Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 22. szám

8G lét is koczkáztatják. Mert itt az összes birói vezetés egye­dül a szóbeli tárgyalásra szorítkozván; maga az előirato­zás minden ellenőrködés nélkül marad. Így a felek kép­viselői az avoué-k, előirataikban ellenfelük állításaira, semmi figyelmet sem fordítanak; azokra válaszaikban nem is vonatkoznak; a felhozott tényeket hallgatással mellőzik, azokat sem tagadásba nem vévén, sem elisme­résükkel nem erösilvén. Innen aztán azon az igazságszol­gáltatás érdekeit nem kevéssé veszélyeztető eredmény, mikép a nyilatkozatok határozatlanok s kétségesek levén, a vitatott s elismert tények egymástól meg nem különböz­tethetvén, a panasz s megtámadás tárgyai világosságra nem hozatván — meg nem ismertetvén — a status controver­siae tisztára nem hozatik, a felek védelmezésükre nézve kellő támpontokat nem nyernek, a vita főbb mozzanatai homályban maradnak, s igy a felek készületlenül, min­den biztos alapok nélkül jelennek meg a közvetlen tár­gyalásra; mi az elnapolásokat, ujabb és ujabb határidő ki­terjesztéseket vonja maga után, a törvénykezés tetemes drágítására, és a kellő gyorsaság kijátszására. Ezekből azonban nem lehet, nem szabad, mint teszik a szóbeliség ellenei, a közvetlenség rendszerének alapta­lanságára, czélszerütlenségére következtetni; mert azon hibás kinövések forrása nem a közvetlenség elvében, ha­nem az előiratozásnak, ahhoz szükségkép nem kapcsolt, rendezetlenségében, szabálytalanságában rejlik. Nem az szükségeltetik tehát, hogy segélyül az Írásbeliség elvéhez folyamodjunk, tehát hogy az előiratokat birói vizsgálat­tól s határozattól lüggö periratokkáalakitsuk ; hanem csak az, hogy az előiratok szerkesztése is a törvény s bíróság ellenőrködése alá rendeltessék; nevezetesen, hogy a tör­vény kimeritő szabályok által biztosítékokat nyújtson, hogy az előiratok szorosan a tárgyhoz szóljanak; — hogy az egymás elóli kitérések, elhallgatások kizárat­tassanak ; hogy egyenes s határozott feleleteket tartal­mazzanak egymás állításaira; hogy a felesleges vagy ide­gen tárgyú szó áradatok, irathalmazok meg ne engedtes­senek sat. Ezen az uton teljesen elő lehet állítani a vé­delmi jogbiztosságot, az ügy kellő felderítését, s a mi ezek­kel jár, az ítélethozatal alaposságát s gyorsaságát. — Ily reformok szükségessége magában Francziaországban is átalában el van ismerve.'') Az ujabbkori codificatiókáltal pedig azok már életbe is vannak léptetve. Legelső volt e tárgynál is a reform terén a genfi törvényhozás, mely a napóleoni code néhány évi haszná­lata után, csakhamar belátta, magából a joggyakorlatból, annak fent elősorolt kirivó hiányait. Ennélfogva az 1820-i törvénykönyvében az előiratok szabályozását elkerül­hetetlen szükségesnek találván , a 78 czikkben elren­3) így E. R e g'n a r d: „II est donc indispenaable que les parties déclarent d'une msniére précise, quelles sont leurs préten­tioris respectives en fait comme cn droit. — II faut que les ques­tions du procés sortent nettcs et précises de cetté échange de Communications, aíin que les plaidoiries se renferment dans les véritables points du litige, sans en échapper aucun... Elles corapren­draient : la reconnaissance ou la dénégation précise et forruelle des faits allégués par le demandeur... Cnaque partié serait appelée a lormuler elle — mérne 1' exposition des points de fait; sur l'arti­culation précise faite par le demandeur, le defendeur répondrait par une dénégation ou par une reconnaissauce catógorique. Les questions du proccs sortiraient nettes et claires de 1' oppo->ition de leurs déclarations." De V organisation Jud. p. 312 sut. Ugyanezt sürgeti R. Bo r de aux is: Philosophic de la Proced. Civile, pag. 458. delte,*) hogy a tények , melyekre valamely fél hi­vatkozik, határozottan, szabatosan előadandók, és az ellenfél által határozottan vagy tagadásba veendők, vagy elismerendők ; elhallgatásuk vagy kitérő válasz azok el­ismeréséül tekintetvén. — A genfi törvényhozás, mint in­dokaiban kifejtetik, ez által legbiztosabban vélte elejét vehetni mindazon ármányok és kibúvó eszközöknek, me­lyek az ügyek bebonyolitását s a perek huzavonását elő­idézik; midőn mindenik féltől nyílt s határozott nyilatko­zatot s feleletet követel.5) Ugyanezen elveket fogadta el a legújabb Olasz királysági perrend, mely az előiratok tartalmát hatá­rozottan megalapítja, és reudeli, hogy a felek válaszai s feleleteiknek az ellenfél állításai s indítványai világos el­fogadását vagy kétségbevonatását kell tartalmazniok (art. 153) és pedig azon üdvös szentesítéssel, mikép azon ügy­védek, kik eme szabályt áthágják, nemcsak a szabály el­lenes előirataik által okozott költségeket viselni, de pénz­bírságot is fizetni tartoznak (154.) Hason szabályokat ál­lítottak fel az előirati tartalomra nézve az ujabb Schwei­czi törvényhozások is, u. m a Zürichi (§. 10) Zugi (§. 96) stb. A németországi codificatiókban, ezen az elői­ratok tartalma határozott és biztos megalapításának elve szabatos s kimeritő szabályokkal szinte meghonositatott. Nevezetesen a hannovérai perrend rendeli, hogy az előiratok az ellenfél tényleges állításaira oly kimeritő s határozott nyilatkozatot tartalmizzanak, mikép semmi kétség sem maradjon fel az iránt, hogy mi ismertetett el, s mi vonatott tagadásba. (§. 93.311.)°) Ezt szó szerint elfogadta a N é m e t közönséges perrend tervezete is. (§. 132. 3 pont) hason szellemben rendelkezvén az uj ba­jor perrend-terv is (art. 209), mely a szabálytalan, tökéletlen előiratok által per késleltetésre okot szolgál­tató felet az okozott kár s költség viselésében rendeli el­marasztaltatni (art. 221.) '') ') Ezen 78 cz. igy szól: „Dans les écritures cidessus, les faits seront posés en téte sans mélange des moyens. Las partié qui se prévaudra des dits faits, sera tenue, de les articuler avec précision et celle, á laquelle ils seront opposés, de les reconnáitre ou dénier categoriquement. Le silence et toute réponse évasive pourront étre pris pour un aveu des dits faits. 5) B e 11 o 11 ezeket igy adja elő : Nous ne lui permettons ni silence ni réponse évasive. Ainsi d'entrée l'Avocat et le Juge savent k quoi s'en tenir, leur táche 3e si npliűe, autant de faits d'accord, autant de points élagués de la discussion, autant de dou­nées pour assurer la marche de celleci. L'attention moins parta­gée, se concetitre tout entiére sur le véritable objet du litige, et en accélére la solution. Que des procés ont dű leur origine et leur prolongation a cet art des praticiens d'embrouiller les faits, de se réserver la faculté de les reconnáitre ou de les dénier, d'eluder ; jusqu' á la fíu toute explicatiun, toute réponse positive! Nous cou­pons Court á ce-t miserables subterluges en les tournant contre la mauvaise foi qui le emploie." Exposé des motifs p. 80. ü) Uiánzásra méltó szabálya az is, mikép a rendesnél magasb dij rendeltetik a/.on ügyvédeknek, kik az előiratokat oly pontosan és tökéletesen állítják elő. hogy az ügy a legelső tárgyalásnál azon­nal eldöntethetik 7) Nein ily határozott azuj Porosz Codex - terv előirati szabályzata, mel\ csak azt követeli, hotry az előiratok a felek vi­szonos indítványait, állításait, tényleges indokolásaikat s kifogá­saikat akkép tartalmazzák, hogy a szóbeli tárgyalás elnapolására a tökéletlen, hiányos elökés/.ités miatt alkalom ne nyujtassék (§. 301)

Next

/
Oldalképek
Tartalom