. — Azon kifogást, miszerint a felpereseknek összes széna termésük vétetett fel veszteségül , — magával a becslő' jegyzőkönyvvel czáfoltatik meg, mert abban 3. számtól 10. szá míg megnevezett 8 kárt szenvedett felperesnél a takarítás mindenütt leszámitatott. Hogy a szemlére nem alperes társaság elnöke volt megidézve, ezt menti az ügy sürgőssége, különbeu az oda meghívott vasúti hivatalnok alperes társaság legnagyobb rangú helybeli tisztviselője, igy az ily helyi érdekekben, és sürgős esetekben alperes társaságot jogosan képviselheti; erre különben n K. alatti végzés is megfelel. Tény az, hogy a szemlére L szerint kitűzött határnapon a meghívott vasúti hivatalnok ügyvédje által megjelent, becsüsöket nevezett, egy szóval ott képviselve volt. Azon körülmény ellenében pedig, mintha felpereseknek a vasútépítő vállalkozók ellen kellene fordulniok, megjegyzik, miszerint a kérdéses vasút vonalt alperes társaság épiteté, igy az az által okozott károkért felelős, ha pedig csakugyan az építkező vállalkozó felelős a kárért, ugy azt alperesnek szavatosként beidéznie kellett volna, igy csak a válalkozó ellen viszkereseti joga marad alperesnek. A túlságos széna becs elleni kifogást megczáfolja a H. alatti piaczi árjegyzék, melyből kitűnik, hogy a szénának mázsája a becsidejékor 90 kron kelt, igy ezen körülmény is igazolva van. Egy kifogása méltánylandó csak alperesnek, jhogy t. i. a széna betakarítási költsége számba nem vétetett, ennek értelmében keresetüket 627 frt 31 kra le is szállítják. Ezen összeg, valamint az S. alatt felsorolt költségek megfizetésében kérik alperest marasztaltatni. A viszonválaszban alperes előadja, hogy az idt. szab. 30. §. itt nem alkalmazható, mert jelen perben adóslevél vagy szerződés elő nem fordu1. A pótlólag becsatolt meghatalmazás a felperességet meg nem alapithatja, mert a meghatalmazásnak a kereset mellé kellett volna csatoltatni. Az idézés elleni kifogáshoz is ragaszkodik alperes, Érdemileg miután ellenbeszédbeli kifogásai okmányilag megczáfolva nem lőnek , továbbra is ragaszkodik ellenbeszédéhez, s kéri felpereseket keresetükkel elutasitatni, s 74 frt. 55 kr. perköltségei megfizetésében elmarasztatni. Ezután az eszkozlött tanúvallomások feletti észrevételek megtételére határnap tűzetvén, erre alperes megjelent s előadja, miszerint a tanuk igazolásaként N.-Kanizsán a canalisok már 4—5 éve tisztogatva nem voltak, továbbá, hogy a vasúttársaság által a kérdéses árkok kellően tisztogattattak. De azt is vallják a tanúk, miszerint az áradás daczára a sarjú termés csak olyan, vagy még jobb volt a szokottnál, kéri tehát ez okból felpereseket elutasitatni. Felperesek ellenvetik, hogy épen a tanúk igazolják, miszerint az áradást csak a vasút-épités okozta, s hogy az által minden öreg széna termés tönkre ment, s a sarjú is használhatlan volt. Csak egvetlen tanú nyilatkozik oda, hogy a középső árok el volt hanyagolva, azonban azt nem állítja, miként azon a víz le nem folyhatott volna, kéri ez okból keresetüket megítéltetni. A városi törvényszék alperes vasúttársaságot 627 frt 31 kr.tőkeennek 1865-dik éviaug.7.folyó6% kamatai 92 frt 72 kr. szemlebeli s 50 frt 52 perköltség, valamint saját ügyvédjének 30 frt 55 kr. munkadíj 15 nap alatti megfizetésében marasztalta. Ezen ítélet ellen alperes fellebbezés és semmiségi penasszal élvén, előadja, miszerint jelen per megítélésénél a bíróság tagjai érdekelve lévén,abirónál fókelékül szükségelte függetlenség hiányzott. Az idézés szinte törvénytelen a mennyiben a perbe idézett alperes a vasúttársaságnak nem elnöke, és hasonló építkezési ügyek elintézésében befolyása nincs. Alperes társaság különben nem is felelős az építkezésekért, hanem csak a vállalkozók, igy a jelen pert csak azok ellen kellett volua mozdítani. A birói szemle elleni kifogása is mellóztetettxs oly