Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 22. szám

87 Ezen szabályok 8) vizsgálata könnyen meggyőzhet mindenkit arról, ö) hogy a szóbeliség rendszerében az előiratok, az alapos és gyors törvénykezés érdekeinek megfelelőleg alakitathatnak, a nélkül, hogy azok periratokká váljanak. Jogeset. Zálogváltási ügy. Haraszthy István mint Haraszthy Lajos képviselője még a fenállott ungmegyei cs. kir. tórvszékhez 1854. apr. 30-án 882. sz. a. benyújtott keresetlevelében előterjeszti, miszerint az A. a. 1844. jul. 15-én kelt, néh. Haraszthy József mint Készely Máriától szül. Alajos fia gyámja és néh. gr. Buttler János között kötött zálogos levélből kitetszik, hogy nevezett Haraszthy József gyámoltjának Darma helységben fekvő javaiból 24 köböl és egy vékát tevő földet 971 frtban elzálogosított, minthogy pedig felperesnek mint a nevezett árva gyámjának C. szerint kötelességévé tétetett, mi képen a néh. Haraszthy József által törvény s illetéktelenül elidegenített birtokot a nevezett árva javaihoz visszacsatoltassn, ennélfogva kéri gr. Buttler Sándort mint néh. gr. Buttler János hagyományosát perbe idéztetni, s az említett mennyiségű, az összesítés folytán nevezett gr. Buttler Sándornak darmai birtokához mért földeket Verbőczi III. könyv 1. R 42. cz. 3 és 124. t. cz. 5. §§-ai szerint a gyámság alatti árvának visszaadatni, s alperest a helyszínén kipuhatolandó, s az A. a. kötés keltétől számítandó haszonvételekben és költségekben elmarasztalni. Az ellen beszédben nem tagadják alperesek — hogy néh. nagybátyjok, kitől ezen javakat bírják, Haraszthy Józseftől valami birtokot vett, de hol és mennyit, azt nem tudják; egyébiránt kijelentik, hogyha kimutatja felp. a zálogos birtok hollétét, ezt kifogják bocsátani; de miután ezen ügyben legkisebb roszhiszemüség elő nem fordult, sem a vételnél, sem az alp. részéről, annálfogva az 1654: 24. t. cz. 2.§. ugy Verb. l.R. 1 24. t. cz. 5. §. valamint a kir. döntvények 10'8. lap 6. ítélete szerint az összeg megtéri tését fent ártva, s a perköltség alóli feloldást kérve, a zálogot feloldatni nem engedik. Az időközben nagykorúsított Haraszthy Lajos válaszában alp. azon követelésére, hogy a kérdéses birtok holléte kimutattassék, előaija, hogy 1844. jnl. 15-én, midőn néh. Haraszthy József a kérdéses birtokot elidegenítette, a darmai határ épen tagosítás alatt állott, s minthogy ez úttal az alp. birtok, melybe a kérdéses 24 hold és 1 vékás föld beolvasztatott, tagositva van, józanés törvényes felfogás szerint a régi állapotot kimutatni felesleges, a mennyiben azonban ez is könnyen kideríthető, felmutattatik E.a. régi birtok állapotot kitüntető földköuyvi kiFigyelmet érdemel azon nézet is, melyet egy kitűnő német jogtudós közöl, s mely szerint minden előirat terjeme 1--3 ivre szorítva állandóul megalapitatnék, s a többi ivektől dij nem lenne követelhető — nem különösen azoktól, melyekre csak az ügy ved hibája nyújtott alkalmat E. Zink:Überdie Ermittlung des Saehverhaltes im Französ. Civil proc e s s e. I. p a g. 194 Ily korlátozás ivszáinok szerint ismeretes az Angol eljárásban, bizonyos iratok 3 fulio lapon tul nem terjedhetvén. Ruttiman n: Der Engl Civil process. §. 239. 9) Megjegyezve még azt, mikép azon elv átalában el van fogadva, hogy azelőiratok csak a tényálladék kiderítésére, a tényleges körülmények kie jtésére szoritandók, a jogi fejtegetések kizárásával. Olasz Codex art. 154. Hanovérai §. 193. j Genf. 79 art. Német közöns. §. 132. Szász §. 569. B a- ] de ni 996. § 0 I d e n b. 75. vonat, F. a. a tagosítás előtt szétszórva volt régi földek mesgyéir,s szomszédságait kiderítő földkönyv, G. a. a néh. gr. Buttler János birtokának mikép és honnan történt szaporodását kitüntető mérnöki jegyzet, melyekből kitetszik, miként a Haraszthy-féle 24TT"-: hold föld az emiitett gróf morgói tagjába ol vasztatott. Kifogást tesz felp. azon állítás ellen, mintha a zálogos összeg megtérítésével felp. sújtható lenne, mert az A. alattiból kitetszik, hogy néh. Haraszthy József nyilván bevallotta, hogy a kérdéses földek neje sajátjai, s hogy e földeket mint gyám idegenítette el, már pedig a gyám az árva birtokát illetékes árva törvszéki jóváhagyás nélküi el nem adhatja, mit minthogy gr. Buttler János jól tudott, e szerint a birtokbavétel s elidegenítés roszhiszemü volt, mely roszhiszemüséget alp. az által, hogy a birtoklás törvénytelenségét tudták, megerősítettek. Vi s z o n v ál a s z. Alp. előadják, miszerint a kereset ellenében Markos György ügyvéd 1854. oct. 17-én állítólag alp. nevében egy oly értelmű ellenbeszédet adott be, mely jogaik sérelmével oda magyarázható, minthaők a zálogos összeg elfogadása mellett a birtokot zálog alól idő előtt is felodani készek volnának. Az ellenbeszéd beadása után 9 év múlva felp. Haraszthy Lajos maga személyében adván be válaszát, ebben az állítólag alp. nevében benyújtott ellenbeszéd fonalán a kérdéses birtoknak ingyen leendő visszaadását kérelmezi Minthogy pedig alp. » Markos Györgyöt e perbeni képviseletük iránt sohasem bizták meg, így az általa beadott ellenbeszéd alperesekre nem vonhat jogi következtetést, s igy a Markos György által nevükben beadott ellenbeszéd irányukban semmi kötelező erővel nem bírván, alperesek ez úttal először vannak azon helyzetben, hogy magukat felp. ellen ében jogérvény essen védelmezhessék. Ezen helyzetükben tehát kijelentik, miként ők a felp. volt gyámnoka által keresetbe vett birtokot csak a zálogos évek leteltével, vagyis 1876. jul. 15. lesznek hajlandók, annak idején felszámítandó beruházásaik és a zálogos összeg lefizetése mellett, a zálog alól kibocsátani ; tagadják azonban felperesnek azon jogát, mely szerint a kérdéses birtokot azonnal, s mi több ingyen kívánja kiadatni, mert bár a magyar törvények szerint való, hogy a term. és törv. gyámatyának nem szabad gyámoltja idegen jogú ősi birtokát elidegeníteni, de való az is, hogy a törvény ezen rendelkezése kivétel alá van helyezve, a mennyiben okszerű elidegenítést a törvény világosan megenged, minthogy pedig az A. a. zálogos levélben a zálogba adás oka világosan ki van fejezve, e szerint néh. Haraszthy József cselekménye okszerűnek tekintendő. De különben is a törvény az elidegenítés alatt örökösen tett eladást ért, a mi a jelen esetre nem alkalmazható, minthogy a kérdéses birtok csak zálogba adatott. De egyébkint is, miután a 2. szerint felp. teljeskoruságra jutván, és atyja cselekménye ellen csak 1863. apr 16-án lépett fel, elmulasztotta azon időt, mely alatt a gyám cselekményeit megtámadható, — az atyja által történt elzálogo-itást maga helybenhagyta. Magukat a kereset alól feloldatni s felperest a költségekben marasztaltatni kérik. Végirat. Alp. által az ügyvéd ellen tett kifogás alaptalan, mert az egész megyében ismeretes dolog, hogy Markos György alpereseknek 1850. febr. havától a jogi dolgokban általánosan megbízott, szerződéses uradalmi ügyvédje és meghatalmazottja volt, miért is alpereseknek az ellenbeszéd ellen tett kifogásaik figyelembe nem vehetők anyival is inkább, mert alp. a válasz kézbesítésétől kétszer is elmúlt 90 nap alatt ügyvédi vétség miattelőbbi állapotbai visszahelyezési jogorvoslattal nem éltek. Azon