Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 34. szám - Az elkobzott javak visszaadása. Vonatkozva felelős kormányunk eljárására.

138 lajdona már most őket illeti és azt alperesnő csak jogtalanul birtokolja: kérik tehát itéletileg kimondatni, miszerint a mondott ingatlanok őket, mint Izsay Sándor oldalagos törvényes örököseit tulajdoni és birtokjoggal illetik, s alperesnő tartozik költségeiket is megfizetni. Az 1864. jan. 29-én tartott tárgyaláskor alperesnő előadta, hogy néh. férjének hagyatékához felpereseknek semmi joguk nem lehet, mert mint a 3. sz. a. bizonyítványból kitetszik, néh. Izsay Sándor a kérdéses ingatlanokat uradalmi donatio által önmaga szerezte, arróli rendelkezési jogát az ősiségi törvények sem gátol ták, s ó amaz ingatlanokról csakugyan rendelkezett, mert midőn alperesnővel 1848. dec. 7-én egybekelt, 4 szerint összes birtokát neki lekötötte, miért is felperesek keresetükkel 5 szerint már az osztálybiróság által is elutasittattak, azért kéri őket ezúttal is elmozdittatni és költségeiben elmarasztatni. Felperesek ezen tárgyalásra nem jelentek ugyan meg; de meg nem jelenésüket a biróság előtt igazolták, és az 1864. april 29-én tartott tárgyaláskor keresetüket a kérdéses birtok felére leszállították, ezekhez való joguk bebizonyithatása végett több tanura hivatkoztak s azokat a mellékelt kérdő pontokra kihallgattatni kérték. Alperesnő azt mondja, hogy miután I. sz. a. ellenbeszédét felperesek képviselőjével még január 12-én közölte, s keresetüket csak ezen ellenbeszéd következtében szállították le a birtok felére, azt is csak ugy tehetik, ha előbb alperesnek okozott költségeit megtérítik. A mi pedig a tanuk általi novatiot illeti, ez mint törvényellenes annál inkább elvetendő', mivel felperesnek azon ténykörülményeket, melyekre tanúikat kihallgattatni kívánják, még csak meg sem érinték. Felperesek válaszolják, hogy keresetüket leszálittani joguk volt; mert ki többet követelhet, követelhet kevesebbet is, az első tárgyalásra készített s igy már elmúlt ellenbeszéd figyelembe nem vétethetik. A házassági szerződés ellen felhozzák, hogy annak kelte kitéve nincs, hogy azon Izsay Sándornak aláírása, bár ő irni tudott, nem látható, hanem az egészet felperesnőnek sógora Takács János készítette kénye kedve szerint és Iz?ay Sándornak nevét is az irta a szerződésre a nélkül, hogy Izsay Sándor arról valamit tudott volna. Erre a tárgyalás 1864. jun. 22-ére elhalasztatott, a midőn is alperesnő előadja , hogy felperesek öröködési jogczime egészen érvénytelen, mert ők mint oldalrokonok csak akkor örjkölhetnének, ha Izsay Sándor vagyonáról nem rendelkezett volna, ugy de Izsay Sándor a 2. sz. a. házassági szerződés szerint a kereseti ingatlanokat mint a 4 szerint saját szerzeményét korábbi elhunyta esetére alperesnőnek kötötte le. Ezen házassági szerződést az osztoztató biróság a kivett tanúvallomások alapján a 3 sz. szerint valódinak elismerte. Ezen marasztaló biróság előtt felperesek egyike Izsay Erzsébet beismerte, hogy alperesnő és férje között házassági szerződés valóban létre jütt. Hogy Izsay János irni tudott, s aláírása mellé még keresztvonását is tette, az a szerződés erejét nem csonkítja, mert a szerződést elöttemezett tanuk is mindnyájan tudtak irni, és mégis mindegyiknek aláírása mellett keze kereszt vonása is szemlélhető, ez a földnépnél szokás lévén. Végre ellenzi alperesnő a felperesi tanuk kihallgatását. Felperesek válaszolják, hogy felhivott tanúik hittel erősitendik azt, mikép Izsay Sándor atyja után öröklött ősi vagyonának felét szóval tett végrendelete akal nekik hagyta, igy tehát nem áll az, mintha Izsay 5 mdor vagyonáról nem rendelkezett volna. Ugyancsak Pesten, 1867. Nyomatolt K o c tanúik által bebizonyítani fogják azt, hogy sem Izsay Sándor sajátkezüleg nem irta alá a szerződést, sem a szerződésen látható előttemezések nem sajátkezű aláírásai a tanuknak. Nem áll az, hogy ezen szerződés valódisága iránt azosztoztató biróság tanukat hallgatott volna ki, ez hatásköréhez nem tartozott, sőt épen ezen szerződés valótlansága idézte elő a jelen rendes perutoni keresetet. Tagadja Izsay Erzsébet felpere?, hogy ő az osztályos perben elismerte volna, hogy a kérdéses házassági szerződés ugyanaz, mely ez egybekelés alkalmával köttetett, sőt kész póthitet tenni arra: hogy az alperesnő által itt felmutatott szerződés soha sem köttetett és ő azt soha nem látta, s ekképen, hogy az valótlan legyen; — valamennyi felperes pedig kész póthitet letenni arra, hogy Izsay Sándor a kérdéses telek felét nekik hagyta. Alperesnő határozottan tagadja, hogy elhalt férje valahaszóbeli végrendeletet tett volna. Hogy a kérdéses fekvőségek nem ősiek, hanem Izsay Sándornak saját szerzeményei legyenek, az a felperesek által kétségbe nem vont uradalmi bizonyitványnyal igazoltatott, egyébiránt ha ősi lett volna is, az ősiségi pátens szerint megszűnt az lenni. Ezek után a tanuk kihallgatása elrendeltetett. (Folyt, köv ) Hivatalos tudnivaló. Csődök: Szigeth város tszéke által Dálnoki József szigeti keresk. e. Bej. máj. 27—29. Perü. Dobay János ügyvéd • — Miskolcz város tszékénél: Groszraan Adolf raiskolczi ruha keresk. e. Bej. máj. 2. Perü. Főnyi Szabó József ügyvéd; S z e p e s m e g y e tszékénél: Szaltzer Károly szeszgyáros, temetei lakos hagyatéka e. Bej. jun. 24 — 26. Perü. Lenner Kálmán lőcsei ügyvéd ; — Pest város tszéki által: Kirpál Antal s neje szül. Strohberger Teréz e. Bej. máj. 9 — 11. Perü. Toperczer János ügyvéd; — Biharmegye tszékénél Gondén Imre micskei földbirtokos hagyatéka e. Bej. július 8 -10. Perü. Gyalokay Antal, — Posony város tszék. Buchsbaum M. stársai pozsonyi füszerkeresk. czég e. Bej. jun. 24—26. Perü Mudron Mihály ügyvéd. Nagyvárad város tszéke: nagyváradi lakos Bakács Sándor hagyatéka e. Bej. máj. 8—11 perü. Bitook Zsigmond ügyvéd ; O-B u d a város tszéke özv. Ballman Pálné szül. Mihályi Rozália; Bej. apr. 27. Perü. Eleöd Jósa pesti ügyvéd; Sz. k. B u d a város tszéke Schönfeld Károly volt budai szeszgyáros e. Bej. máj. 27—29. Perü. Sandrik Pál ügyvéd. Csőduiegszüntetés. N. Várad város tszéke által Rosenberg M ó r. kiegyezés folytán ; Pest városi tszék által Neuschloss I. fiai pesti fakereskedő e továbbá I s z e r W. Vilmos fia czég e. — Somogy m. tszékénél Spitzertestvérek zákányi keresk. e. N ó g r á d m. tszékénél N é m e ti J á n o s b. gyarmati czipész e. — Gömör-Kis H o n t tszékénél B ukovszkyA. L. tiszolczi keresk. e. Marmaros m. tszékénél V id a György huszti keresk ; Nagy-Kanizsa vtszéknél Horváth — Juhász Ferencz hagyatéka e. — Győr városi tszéknél Nagy Sándor volt győri lakos e. — Borsod mtszékénél ladházi lakos Goldhammer Alajosé. Komárom megye tszékénél kisvárdai lakosok: WillingerSimon s Spiegel Leopold e. Arad megye tszék. Buday László fűsi közbirtokos e. S z a b o 1 c s megye tszékénél Weisz Kálmán radnai keresk. e. Zombor sz. k. város tszékénél M i h aj lovics György zombori keresk. e. — V á c z város tszéke által Ulrich Manós neje váczi lakosok e. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. S ándor által. (Érkovy, Gaígíay ét Kocsi nyomdájában.) Ila!-piac±