Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 93. szám

376 fél kulcs az azt alkotó 107 és 158 sz. telkekkel felp. kívánságához képest Kovács Máriának adatik s nevére átiratik, Mandics Jánosnak egy anya telke után egy kulcs, Dancs Andrásnak két és fél anyatelke után egy kulcs összesen tehát tizenkét kulcs megállapíttatik. Minden más az arányosítás tárgyait tevő közösségek, u: m: a közös erdők, kir. kisebb haszonvételek, továbbá minden jelenlegi közös használat alatt lévő területek, és az urb. szabályozó perben netalán a f. uraság részére visszaítélendő irtások négy egyenlő részre, a b. Perényi család elagázása szerint következőleg osztandó: I. ág B. Perényi Jánosné utódai az egész '/j-ed részét, II. ág b. Perényi Pa!né az az egésznek szinte 1/i-ed részét III. ág B. Huszár Antal az egésznok fele részér kapják. Indokok: Mert a válaszirathoz fektetett Z. JJ. betűk a. okiratok kiindulási pontul annyi bizonyítékot szolgáltatnak, hogy az Egri helységben lakó és birtokos Szirmay család az ős időkben ez előtt 500 s több évvel békésen bírták és használták a kérdéses peres tért, midőn más oldalról a turterebesi b. Perényiek ugyanazon tér erőszakolt, hasznalata miatt, tetemes károsodást, folytonos háborgatást szenvedtek; mert ha a későbbi idők vétetnek figyelembe, bebizonyított ténykép tűnik fel, hogy a felp. báró Perényi család ugyanazon peres térre nézve az Egri helységbeni birtokosokkal folytonos viszálkodásokban állott mindaddig, mig az A. a. nádorispáni bíróság ítélete köztük a versengést ideiglenesen elintézte, holott más oldalról az A. a. Ítéletnél fogva bebizonyított tény az, hogy a Szirmay család a két fél versengése ideje alatt is békésen használta azon tért; mert a mérsékelt zárlat pontjai G. szerint, kölcsönös egyetértéssel és beegyezéssel megalkottatván : azok a feleket t. i. b. Perényi és Szirmay családot egyenlő fizetésekre kötelezik és egyenlő jótéteményekben részesitik. Ekép állván a b. Perényi és Szirmay családnak a peres térre vonatkozó használata, miután a Szirmay család azon térhez régibb, erősebb s gyökösebb jogát az 1852-ik évi ősis. cs. ny. par. szabályai szerint érvényesíteni elmulasztotta, a két érintett család használatát legalább is egyenlőnek, egymástól függetlennek kellett kimondani, mely egyenlő használat alapján a peres tért is, valamint tiszta jövedelmét egyenlően kellett a két család, illetőleg jogutódai közt felosztani, nem vétethetvén figyelembe a báró család által 7. 8. 9. sz. a. becsatolt iratok, melyek által a Szirmay család használatát tetszésüktől függőnek akarják bebizonyítani: mivel azok ellenkező tények ellen érvényesen fel nem használtathatnak, részint mivel a peres térre határozottan nem alkalmazhatók, részint mivel azok alapján felp. bárók máitöbb pereket folytattak, azonban a helyett, hogy a Szirmay család használata a báró család tetszésétől függőnek mondatott volna ki: használata s birtokbani joga kétségen kívülinek s önállónak állapíttatott meg.B Perényi Bertalan 1curiáját és öVg anyatelkeit mint kulcsokat meg kellett alapítani, mert alp. azon ellenvetése, hogy a beperesiíett szerződésekből a f. uri jogok eladása ki nem tűnik, s igy azokat b. Perényi Bertalan a vásárolt telkekkel sem vehette meg, azon oknál fogva, mert azoknak sem eladása, sem fentartása a szerződésekben említve nincsen, fel kell tenni, hogy a telkekkel eladattak — figyelembe nem vétethetik. Ezen kulcsokból 1V2 kulcsot Kovács Máriának azért kellett adni, mert b. Perényi Bertalan sajátjával szabadon rendelkezvén, ugy akarja A curiákat az 183'2/fl XII. t. cz. 9. §. értelmében az Ítéletben meghatározott mennyiségüeknek kellett megállapítani, mert felp. azokat több telkekből alkottattaknak nem bizonyítja. Mandics Jánosnak és Dants Andrásnak az elmondottak folytán egy-egy kulcs volt adandó. Az elágázást a felek kölcsönös benyugvása folytán arány kulcsnak kellett kimondani. Az egyházaknak s egyházi személyeknek nevére irt telkek után arányositási kulcs azért nem adatik, mert nekik csak a belső telkek adattak használatul, s az urb. rendbeszedési perben legelő illetőségük különben is tárgyaltatván s kiadatván, arányositási illetőséghez jogot nem tarthatnak. Az Ítéletben arányosítás tárgyainak kimondott közösségekre nézve azonban, miután felp. ugy az anyapernél levő, valamint 284 sz. kérvényében arányosítva tagosítást kér, s ebbe alperesek beleegyeztek, ugy a közösből jutandó részek, mint a tettleges magán birtok egy tagban leendő felosztását meg kellelt alapítani: A magán közbirtokosok által állítólag birt közös térek létezése kimutatva nem levén: azokat az arányosság tárgyainak kimondani nem lehetett. Ezen ítéletet b. Perényi Bertalan s a Turterebesi közbirtokosság fölebbezte, 1 -őr az alerdőt tárgvazólag azért, mert annak egyik hason fele az 1842 jul. 12-től befolyt tiszta jövedelem felével Török Cajetannak ítéltetett, holott ez ezen követelésével elutasítandó lett volna, — mert sem Török Cajetán, sem jogelőde Turterebesen közbirtokos nem volt, ő tehát abban arányper által nem részesittethetik; mert az arányosításnak a rendezetlen használat rendezése levén czélja, a minden jogalap nélkül fenállott használatot meg kell szüntetni. Az itélet e'ső indoka öszszeütközésben van a nádori Ítélettel, mert e szerint az alerdő a Turterebesi határhoz csatoltatván, a Turterebesen nem közbirtokos Török Cajetánt a turterebesi arányosság tárgyát képező erdőben részesíteni nem. lehet. Nem áll az itélet 2 ik indoka sem, mert igaz ugyan, hogy a peres tér felett villongás volt, de ez a 6. sz. a. itélet áital megszüntettetett, ezen itélet előtti villongás tehát felp. Perényiek ellen fel nem használható, és a Szirmayakról sem lehet állítani, hogy a villongás alatt békés használattal birtak, mert a villongás alatt békés birtokot senki sem követelhet. Es ha az alispányi bíróság az 1836: XII. t. cz nyomán a használati kulcsot találta megalapitandónak, akkor is — 11 közbirtokos levén Turterebesen Török Cajetánon kivül is az erdőre nézve, ha t. i. ő is közbirtokosul vétetnék, ő neki csak 2 rész Ítéltethetett volna meg. Felebbezték továbbá az ítéletet a cs. k. pénzügyészség, özv. b. Perényi Gáborné, b. Perényi Károly és b. Perényi Lajos örökösei, a Török Cajetánra vonatkozó részre nézve az első főlebbező fentebbi indokaiból; s ezeken felül még azért, mert az urb. szabályozási perből a f. uraság részére nemcsak irtásbóli szaporodás, de egyszersmind a maradék földekbőli közösség is várakozik, mi szinte felosztandó; mert, a foglalások arányosság tárgyául ki nem jelöltettek, pedig elvben ez is ugy kimondandó lett volna, mint az irtások, a melyeknek szinte sem mennyisége, sem helyisége ismerve nincs; sat. (Folyt, köv.) feleifis szerkesztő f-s kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Megjelen e lap hetenkint kétszer—kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévre 4 Irt. —negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, aldunasor és kalap-utcza sztigletén 1. sz. a Nyomatott jfetftfrf, 1S06. Kocsi Sándor áttal. {hrkovy, Unlyóc^y ét hucsi ityuntcájaLan.) Ha.'piacL - u'tinnsor snrl.án !). si. a.