Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 44. szám

177 rint akkor, midőn a kérdésben forgó 600 frt. kármente­sítési összveg lefoglaltatott, a végrehajtó küldöttség Blau Henriknek biztosítási üzleti helyiségében azon felvilágo­sítást nyerte, miszerint Reck Györgynek biztosított sarjú leégése folytán 600 ft. biztosítási kárpótlási összege még felveendő van, összeegyeztetvén ezen foglalási jegyző­könyvet Blau Henriknek mi próba erővel sem biró határozatlan állításával, és tekintetbe vévén , hogy az engedmény létre vagy létre nem jötte körül egy harmadik személy t. i. Arad város közönségének ér­deke is fenforog, — minden esetre az tűnik ki: misze­rint a kérdéses engedménynek october hó 10-én történt létre jötte bebizonyítva nincsen, ily körülmények között Arad város közönsége akkor, midőn a kérdéses biztosí­téki öszveget lefoglalta, végrehajtás utján Reck György­nek jogába lépett, s így Reck Györgynek követelését magára jogosan bíróilag átruháztathatta, hogy a kérdé­ses engedmény october hó 10-én jogosan létre nem jöhe­tett, igazolja szintén az october hó 14-én felvett folyta tólagos végrehajtási jegyzőkönyv, melyben foglaltatik, miszerint a kármentési öszveg tulajdonképen azon sarju­ért jár Reck Györgynek, mely sarjú még lábán, tehát még a földön Arad város közönsége részére lefoglaltatott, már pedig ha az, t. i. a sarjú a miért a biztosítéki öszveg jár, még lábon létekor Arad város javára lefoglalva volt, igen természetes, miután a sarjú elégett, hogy a biztosí­téki öszveg is ezen elégett sarjuórt a sarjú végrehajtási tulajdonosa, azaz: Arad városa javára kell hogy fizetes­sék ki, mind ezen elősorolt és a teljes bizonyítékot ma­gokban foglaló körülmények alapján igénylő — igényé­tói elmozdittatik, köteleztetvén Arad város közönségének okozott, és ezennel 8 frt. 80 krban megállapított, ugy saját ügyvéde részére 18 ft. 7 krban megállapított per­költségeket 8 nap alatt megfizetni, amennyiben pedig ezen kötelezettségének eleget nem tenne, ellene a kielégí­tési végrehajtás elrendeltetvén." Ezen itél et felperes által a kihirdetéskor feleb­beztetvén, — Írásbeli indokolásában felhozatik: Az eljáró bíróság Ítéletében nem vonván kétségbe az A. alatti engedmény valódiságát, Reck György 2. rendű alperesnek az ellenbeszédben tett beismerését, — az engedménynek Reck György által sajátkezüleg tett írását és aláírását, Blau Henriknek felperes által 1864. oct. 10-én, ugy későbben Reck György által az enged­mény létrejöttéről lett értesítését, — az elégett sarjunak, a váltótörvényszék utján felperes részére történt lefoglal­tatását, végre azt, hogy Reck György felperes által az engedmény értéke iránt kielégíttetvén, az engedmény jó­hiszemüleg történt; — nem tekintve ezt, még is a felpe­resi bizonyítékokkal ellátott keresetet alperes városnak, mivel sem támogatott, még kevésbbé bizonyított taga­dása folytán, — nem a törvény kivánalma szerint a per­ben mondottakból, hanem mellékes ez ügyhez közvetle­nül nem tartozó körülményekből merített álindokolással elutasította. —Végre felemlittetik, hogy a lefoglalt sarjú ingatlannak lévén tekintendő, az, sommás birói Ítélet folytán le nem foglaltathatott. Ezek folytán felperes a perben mondottak ismétlése mellett, kéri magának a 600 frt. iránti elsőbbségi jogot megítéltetni. A kir. táblán ítéltetett. ,,A felebbvitelben érintett, és a sommás bírósági uton állítólag törvényellenesen eszközlött foglalásra vo­natkozó kifogások, miután a foglalási eljárás ellen annak idejében jogorvoslat nem használtatott, mint elkésettek többé tekintetbe nem vétethetvén ; az eljáró városi tör­vényszéknek felebbezett Ítélete az abban felhozott indo­kokból helybenhagyatik, és az ügyiratok további törvé­nyes eljárás végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1865. jun. 14. 3882. P. sz. a.) Ezen ítélet ellen felperes 1865. évi aug. 12-én 6776. sz. a. ismét felebbezést nyújtott be, következő okokból: Minthogy jelen ügy sommás, ily ügyekben pedig a végrehajtás az Ítéletben foglaltatik, azért a felebbezéshez a végrehajtás elleni felfolyamodást is kapcsolja. — Ez ügyben két foganatosított végrehajtás, és egy végrehaj­tási végzés van. Minthogy a kir. ítélő tábla ítéletében az első végrehajtás ellen intézett felfolyamodásban kifejtett kifogások figyelembe nem vétettek, mert állítólag kellő időben nem érvényesíttettek, feltéve de meg nem en­gedve, hogy az alkalommal elkésett, most nem, — mert felebbezésével egybe köti az 'K a. végrehajtási végzés el­leni felfolyamodást, miután ez az árverésről intézkedik. A lábon levő sarjú lefoglalás elleni kifogás jogos, mert ez ingatlan vagyont képez, mely az 1863. év 12848. sz. szab. rend. értelmében sommás bíróság által végre­hajtás alá nem vonható, s az hivatalból megsemmisítendő. Miért is kéri felperes az a) jegyzőkönyvben lefoglalt lá­bon levő sarjú végrehajtási lefoglalását semmisnek kije­lenteni. Az első bírósági Ítéletet helybenhagyó kir. táb. Íté­let indokai ellenében megjegyzi, hogy azok alapta­lanok, mert: a) Reck György engedményező alperes beismerte, hogy az engedmény valódi s 1864. oct- 10-én kelt. Blau Henrik biztosító ügynök bizonyítja, hogy felperes ugyan az nap értesité az engedmény megtörténtéről, és hogy a biztosítási öszveget néki fizesse ki, mi mind azt bizonyít­ja, hogy felperesnek van helyes jogczime az okmány­hoz, mit megerősít annak birtoklása is. Ezeknél fogva Arad városa, mely az engedmény után negyednapra, azaz 1864. oct. 14-én intézte a foglalást a biztosítási 600 ftra jogtalan, mert az már akkor nem Recket, hanem fel­perest illette tulajdoni joggal. Felperes részére ezenkívül váltói végrehajtással is lefoglaltatott a sarjú és pedig le­kaszálva. b) Az itélet azon indoka pedig, hogy a ki részére volt a sarjú lábán lefoglalva, azé annak biztosítási ösz­szege is — ha ez áll, ugyan azon esetben is — ha a som­más bíróság utján történt lábon levő sarjú lefoglalása jogérvényes is lenne, alperes Arad városát csak a Stu pin pusztán levő lábán volt sarjú 30 frt. becsára illeti, mert az a) a. jkönyv szerint csak ennyi értékű sarjú foglalta­tott le. A Spini pusztán levő sarjút pedig nem Arad vá­rosa, hanem felperes foglalta le már lekaszálva, a tárgya­lási jegyzőkönyvhez csatolt váltótörvényszéki végrehaj­tási jkönyv szerint. Es igy a biztosítási összegből a 30 ft. levonásával megmaradt összeg felperest illeti. Miért is kéri kimondatni azt, hogy a lefoglalt 600 ft. felperest il­leti, s alperes 18 frt. költségben marasztaltassék. A kir. Hétszemélyes táblán ítéltetett. „A kir. itélő Tábla Ítélete az abban felhívott indo­kokból helybenhagyatik, s egyszersmind felperes, mint konok perlekedő — az alperes foglaltató részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 20 ft. költségben marasztaltatik, és az ügyiratok további tör­vényes intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. nov. 6-án 7645.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom