Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 38. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

.ini;(lot/;) Ai\ • >: MI rói bizottmány működésére, melyet hasonló gyorsaság, s innen következő elhauiarkodás, rögtönzés jellemzett. A következéseket eléggé ismerjük. És midón ellene keserű panaszok és megtámadások intéztettek, rendesen mindig az hozatott fel mentségül: hogy oly rövid idő alatt jobbat, tökéletesebbet nem is lehetett előállítani. Szolgáljon tehát ez most tanúságul, és óvakodjunk ugyanazon elhamarkodástól és rögtönzéstől. Továbbá ugyanezen érdekből nézetünk az: hogy a törvénykezés kerete most egyesrészeiben fel ne íorgattassék, midőn az egész rendszer reform alá nem vehető; hogy az illetőségi reform ne kezdettessék a legfelsőbb forumoknál, midőn az alsókét érintetlenül kell hagyni: hogy a felsőbb biróságok szervezete ne módositassék az első bíróságok reformja nélkül; hogy ha a kerületi táblák fentartandók, akkor azok és a kir. tábla illet őségének Összekeverése, az illetőségi sokféleség s bonyolultság mellőztessék; hogy,a semmitöszék indítványa, mint ,ugy is kivihetetlen, most elhalasztássá k; hogy magában a tkezósi eljárásban uj rendszer behozatala ne koczkáztatassék, midón az egész rendszer többi ellem e i v e 1 meghagyatik s reform alá nem is vétethetik. hogy az 1844-i büut. codex-te rv csak alapos revisió mellett, de mindenekfelett csak alapelvei fen tartásával léptetessék élet beMiután az ezen pontokban mellőztetni kívánt eljárás s intézkedés, meggyőződésünk szerint a jelenleg keresett czélokhoz el nem vezethetne, sőt tkezési bajainkat még súlyosabbakká tehetné; azt hisszük már ezen pontokban is foglaltatnak oly javaslatok, melyek az illetők figyel mére igényt tarthatnának. Ezenkívül arra nézve, hogy tevőlegesen mi lenne jelenleg törvénykezésünk némi javítására teendő, tehát mik képezhetnének czélszerü, s most kivihető reformokat,— a korábbi czikkeinkben már fejtegetett eszmék s javaslatok alapján — következőkben összpontosulnak ja' vaslataink; nevezetesen — egyik fő feladat az lennehogy a po 1 gárjogi törvénykezés legfőbb hiányai egyes pótszabályok által orvosoltassanak, a mennyiben azok egyrészt a jogbiztosságot veszélyeztetik mint p. o. az igény keresetekkeli visszaélések ; vagy a perhuzavonásra vezetnek, mint p. o. a felfolyamodások túlterjeszkedése. Továbbá azon kételyek, melyek 1861 óta törvénykezésünkben felmerültek p. p. a sommás perut alkalmazhatására, a végrehajtás előtti perorvoslatok használhatására, a telepitvények körüli tárgyalásokra nézve stb.stb. határozottan s jogérvényesen felvilágosittassanaks eldöntessenek; és mindkét intézkedés a büntető jogi eljárásra is ki t erjesztessék; Különösen azonban nem csak nagy szükségünek, hanem felette czélszerünek is bizonyult be, hogy a biróságok ügykezelésére uézve szabatos, mindenre kipolitikáját óra számra kellessék mérlegezni. Nekünk eddig arról egészen más fogalmaink voltak. De különben az, hogy minden ember egy napban csak 24 óráról rendelkezhet, nem indokolhatja s nem teheti helyessé, correcté azt mi helytelen s alaptalan. taí*ll terjedő ügyrendtartás hozatassék be. — Ezt előbb már részletesen indokoltuk. Most csak azt tesszük hozzá, hogy annak szükségessége nagy mértékben nyilvánul a kir. Curiánál is, hol az ügykezelést mindennek inkább, mint kielégítőnek, szabatosnak lehet neveznünk. Ezzel kapcsolatban kiváló szükséget képez, hogy egy részt a fegyelmi eljárás kellően szabályoztassék, másrészt a felügyeleti rend a törvénykezés érdekeit kielégitőleg megalapittassék. E tekintetben a municipiumok részéről felmerülhető akadályokra és nehézségekre más alkalommal már hivatkoztunk s figyelmet fordítottunk. A bírósági szervezetre nézve pedig mi a legnagyobb fontosságot a k i r. Curia epuratiójára hely he ztet j ük. Nézetünk szerint jelen körülményeinkben ezek lennének az egyedüli reformok, melyek az igazságszolgáltatás ideiglenes javítására ajánlhatók, azon koczkáztatás nélkül, hogy ujabb bonyodalmakat és nehézségeket idézzenek elő. Hogy azonban a munkálatok ezekre is oly érettek-e, mikép azokat már a koronázási idő előtt az or. gyűlésen indítványozni lehessen — ez szerintünk még nagy kérdés. Mi legalább nem válalnók magunkra a felelőséget annak következményeiért, hogy az or. gyűlés már most — a meglevő munkálatok alapján — határozzon és intézkedjék a jogi reformok felett. Mi tehát ezt igen fontos okokból a koronázás utánni időszakra vélnó'khalasztandónak. Jogeset. A magyar Academia Kovács Lajos e. 31,500 frt stb. iránt. Az adóssági töke felmondottnak tekintetik s visszafizetendő ha a szerződés értelmében a kamatok pontosan nem fizetették (1723. 31. t. cz. 3. §) A kamat fizetés fedezésére adós haszonbéri jövedelmének utalványozása elfogadtatván, az azok fizetésében el nem marasztaltathatik. Tanuk kihallgatásának szüksége fen nem forog, ha azok oly szerződés igazolására hivattnak fel, mely a perhez van mellékelve. A per hosszasb folyama nagyobb perköltségek megítélésére alapos indokul szolgál. Felperes gróf Dessewffy Emil mint a m ag'yar. tud. akadémia elnöke Pest sz. kir. város törvényszékéhez 1864. jun. 10. 31904. sz. a. beadott keresetében előadja; miszerint Kovács Lajos az A-D. alatt csatolt négy rendbeli kötvény alapján még 1847. aug. 2. és sept. 10-én oly kikötéssel lett adóssá a magy. tud. akadémiának, 30000 pftal, hogy az ezen összeg után folyó 6°!0 kamatok csak egyszeri fizetésének elmulasztása is egész tartozás felmondottságát vonja maga utáu. Miután Kovács L a kikötött, s félévenkint fizetendő kamatokkal 1859. jul. 1-től fogva tartozásban van, és az E. alatti felmondás daczára a tőkét mind eddig vissza nem fizette, ez okból kéri őt kellő tárgyalás folytán a kereseti 30000 pft. azaz 31500 frt, o.é. tőke, ennek 1859. jul. 1-től 1864. évi april 1-éig folyó s 7482 frt. 25 krt tevő kamatai, s a tőke visszafizetéséig még járandó, s a kamathátralék után folyó 6°|0 kamatok, s perköltségek megfizetésében elraarasztatni. Alperes ellenbeszédében előadja, miszerint alperes a tiszavidék csatornázásának létrehozása körül fáradozván, s e miatt huzamos idő óta Bécsben tartózkodván, 152