Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 11. szám

42 tuli kerületi itélő táblának kellett volna elrendelni, és azt , a törvény értelmében országszerte hirdetvényileg köröztetni, — mi azonban meg nem történvén, — az elrendelt zár —habár állítólag 6 herczegségeik által nem kérelmeztetett is, mégis önkényesnek (Sequestrum voluntariumnak) tekintendő, — mely semmiféle birói intézkedés toganatositását meg nem akadályozhatja. Mindezeknél fogva közlő azon szilárd meggyőződésben él, — hogy a biró figyelmét ez esetnél, a jogbiztonság és a szerződésileg szerzett jogok épségben tartása érdekében méltán hivta légyen fel. Kir. táblai ítélet a pesti légszesz-társalat elleni ügyben. Ezen ügyet az e. b. Ítélet közlésével, mult évben részletesen ismertettük, előadva az eljárás összes mozzanatait, s különösen a szakértők nyilatkozatait is. (L. lapunk 1865. é v i 36—41. számait). Ugyanakkor indokolt nézetünket is nyilvánítottuk ezen ügy s különösen azon kérdés felett, váljon jelenesetben a mulasztás — ha bebizonyitatnék is — a bűnösség s büntethetőség megalapítását, a légszesztársulat ellenében jogilag megalapithatja-e? Minél érintettük azon irány veszélyességét is, mely a társulatok bűnvádi felelőségének tulterjesztéséből keletkezhetnék. Midőn ezen mult évi köziésünre hivatkozunk, most egyszerűen csak a k i r. táblai ítéletet közöljük, mely következőleg szól: „Hein Henrik ellen élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető vétkes gondatlanság elkövetése miatt inditott fenyítő ügyben, melyben szab. kir. Pestváros törvényszéke 1865. máj. 4-én 1396. sz. a. kelt Ítélettel, vádlottat az ellene emelt vád terhe alól büntethető cselekmény vagy mulasztás álladékának hiánya miatt egyszerűen felmentette, a tiszti ügyész s kártérítést követelő magánpanaszosok részéről közbetett felebbezés folytán a kir. táblán 1865. decz. 7-én 4386. sz. a. ítéltetett: „Miután jelen ügyben a fenyítő eljárás tárgyát azon eset képezi, mikép 1864. jan. 8-ik napján reggeli 1'2 8 órakor Murati Szilárdnak Pesten a vácziuton 8. sz. a. lévő házában, nevezetesen azon helyiségben, hol Habern Mór bádogos boltja vala, fellobbanás történvén, ennek kitörése által most nevezett Habern Mór, továbbá Markstein Mózes, Khon Miksa, Khon Júlia és Schwartz Ignácz életöket vesztették, Khon Róza, Hahn Ede és Vick János megsebesül-' tek, s valamint az emiitett épületben ugy az ott lakók és szomszédok vagyonában többféle kár okoztatott; tekintettel arra, miként ezen esemény oly helyen történt, hol a világitás, gyuladás és fellobbanás anyagául szolgálható légszeszszel eszközöltetett, első kérdés, áll-e ezen fellobbanás oly egyén tettével vagy mulasztásával, ki a légszesz világítási dolgoknak intézője vagy kezelője vala, kapcsolatban és minőben ? Miután továbbá ezen kérdés birói megoldásához mindenek előtt az meghatározandó, hogy a szóban lévő fellobbanás mi által és mikép okoztatott? e tekintetben pedig biztos támpontul a szakértők tapasztalata, s véleménye szolgálhat, ennek folytán azt szem előtt tartva, hogy a kihallgatott szakértők közül háromnak a vizsgálat eredményére alapított véleménye határozottan abban pontosul, hogy a leirt helyen és időben bekövetkezett fellobbanás a csövekből kiömlött légszesz által okoztatott, és pedig oly módon, hogy a gázvezető csövekből valamely nyíláson kifolyó légszeszből Habern Mór boltjában levegővel vegyülve lobbanó gáz képződvén, midőn ahoz a reggeli boltnyitáskor tüzanyag járult, a helyiséget szétromboló légmozgás keletkezett, az, ' mikép jelen esetben meggyuladás és fellobbanás által a I falat és boltozatot szétromboló anyagot a boltba vezetett világító légszesz képezte, annál inkább bizonyosnak tekintendő, mivel Schnitzer Jakab, Deutsch Hermán, Svartz Adolf, Stein Károly, Drexler Mark, s még több más tanuk, ide vágó vallomásuk szerint kétséget nem szenved, hogy azon boltban 1864. jan. 5., 6. és 7-ik napján gázbüz éreztetett, s gázkiömlés tapasztaltatott, sőt hivatalos jelentések és szinte számos tanuk előadása szerint, a helyszínén a fellobbanás után is csak gázszag volt érezhető, s mivel ezek ellenében felhozott azon körülményt illetőleg, miszerint Szinger Zsigmond, Habern Mór boltjában egy bádog szelenczében 26 lac puskaport látott, továbbá, hogy Práger Mór, és Répásy Dánielné előadásuk szerint ugyan ők a fellobbanás alkalmával rakétaszerű szikrák kilövetését tapasztalták, Korcsák József tanúsága szerint pedig a fellobbanás után a romok között kiégett rakéta burkok hevertek, a szakértők véleménye szerint mindezek, tekintve a létezőnek állított ebbeli anyagok mennyiségét, a kérdéses fellobbanást elő nem idézhették, s ezek mellett más oly anyag nyomára, melyből ezen fellobbanás gyuladás által vagy egyébként támadhatott volna, az ez irányban tüzetesen eszközlött nyomozás sem vezetett; s végre mivel még azon két szakértő is, kiknek nézete azokétól eltér, kik a vádbeli vészeseményt tisztán fellobbanó légszesz hatásának tulajdonítják, a világító légszeszt tekintik a fellobbanás főtényezőjének, csak azt teszik hozzá, mikép szerintök a kérdéses fellobbanásnak, légszeszen kivül más tüz anyag is működhetett közre. „Ezek alapján valónak bizonyulván az, hogy a mondott helyen és időben kiömlött gáz képezte, a fellobbanó anyagot, ennek során azon körülmény is, mikép ez esetben a gázkiömlést az eszközök hibás volta okozta, annál fogva bizonyos, minthogy azt, hogy Habern Mór bobjában és szomszédságában akkori időben gázbüz volt érezhető, a már emiitetteken kivül Hegyvári Károly segéd, és Szinger Zsigmond tanoncz is tanúsítják, s minthogy ezen tanuk közül Hegyvári, Stein és Singer január 7-én délelőtt Habern Mór boltjában a gázvilágitási szereket megvizsgálván, látták és tapasztalták, hogy azon helyiségben a gázórát az inductiónak nevezett résszel összekötő ólom csővön légszeszt ömlesztő lyukak találtattak. „Minthogy továbbá az előadottakból okszerüleg következik, mikép Habern Mór boltjában a rendetlenül kifolyó légszesz összegyűléséből támadhatott vész elhárításához hiba javítás és ovó intézkedés szükségeltetett, ennek fonalán folytatólag az veendő birói határozat alá,mittett, vagy nem tett egyrészről maga Habern Mór, más részről pedig azon egyén, ki a légszeszvilágitás körül felmerülő, s nála jelentendő bajok, és panaszok elhárításáról gondoskodni hivatásánál fogva tartozott ? „E kérdés megoldásához továbbá elsőbben is felderítő adatot szolgáltat azon, az első bíróság ítélete szerint is jogilag bizonyított körülmény, mikint Habern Mór január 5-én a szomszédok figyelmeztetése folytán Langsfelder Ede társaságában boltját a kiömlő légszesz szaga miatt esti 8 órától majdnem tiz óráig szellőztette; majdan pedig a jan. 6-iki ünnepnap után jan. 7-én reggel a szomszédból lajtorját hozatván, s máshelyen dolgozó segédjét Hegyvári Károlyt a boltba hivatván, ugyanazzal a gázcsöveket s azokhoz tartozó egyéb szereket megvizsgáltatta, s miután annak jöttek nyomára,hogy a gáz ömlést az ólom csöveken felfedezett nyílások okozzák, oda nyilatkozott, mikép a kijavítást a gázhivatalnak ahhoz ertő emberei által fogja megtétetni, s még azon nap Mellinger Mór, Langsfelder Ede, Salczer Samu és Singer Zsigmond egybevetett vallomásai szerint délután 4 órakor, vagy lega-