Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 16. szám

63 azt a bíróság által hivatalból ugyan el nem vetteti, de az ellenfelet feljogosítja annak követelésére, hogy a tárgyalás az eredeti kereset alapján végeztessék be; mi csak haszontalan idő s költség vesztegetést okoz. Jogeset. Zálogváltási perben, a zálogbirtokosok által perbeszédileg megtagadott, s annálfogva jogerejü birói Ítélet által is nem létezőnek kijelentett zálogszerzödvény szolgálhat-e később ugyanazon tárgyra nézve érvényes bizonyítékul ? Közli: U j szászy József ügyvéd ur. Ez egyszerűnek látszó kérdésre tagadólag válaszolni bármely jogértő is hajlandó. Midőn ennek mégis ellenkezője két törvényszék által egyhangúlag állapittatik meg : valóban nem lesz érdek és tanulság nélküli az e részbeni eljárás- és indokokkal e lapok hasábjain közelebbről megismerkedni. Lássuk az esetet: használtathatnak. — Ugyanazon elveket fogadta el a bajor uj Codex-terv (art. 156—158.) Ide tartozik az uj porosz terv is (§. 232.) csakhogy a különböztetésre nem használja a j a v i t á s kitételét. Ez megengedi a változtatást akkor is, ha a kereseti alap változata nem kényszeríti alperest más jogvédelemre. Ez is tanúsítja e rendszer hibásságát; mert az ujabb védelem szükségletéből nem az következik, hogy a per változtatás után mégis befejeztessék, s azután egy ujabb ismét megkezdessék , mi valóban nem lehet hasznos nemcsak a felekre, de a bíróságra sem — hanem okszerűen csak az következnék, hogy alperesnek ujabb védelmére alkalom nyujtassék t. i. ujabb határidők, elhalasztás sat. által. — Ily következetlenségbe esett a h a n n o v é r a i is, melynek indokaiban világosan ez áll: ,,Der leitende Gesichtspunkt besteht darin, das die Vertheidigung d. Beklagten nicht gefahrdet werden darf.'L Es mégis nem szorítkozik csupán ezen védelem lehetősitésére, ujabb batáridők megengedése által, hanem a per régi alapjáni befejeztetését s egy ujabbnak előrüli kezdetését eszközölteti. — Hason irányú az uj S z á s z (§ 383.), s Német perrendterv (§ 235.) Abban mind megegyezne';, hogy a kereset változtatás nem hivatalból, hanem csak az ellenfél kivánatára támadtathatik meg. A közvetlenség helyes irányától, az ujabb reformtól e tárgynál legmesszebb elesik az 1861-i oldenburgi Codex, melyben indokai szerint alapelvül ez szolgál: ,M u s s die K 1 a g e alsfeststehendund unantastbar betraohtet werden" — miért csak a kereset bővebb magyarázata, kiigazítása, s ujabb indokolása engedtetik meg (art. 105.). a változtatás pedig csak ha az ellenfél ellent nem mond (art. 106), mi több állam példája után aggályra nyújthat okot, hogy az ügyvédek —• főkép a szóbeliség behozatalánál, az irántai idegenkedés folytán — nagy mérvben alkalmazhatandják ezen ellenmondási jogot, minek gyakorlata a közvetlenség hivatását s előnyeit tetemesen gyöngítheti. Még veszélyesebb erre nézve azon befolyás, mely itt a bíróságnak adatik, midőn a kereset változtatásokra nézve a 106. cz 2. §. azt rendeli: ,Das Gericht hat die Partéién aufunzulássiges Vorbringen aufmerksam zu machen' — miről helyesen mondja M i 11 e r m a i e r : Sehon überhaupt ist es mit der Stellung des Richters nicht vérein bar, das er von Amts wegen jede Klageiinderung beachte Es führt aber auch zu manchen Störungen ; denn man fragt: An welchem Merkmal erkennt das Gericht, das ein neues Vorbringen unzulassig sei? sat. Vorherzusagen ist, das auf jeden Fali viele unnütze Streitigkeiten darüber entstehen werden, was als Klageánderung betrachtet werden kann.' Die neuesten Gesetzgebungsarbeiten Archív f. C ív. Praxis. B. 41. pag. 218. Ily szabályok tehát a közvetlenség érdekében a codificatió által mellőzendők. Haller Eufrozina a kecskeméti volt cs. kir. megyetörvényszék előtt 1855. decz. 7-én üjváry László és Csiszár Borbála bátyai kózbirtokos hites társak ellen rendes írásbeli uton keresetet indított a feleket közösen illető záloglevél közlése iránt, mely záloglevél 33 hold és 869 • öl nánai nemesi birtokra vonatkoznék. Alperesek a perben többek között ily kifejezésekkel tagadták a záloglevél létezését: „Ráfogás, hogy az összes birtok, különösen aNána pusztabeli alpereseknél legyen zálogban ;" továbbá: ,,felpere--nő nem bizonyítja puszta állitásnál egyébbel, hogy a fingált okirat birtokában alperesek vannak." Mire 1856. jul. 15-én oly tartalmú ítélet keletkezett,mely szerint alperesek arra, hogy a zálogszerződést sem nem birják, sem hollétéről nem tudnak, az ítélet jogerőre emelkedése után 3 nap alatt esküt tenni, ellenkező esetben a záloglevelet felperessel 14 nap alatt másolatban közölni köteleztettek. Ezen a felekkel 1856. aug. 10-én közlött ítéletet egyik fél sem felebbezvén, jogerejüvé vált, s alperesek 1856. aug. 25-én 3197. sz. a. 3 nap lefolyta előtt az eskü letételére határidő kitűzéséért folyamodtak is, s e határidő azon évi sept. 24-ére ki is tüzetett; de sem az eskü le nem tétetett; sem íl nap alatt a peres zálogszerződés felperes féllel nem közöltetett. Ezek szerint a zálogszerződés jogilag nem létezvén, felperesnő zálogváltási keresetét a szóban forgó föld kiadása iránt 1857. jan. 26-án 444. sz. a. ugyanazon törvényszékhez benyújtotta; kérvén, hogy miután az előzményekbői következtetve igazolva van a zálog valósága és felperes kiváltási joga, s a zálogmeunyiség és helyzet is kellő bizonyitványnyal kimutattatik, tehát részére a 33 hold és 869 • öl föld, perkezdettőli haszonvételek s költségekkel együtt az alperesek által kiderítendő zálogöszveg kifizetése mellett adassék ki. E zálogváltási perben 1858. aug. 24-én 3717. sz. a. a megyei törvényszék következőleg itélt: „Alperesek kötelesek a Németh István és a Pocskai örökösök szomszédságukban fekvő 33 hold és 869 • ölnyi bátyai-kisnánai birtoknak Vj részét viszteher nélkül, 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett felperes tulajdonába visszabocsátani, és 2 pfrtl3 krnyi bélyegdijt, melyet felperes szegénysége miatt el nem használt, a kebelbéli kiadó hivatalban a cs. kir. kincstár részére hasonló határidő és fenyegetés mellett lefizetni. A többi perköltségek kölcsönösen megszüntetnek." Indokok: Alperesek azon előadásából, hogy a zálogszerződés még le nem járt, valamint a íolytathatlausági kifogás elmellőzéséből következik a zálogvalósága és az ősis. ny. par. 22. §. I. pont alá tartozása. Továbbá alperesek jogerejü ítélet által köteleztettek a zálogszerződés hit alatti felfedezésére és közlésére; de e kötelességökuek meg nem feleltek; és sem a zálogszerződést fel nem mutatták, sem a keresetlevélbeli azon állítást, hogy a zálogszerződés már lejárt, az ellenbeszédben kétségbe nem vonták. Azonban felperesnő kiválthatási joga csak '/4 részre szorittatik, mert alperesek előadása szerint a földhöz 4 örököstárs tart igényt, és felperes többhözi jogát ki nem mutatta. A zálogos javak mennyisége és fekvése hallgatag elismertetik. A viszonválaszban a zálogszerződés lejárta, és a kiváltási jog kétségbe vonatik ugyan már alperesek által, de mind ez az id. pprtás 12. és 22. §-hoz képest már későn történik. Viszteher nélkül pedig azért kellett a zálogot megítélni, mert alperesek a felszámítás tárgyában határozatlan nyilatkozatokat adtak, részint állításukat mivel sem bizonyították. Ellenbeszédök mellett egy 140 frtos auctionalist mutattak