Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 28. szám - Ingatlanok végrehajtása

Pest, IS()7. kedd april. 9. 28. szám. Ki lene/cd ik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Tartalom ; Ingatlanok végrehajtása. — Örökösödési jogeset. (Folytatás.) — Hivatalos tudnivaló. V Ingatlanok végrehajtása. A sommás perekbeni eljárást módosító 1863-ik évi sept. 19-én kelt 12848 számú Cancellariai rendelet 7-ik pontja értelmében. Közli Újhelyi Nándor ügyvéd ur. Az ideigl. türv. szab. 117. §. nem volt elég a sommás eljárástól várt gyors kielégítés meggátlására. A 118. §. nyomán egymást felváltva határtalan időig következhető igéüykeresetekkeli visszaélésre adott alkalom sem volt elég a törvény oltalmába helyezett bizalom megrenditésére. Hiányzott még a m. kir. udvari Cancellaria 1863. ^vi sept. 19. 12848. sz. a. kelt rendeletének 7-ik pontja, hogy az ingatlanok végrehajása a sommás szóbeli bíróságok hatáskörétől elvonatassék. Azon ideig a sommás pernek még volt annyi előnye, hogy a hitelező a marasztaltnak ingatlan javai végrehajtás alá vételével a lehető legrövidebb idő alatt — ha t. i. a biró is ugy akarta — biztosítást nyerhetett; s ha nem is örömest de legalább veszély nélkül várhatta be a 117 és 118. §§-ok következményeit. A kérdéses Cancelláriai rendelet az eddigi eljárást — saját szavaival élve —- „sem a szóbeli bíróságok illetőségi határaival, sem a sommás szóbeli eljárásról rendelkező különben is csak kivételes (?) törvényeink rendeleteivel és szellemével, de a telekkönyvi rendszerrel is összeegyezhetönek" nem találván: „a törvények ily hibás magyarázatából és alkalmazásából támadható sokszor kipótolhatlan károk elhárítása szempontjából" utasítást adott a bírói hatóságoknak, melyek ezt ugy a mint tudták, és a mint értették, követték ugyan; de hogy jól értelmeztetett-e, s egyenlő alkalmazás alá jött-e az mindenütt, azzal már nem látszott törődni senki. Nem szükség mondanom, hogy a most emiitett rendelet 7-ik pontja a sommás szóbeli pernek, az elhirhedett 117. és 118. §§-ok mellett megmaradt csekély előnyein is csorbát ejtett, s hogy ez okból általános megelégedéssel nem találkozhatott; de mind a mellett — habár eme rendelkezés azon indokát, mintha a korábbi eljárás a sommás szóbeli bíróságok illetőségi határaival és törvényeink szellemével összeegyezhető nem lenne, hazai törvényeinkből kimagyarázni nem tudjuk: azon tudattal, hogy a m. kir. udv. Cancelláriát eme rendelet kiadásában csak is üdvös intézkedés szándéka vezethette — megnyugottunk a rendeletben ; de legalább joggal elvárhattuk, hogy az helyesen és mindenhol egyformán alkalmaztassák. Ez azonban nem történt, — és ebben rejlik ama rendelet káros következményeinek legfőbb forrása. Nem mondhatjuk, hogy a szóban lévő rendelet nem világos, de annál szomorúbb ha meg nem értjük. Engedtessék meg. hogy ezen rendelet 7-ik pontját bonczolás alá vegyük Az ebben foglalt rendelkezés két fő részre oszlik. Az első rész a sommás bíróságok hatáskörét szo| ritja meg, s világosan kifejezi, hogy a sommás biróság pénzbeli elmarasztalás esetében a végrehajtásnak ingatlan javakra kívánt kiterjesztésére nem illetékes. A második ré^z kijelöli a módot, mely ily esetben küvetendő, és szinte világosan kifejezi: hogy az ingatlanok végrehajtása iránt külön kérelem adandó be ; hogy e külön kérelmet a sommás biróság az összes per és végrehajtási iratokkal együtt a telekkönyvi hatósághoz átteszi; s hogy a kérelem elintézése, és a további eljárás a telekkönyvi hatóság hatásköréhez tartozik. Bár mikép variáljuk ezt, az értelem mindég ugyan az marad; s abból nem vonhatunk egyéb következtetést, mint azt, hogy az ingatlanok végrehajtását a telekkönyvi törvényszék rendeli el, s csak ennek alapján lesz a végrehajtás megejthető vagy is a zálogolás és becslés teljesíthető. De ezt a törvényhatóságok nagy része nem birta összeegyeztetni az id. törv. szab. 126. §-áví.l, s azon nézetet fogadta el, hogy a sommás biróság előbb teljesiti a zálogolást és becslést, s csak a végrehajtás folytatása végett terjeszti az iratokat a telekkönyvi hatósághoz. Azok kik ezen nézetet osztják, ismét kétfélekép intézkedtek; némelyek a végrehajtás iránti külün kérelmet a zálogolást és becslést megelőzőleg adatták be, erre a sommás biróság által a végrehajtás végzésileg elrendeltetett s a fentebb említett eljárást csak ennek alapján tartották teljesitendőnek ; mások a kérelem benyújtását is csak a zálogolás és becslés teljesitése után kívánták, melylyel az árverés elrendelése volt kérendő. A telekkönyvi hatóság mindkét esetben folytatta a végrehajtást, mert ez további eljárását csak a zálogolási és becslési jegyzőkönyvre fektette. A csekélyebb rész a végrehajtás elrendelését a sommás biróság körén-kivül esőnek tartotta, de arra nézve, hogy a végrehajtási kérelem elintézése a szoros értelemben vett telekkönyvi törvényszék , avagy átalán véve polgári törvényszékek köréhez tartozik-e, a vélemények ismét megoszlottak: mely utóbbi kérdésre különösen a rendezett tanácsú mezóvárosok törvényszékei adtak alkalmat. Ezen eltérések nem csekély aggodalmat szültek, mert éreztük mennyire bizonytalan azon eljárás helyessége, melynek a hitelezőt kielégítéshez kell vala vezetnie. De bíztunk az időben; azt hittük, hogy a kir. Curia a hozzá terjesztendő első ily nemű végrehajtási ügyben megoldja a különben is csak hibás értelmezésből összebonyolodott csomót. Reményünkben azonban csalódtunk. Lássuk ugyan is mi történt? F. M. felperes részére K. J. alperes ellen ingóságok hiányában felperes által benyújtott kérelemre a sommás biróság alperes ingatlan javaira elrendelte a végrehajtást, s annak alapján foganatosította a zálogolást és becslést. Alperes felfolyamo28