Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 35. szám - Az igazságügyministeri bizottmány működése

Pest, 18G7. kedd május. 7. 35. szn. Kilenezedik évfolyam. TŐRVEWSZÉü CSARNOK. Tnrtaloni: Az igazságügyininisteri bizottmány stb - Egy szerződés frénytelenitési per. - Jogeset.í Folytatás) — Hivatalos tudnivaló. Az igazsr ^vministeri bizottmány működése. Azt hisszük, i jelen körülményeinkben, a törvénylezési ideiglenes .ormokat illetőleg biztosan és czélszenien akarunk eljárni; a legelső és legkomolyabb vizsgálódást s megfontolást igényeli azon kérdés, váljon mik törvénykezésünk legégetőbb bajai, tehát mik a legsürgősb s "legelmulaszthatlanabb reform teendők? És e szempontból nem szabad szem elől tévesztenünk kél tekintetet, t. i. hogy a reform munkálatnak nagyon is rövid idő alatt késznek kell lenni, és hogy a reformok csak a j e 1 e n j og r e n d s ze r fentartása mellett eszközölhetők, ebbe azok csak beillesztendök, beékezendók. Nehezen találtathatik tulmerésznek azon állítás, hogy az igazs. bizottmány kielégítőbb sikerre juthatott volna, ha az érintett tekinteteket szem elől egy perezre sem téveszti, ha javaslataiban s működésében mindig az azon tekintetek által kijelölt szük határok közt tartotta volna magát.1) Nem kellett volna felednie, mikép jelenleg nem az a kérdés, hogy mik az európai jogkifejlödés színvonalán a legszabadelvübb s legkorszerűbb reformok, melyeket kétségtelenül nagy mértékben, vagy ugy szolvan teljesen nélkülözünk ; nem az tehát a feladat sem, hogy ősi, a középkor maradványain épült jogrendszerünkbe már ez alkalommal az újkor tökéletesb jogintézményeit beültessük. — Jelenleg, az idő és viszonyok korlátai közt , csak a legszükségesb, legnélkülözhetlenebb javításokról lehet szó. — Mert a legszabadelvübb, s legtökéletesb intézmények is, ha alaposan ki nem dolgoztathatnak, vagy a létező jogrendszerrel öszhangzásban nem lehetnek, az igazságszolgáltatás javítására épen nem vezetendnek, sőt még ujabb bajokat, nagyobb zavarokat eredményezhetnek. A bizottmányt javaslataiban kétségtelenül a legjobb szándék, a reformok rendkívüli szükségességének mély érzete vezette, melyet a haladás minden barátjának osztania kell; de mivel a fent érintett, tekinteteket sokszor figyelmen kivül hagyta, azok korlátjait tulhágta, következett, hogy oly indítványokat is tett, vagy elfogadott, melyektől mi kedvező sikert nem várhatunk. így nevezetesen a kerületi táblák kérdésénél. Törvénykezési rendszerünk legkirívóbb baját képezi az egyszerűség , egyformaság, egyöntetűség hiánya bírósági rendszerünkben. Ott vannak p. o. a sokféle első bíróságok, a szolgabirák, alispánok, községi bíróságok , megyei — városi — kerületi törvényszékek , szent székek , kerületi táblák , mindanynyian más és más illetőséggel, különböző szerkezettel és 1 Azoknak, kiknek a bizottmányban a szóbeliség! rendszer rögtönzött behozatalára tett indítványát múltkor birálat alá vettük, s kik ellenünkben czáfuiatul azt liozták fel, hogy mi magunk is a szóbeliség rendszere mellett Küzdünk — ezen ellenvetés tekintetéből lapunk jövő számában fogunk felelni. ljárással. — ide járul azután még a felebbviteli forumok sokfélesége és illetékességi bonyolultsága. Némely ügyekben a megyei törvényszék, másokban a kir. tábla képezi a másodbiróságot, mig bizonyos ügyekben maga a septemvirátus 5 legutolsó fórumul pedig hol utóbbi, hol a kir. tábla szolgál ; — mindezekhez polgárjogi ügyekben a szentszékek felsőbb birósága is járulván. — Természetes, mikép ily institutiók mellett a törvénykezés kezelése könnyű és szabatos nem lehet. Egyik legfőbb szükséget képezné tehát, hogy az alsó és felebbviteli forumok ezen nagy tarkasága, és sokfélesége eltávolitassék, hogy a bírósági rendszer az egyszerűség s egyformaság alapjaira fektettessék. Korántsem állítjuk azonban, hogy ezen reform már most a kitűzött rövid idő alatt és a municipalitás ismeretes körülményei között eszközölhető lenne, hogy különösen a most működő bizottmány hivatása lenne ezen chaost teljeseu eltávolítani. — Azt azonban méltán várhattuk, hogy azon sokféleség és chaos még jobban ne nagyitassék. És még is a bizottmány bizonyos megállapodásai épen ezen nem helyeselhető irányban forognak. Olyanok vannak t i. határozatai közt, elfogadva a mint közöltetett az -o ---ó-éj-—:-;at.ftr által is. mely ek a bírósági illetékesség sokféleségeit, törvénykezésünk ezen egyik legfőbb baját nem kevesbítik, hanem még szaporítják, tehát a jelen rendszert mégtarkábbás bonyolultabbá teendik. Ezt bizonyítja különösen az, mikép a kerületi táblák nemcsak fentartatni határoztattak, hanem azok illetékességi hatásköre még tetemesen nagyobbitatni is javaltatik; kétségtelenül a bírósági szervezet s illetőség egyformaságának rovására, s e szempontból az igazságszolgáltatási chaos öregbítésére. A kerületi táblák eddig csak 1-sö fórumul szolgáltak bizonyos kivételes ügyekben; és a bizottmány határozata szerint azok most azonfelül még felebbviteli hatóságra is emeltetnének t. i. a bűnügyekben. Ezzel tehát azon káros anomália, mely a felebbviteli bíróságaink sokféleségében rejlik, még nagyobbá, súlyosabbá tétetnék, mert egy ujabb felebbviteli fórum alapítása által, a felebbviteli illetékesség különbféleségei s igy az illetékességi s eljárási bonyodalmak még magasbra emeltetnének. Nem kell mondanunk, mikép ez nem az az ut,mely a törvénykezés egyszerűsítésére, tehát könnyítésére vezethetne Ezenkívül azonban a ker. tábláknak még első bírósági hatásköre is kiterjesztetni czéloztatik. Több e fórumra eddig nem tartozott ügyek, p. o. a sajtó, pénzhamisitási ügyek ezentúl első bíróságként a ker. táblák által lennének elítélendők. Ez egy ujabb viszásság, miután egy ujabb kivételes, a rendes bíróságoktól elvont (sajtó ügyekbeni) elletékesség behozatalára, és más részt (a pénzhamisításoknál) az eddigi illetékességi rend megváltoztatására, s ezzel az illetékességi sokféleség szaporítására vezet. Csak mellesleg jegyezzük meg, mikép azt épen nem 35