Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 34. szám - Az elkobzott javak visszaadása. Vonatkozva felelős kormányunk eljárására.

136 szűntek a fiscu9 rendelkezése, tehát az adományozás alá is tartozni. Ha ugyanis az elkobzott javak a jogilag érvényre emelkedett restitutió után is bárkinek szabadon elajáudékoztathatnának, illetőleg kormanyilagátruhaztathatnának; akkor a fiscus szabad rendelkezése alá tartozó javak adományozása, és az elkobzott javak restitutiója között semmi különbség sem lenne; — mert akkor mindkét nemi] javak birtokjoga felett szabadon a közhatalom rendelkeznék. Az elkobzott javak restituálásának értelme csak az lehet, hogy azon javak visszaadattassanak azoknak, kiket azok az elkobzás előtt illettek, vagy azok törvényes örököseinek, kik elődjükkel ugyanazon jogi személyt képeznek. Ez pedig az adományozás fogalmát kizárja, mert adományozhatok nem lehetnek oly javak, melyek jogilag bizonyos kijelölt személyre átszállandók. Ha tehát mégis — nem tudjuk mily érdekekből — ily javak nem az elkobzást közvetlenül szenvedőknek, vagy nem létükben a törvényes örökösödés rendje szerint a legközelebbi örökösöknek adatnának át a közhatalom által — akkor ez már nem leend az elkobzott javak restituálása, hanem tiszta adományozás. Ekkor a közhatalom előtt a javak restitutiója csak ürügy lenne, a tiszta adományozás el palástolására. Mert az elkobzott javaknak oly személyek részére való kiadatása, kik egyenes s legközelebbi törvényes örökösökül nem tekinthetők, nem tekinthető egyébnek mint adományozásnak. Ez a lényeges különbség az adományozás és a restitutió között. Ha tehát felelős kormányunk, az 1848-i jogelvekvek érvényesítéséül az elkobzott javak restitutióját valósitani akarja, akkor azokat csak a törvényes örökösödési sorrendszerint legközelebbi örökösökre szállithatja at, mert különben adományozást gyakorolna, mi a restitutió elvét egyenesen kizárja. Azonban az, hogy a közvetlen törvényes örökösök joga érvényesítessék a restituált javakban, nem oly egyszerű és világos kérdés, mint a restitutiónak elvben kimondása; minthogy az elkobzási hosszú időszak az örökösödés körül oly bonyodalmakat szülhetett, melyek az egyszerű administrativ uton el nem intézhetők. E részben nem méltányolhatjuk eléggé azon szabatos eljárást, mely legközelebb a Kis Ernő-féle javak visszaadása körül követtetett. Ha tehát az örökösödési esetek s bonyodalmak folytán az elkobzott birtokhoz többen tartanak jogot , és a törvényes örökösnek igénye nem oly tiszta és világos, hogy az egyszerűen administrativ uton elintéztethetnék, ez esetben, de csak is ez esetben, a törvény rendje és utja lesz követendő, és ennek értelmében jogaik bejelentésére záros határidő lenne kitűzendő ugy, hogyha az örökösödés tárgya fölött egymás közt kigyezni nem bírnának, azon kérdés eldöntése végett: váljon közülök az örökösödési sorrend szerint kit illessen a restituált birtok, — a törvény útjára lenuének utasítandó k. Az előbbi eljárást, melyet tisztán az önkény elve jellemezett — el kellett tűrnünk egy önkényen alapult államrendszertől, de az utóbbit méltán követelhetjük egy közjogilag restituált jogállamtól, és ennek felelős kormányától. Jogeset. Valljon a gyámhatóságok bírósági minőségben mtiködhetnek-e ? Törvényellenes cselekményük az árvákra jogerejüvé válik-e ? Nagykorúakról intézkedhetnek-e ? Kissházy Kálmán ügyvéd úrtól. (Vége ) Felperes a már közlött alperesi felebbezésre beadott ellenészrevételeiben e következőket adta elő: Hogy kimutassa alperes gyám konok perlekedését -|. alatt becsatolja azon folyamodást, mit azért adott be a gyám az árvaszékhez, hogy a követelés kifizetése a Bay árvák vagyonából engedtessék meg. —Azt, hogy a 4740. sz. a. végzés az árvákra terhet róhat felesleges vitatni is, az illetőség pedig akkor , midőn alperesek elmarasztattak meg lett állapítva és így azt külón kimondani nem kellett. — Arra, hogy miért van az összeg felében Bay András, a másik felében pedig az árvák elmarasztalva, megfelel a kötvény, s a 4740. sz. a. végzés is csak annyiban terjedhet ki az árvákra a mennyiben őket a kötelezettség érdekelheti. Ezek után Borsodmegye törvényszéke, mint másodbirósᣠ\tlo sz. a. ítélete szerint, az első bírósági ítéletet oly módosítással hagyta helyben az abban felhozott indokoknál fogva, hogy alpereseket ugy mint néhai Bay Miklós utódait a követelésben örökségük arányához képest marasztalta el. Ez ítélet ellen alperesek ismét semmiségi panasszal kapcsolt felfolyamodást adván be, a kir. itélő Tábla előtt azért esedeztek, hogy hozandó ítéletét indokolja, s indokaiban megnyugtatásukra a következő pontokat fejtse ki: 1. Miért van az, hogy midőn a gyámhatóság nem egyéb, mint az árva érdekeit képviselő magán fél, még is itt oly tilalmas feltételű kötelezvényeket fogad el terhelőleg az árvákra, mik az a. ptk. 1372. §. és az ős. pat. 19. §-val ellenkeznek és azok értelmében semmisek? 2. Miért van az, hogy midőn 1855-ben az a. ptk. szerint minden anya mellé gyámtárs volt rendelve s az e nélküli intézkedése semmis volt, — még is az ítélet a pusztán Bakos Erzsébet nevével kiállított kötelezvényt az árvák nyakába zakkantja? holott az ítélet a hitelezőnek több jogot nem adhat, mint a menuyit a kereset alapját tevő kötvény ad; már pedig azt Bakos Erzsébet nem is ugy irtaalá, minta migyámanyánk, igy abban mi nem is lehetnénk elmarasztalhatok csak legfeljebb ugy mint Bakos Erzsébet örökösei. 3. Miért van az, hogy midőn a Bakos Erzsébet aláírását Bay András pedig a magáét megtagadta, még is az Ítélet azt az övéknek mondja ki, váljon honnan merítheti ebbeli birói meggyó'zódését ? 4. Miért van az, hogy midőn Bay András bebizonyította, hogy akkor midőn a gyámhatóság a tömeget a fizetés alól felmentette ő kiskorú volt, mikor pedig a maga végzését elrontva a fizetési kötelezettséget megállapította, akkor meg már nagykorú volt s így ő róla nem intézkedhetett, — még is ö reá nézve az Ítélet nem a kötvényt vette alapul, hanem a reá nem vonatkozható gyámhatósági végzést?! 5. Miért van az, hogy midőn ők annak bizonyítására, mikép a gyámhatóság nem bíróság és igy fizetési kötelezettséget az árva nyakába nem róhat — a törvényes gyakorlat és a m. k. Cancellaria rendeletére hivatkoztak, még is az ítélet ezek ellenére a gyámhatósági végzést érvényes és pláne jogerejünek mondja! és ha a végzést fizetési kötelezettséget megállapítható intézke-