Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 44. szám

178 Hivatalos tudnivaló. Ministeri rendelet. — A s a j t ó v é t s é g e k fe­letti esküdtszékek iránt. (Folytatás.) 70. §. Az esküdtek, miután feleleteik főnökük által a megfej­tés végett nekik átadott kérdések aljára írattak, a tárgyalási te­rembe visszatérnek, hol előbbeni helyeiket újra elfoglalván, főnö­kük igy szól: „becsületemre és lelkiismeretemre, Isten és embe­rek előtt, az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: a vádlott vétkes; vagy : az esküdtszék határozata ennyi vagy annyi szavazattal: a vádlott nem vétkes" stb. — egyszersmind az irott feleleteket az elnöknek átadja, ki azokat a jegyzővel együtt aláírja. 71. §. Ha a bíróság tagjai kivétel nélkül ugy vannak meg­győződve, hogy az esküdtek az ügy lényegére nézve hibáztak: jo­guk van az esküdtszék határozatát felfüggeszteni, s az ügyet uj esküdtszék elé terjeszteni. Ezen uj esküdtszék ugy lesz alakítandó, mint az előbbeni; de nem azon osztályból, melyből az előbbi ala­kíttatott, hanem abból, melyet a következő évnegyedben érne a szolgálat rendje. 72. §. A határozat ezen felfüggesztésének egy ügyben csak egyszer van helye, s csak elmarasztó határozat esetében, feloldozó határozat nem függesztethetvén fel. 73. §. Az esküdtszéki határozatnak kijenlentése után az el­nök a vádlottat előrendeli, s a hozott határozatot a jegyző által előtte felolvastatja. 74. §. Midőn a vádlott „nem vétkes"-nek nyilvánittatik, az elnöklő biró által a vád alól haladék nélkül felmentetik. 75. § Ha a vádlott „vétkes"-nek jelentetett ki, a közvádló előadja kivánatát a törvény mikénti alkalmazása iránt. 76. §. Erre a vádlott felelhet, s magát védheti akár azzal, hogy kárpótlással épen nem, vagy legalább nem annyival tartozik, mennyi a sértett fél számára követeltetik; de a vétség bizo­nyossága s általa lett elkövettetése iránt többé nem vitat­kozhatik. 77. §. Most a birák vagy a teremben lassú hangon, vagy, ha bővebb tanácskozás volna szükséges, tiszti szobájukba visszavo­nulva hoznak a törvény alkalmazása s a vétségre szabandó bünte­tés iránt szavazatok többségével Ítéletet, mely az elnök által nyil­vános ülésben s a vádlott jelenlétében kihirdetendő. Azon tör­vény, melyen az Ítélet alapul, minden esetben felolvastatandó. 78. §. Meghozatván az elmarasztó Ítélet, azon kivül, hogy ez az elmarasztott költségén közzététetik, egyszersmind az 1848 : XVIII-ik törv. czikkely 26-ik §-sának rendeletéhez képest, a le­foglalt darabok elnyomása vagy megsemmisítése egészen vagy részben elrendeltetik. 79. §. Ki az elmarasztó itélet által ekképen sújtott elmemü­vet sajtó utján újra közzéteszi vagy árulja, az a sajtóvétségekről szóló 1848-ki XVIII. törv. czikkely 27-dik $-sának büntetése alá esik. 80. §• Ha valamely vádlott a tárgyalásra kitűzött határna­pon meg nem jelenik, ellene az esküdt3zéki eljárás azért mégis fo­lyamatba teendő, s ily esetben a közvádló előadása és bizonyítékai nyomán határoz az esküdtszék a vétkesség kérdése felett, és ha a vádlott az esküdtszék által vétkesnek találtatott, a biróság is azok szerint mondja ki a törvénynek büntető súlyát. 81. S- Ezen eljárásnál, a 20-ik §. e.) pontjában foglalt esetet kivéve, védőt a meg nem jelent vádlottnak a biróság nem rendel ugyan, de rokonai vagy barátjai hozhatnak fel bizonyítékokat az­iránt, hogy a vádlott nem makacsságból, hanem kénytelenségből mulasztotta el a megjelenést; s ha ezen okokat az esküdtszék ala­posaknak találja, a tárgyalás egy a biróság által előre kitűzendő, de három hónapot meg nem haladható határidőre halasztatik. 82. §. A 80-ik §. esetében a biróságnak ítélete, mennyiben kárpótlást és pénzbirságot foglal magában, az elitéltnek bárhol ta­láltató értékéből végrehajtandó. De ha a vádlott akár a végrehaj­tás előtt, akár a végrehajtás után legfelebb két hónap alatt előáll, s bebizonyítván, hogy nem makacsságból, hanem valamely alaposnak tekinthető okból mulasztotta el elsőben a megjelenést, uj esküdt­széki eljárás melletti kihallgatását kéri, ez tőle meg nem tagadta­tik, s ellene az uj eljárás minden részben oly módon tétetik folya­matba, mintha az előbbi eljárás nem is történt volna; s ha ekkor teljesen felmentik, visszakapja mindazt, mi vagyonából az előb­beni itélet folytában birság- s kárpótlásképen végrehajtás által el­vétetett ; ha pedig a második eljáráskor teljesen ugyan fel nem mentetik, de kisebb kárpótlási s birsági summára Ítéltetett, mint a mi az első eljáráskor rajta végrehajtás által megvétetett, akkor a sommá közötti különbséget kapja vissza. 83. §. Midőn pedig a meg nem jelent vádlott fogságra is Ítélte­tik, ezen büntetés ujabb esküdtszéki eljárás nélkül nem lesz ugyan rajta végrehajtható, hanem az Ítéletnek az leend következése, hogy az elitélt vádlottnak esküdtszék elé állítása, a köztörvény­hatóság után, ha egyébként nem lehet, személyének letartóztatása által is eszközöltetik. 84. §. A fentebbi 83-ik §. esetében az uj eljárás minden rész­ben ugy történik, mintha az első makacsságbeli eljárás meg sem történt volna; de a vádlott mind az első, mind a második eljárás költségeiben elmarasztatik még akkor is, ha érdemileg fölmentet­nék, kivéve azon esetet, ha bebizonyítaná, hogy elsőben is a meg­jelenést nem makacsságból, hanem alapos okoknál fogva mulasz­totta el. 85. §. Az összes tárgyalás a jegyző által irásba foglaltatik, annak bebizonyítására , hogy a törvény rendeletei mindenben megtartatván, semmi lényeges forma sem sértetett meg. Ezen jegyzőkönyvbe ha követeltetik, a közvádlónak s a vádlottnak min­den olyas kivánatai, melyektől a biróság által elüttettek, szintén bejegyeztetendők. 86. §. A jegyzőköyvet a jegyzőn kivül az elnök is aláírja. A birói itélet kihirdetése után, a közvádlónak 24 óra alatt, s a vád­lottnak 3 nap alatt joga van az itélet megsemmisítése végett a hétszemélyes táblához folyamodni, — minden ilyes folyamodás egy e végre rendelt nyilt könyvbe soroztatik. 87. §. Midőn az itélet ellen a közvádló folyamodik, e folya­modásnak a helyben lakó vádlottal 3 nap alatt kell közöltetni; holyben nem lakó vádlottakra nézve ezen 3 naphoz másik 3 nap toldatik. 88. §. Ha a vádlott pénzbirságon kivül fogságra is, vagy egyedül fogságra ítéltetett, a hétszemélyes táblához csak ugy fo­lyamodhatik, ha már vagy el van zárva vagy kezesség mellett ha­gyatott szabad lábon. 89. §. Ugy a vádló mint a vádlott, folyamodásuk beadásakor az eljárt biróság kezeibe leteszik mindazon adatokat, melyeknél fogva az Ítéletet megsemmisittetni kérik. 90. §• A folyamodások, a hétszemélyes táblához fölérkezésük után, legalább 14 nap alatt tárgyalás alá vétetnek. (Vége köv.) — Csőd. Toron tál megyetszékénél Brandl János nagy beoskereki vasárus e. bejei. juu. 11— 13. perü. Ferenczy János. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonoa SZOKOLAY ISTVÁN, Pesten, 1861. Nyomatott Kocsi S á nd o r állal. {£rkövy, üalgóczy és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. a. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom