Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 11. szám
43 lább akkor, midőn még világos volt, azt hogy boltjában gázkiömlés van, az e czélra állított irodában, uévszerint Hein H. ügyvezető főnöknek, a köréhez tartozó intézkedések megtétele végett a vele levő Mellinger Mór hallatára jelentette. „Minthogy pedig igy állvan a dolog s eltekintve attól, váljon Habern Mór tett-e bolijábani gázömlésről úgy, mikint az némely tanuk részéről szinte állíttatik, a mondott helyen már korább is jelentést? avagy pedig a Mellinger Mórral teljesített jelentés voltaképen a délutáni órák mely perczében történt? mindebből világosan következik, miszerint ezen bejelentés által Habern Mór és a nevezett hivatalnok között oly állás idéztetett elő, melynél fogva a most emiitett hivatalnok az előtte jelentett és mint az eset mutatja, be is következett vész megelőzésére sietve intézkedni köteles vala; ugyanis ennek alapja nem csak azon szerződésben foglaltatik, melynek folytán Hein H. gázvilágitási dolgokban a legpontosabb szolgálat teljesítését vállalta magára, hanem ugyanaz természetes kifolyása azon általános jogelvnek is, mely szerint mindaz, kire valamely ügygyei, dologgal vagy iparrali foglalkozás bizatik, ide vonatkozó positiv törvény vagy rendelet létezése nélkül is mások életének s vagyonának megóvásáról, a tárgy, dolog vagy foglalkozás természetének megfelelő módon gondoskodni köteles; mindezek fonalán jelenleg felmerül ezen fenyítő ügy érdemét képző azon legfőbb kérdés: forog-e fel ez esetben a nevezett egyént terhelhető vétség? ennek megoldásánál pedig az lévén előzőleg kitudandó, teljesítette-e ezen egyén azt, mit tőle, jelen eset körülményei közt a joggal igényelt óvatosság kívánt? avagy ellenkezőleg nem követett-e el ezen körben oly mulasztást, mely őt a fenyítendő gondatlanság vétkébe ejtette ? ugyanezen pontra vonatkozólag, tekintettel arra a már felhozottakból, valamint az, hogy Habern Mór boltjában a romboló fellobbanást a légszesznek oly ereje s természete okozta, mely vádlott Hein Henr. előtt hivatásánál fogva ismeretes vala; ugyanis teljesen világos, mikép Habern Mór boltjában tapasztalt gázömlési bajt szabályszerű módon neki adták tudtára: kétséget nem szenvedő dolog, miszerint a mulasztási vétségre vonatkozó fenyítő jogi szabályok szerint is neki vala kötelessége egy oldalról halasztás nélkül kitudni, váljon a feljelentett gázkiömlés okozhat-e veszélyt és minőt? más oldalról pedig azt is azonnal kinyomozni, váljon a baj a csövek megrepedéséből, a csap el nem zárásából vagy máshonnan eredt-e ? (Vége követk.) Jogeset. Biztosítási végrehajtás (1840. XV. t. cz. 146. §. alapján) polgárjogi ügyekben. Vexler József tótkovácsházai pusztai haszonbérlőnek a haszonbérelt pusztán található ingóságaira s terméseire felp. Pollák Károly és társa részére 720 frt s járulékai erejéig váltójogi, alperes Berger Izsák javára pedig 6362 frt 9 kr. és járulekai erejéig magánjogi végrehajtás eszközöltetett, s egyúttal a battonyai szolgabiróságnak 1862. szept. 24-én 934. sz. a. végzésével 1862.oct. l-re az árverés is kitüzetett. Ugyanezen szolgabiróság által a felperesek javára ugyanazon Vexler-féle javak az aradi kir. e. b. váltótörvszék 1862. jan. 27-én kelt végzése folytán 720 frt és jár. erejéig biztositási végrehajtás alá vett javakra az árverés oct. 2-ára, tehát egy nappal későbbre mint Berger részére kitüzetett. A két végrehajtás ekként összejővén, felp. Pollák Károly és társa zálogelsőbbség iránti keresetet indított, melyben előterjesztik, hogy az A. a. jköny v igazolása szerint Vexler Józsefnek az általa bérlett kovácsházai pusztán találtatott ingóságai Berger Izsák részére ennek 6362 pfrt 9 kr. s járulékai iránti állítólagos követelése fejében biztositásképen összeirattak, s az „Alföld" hírlapban közzé tett hirdetmény szerint 1862. oct. 1-én árverés utján eladatni rendeltettek. A B. a. jköny v igazolása, valamint az A- a. végén olvasható záradék értelmében is ugyanazon ingók az ő részükre is az aradi váltótörvszék sz végzése folytán 720 frt és járulékai erejéig végrehajtás utján lefoglaltattak és megbecsültettek. Miután Berger Izsák a részére eszközlött összeírással zálogjogot nem nyert, de ha nyert volna is, ez esetben az őket illetné, ennélfogva zálogelsőbbségi igényüket az id. türv. szab. 118 §-ánál fogva kijelentik, s esedeznek, hogy Berger Izsák megidéztetése és meghallgatása után zálogjogi elsőbbségök itéletileg megalapittassék, s okozott költségeik megítéltessenek ; mert 1) a 932 ez-oct n- F' ueyaz Bw**W-j .i^rw , uiv-Li, m.BZ.1846. mart.ll.H. 64. sz. H46. jan. 4, H. döntvények világos értelmében köztörvényi bíróság által elmarasztaló ítélet előtt teljesített biztositási foglalás zálogjogot nem ad. 2) A törvényes rendeletek és gyakorlatigényelte kellékek mellőzésével eszközlött köztörvényi végrehajtás váltói ellen meg nem állhat, s különösen jelen esetben azt meg nem előzheti, mivel a törvény által elrendelt becslés foganatosítása alperes által elmulasztatott; 3) mert az alp. részére foganatosított végrehajtás hiányos, mivel a bírói pecsét az 1840: XV. törv. cz. 152. §. ellenére a legfoglalt tárgyakra nem üttetett. Ellenbeszéd. Felp. maga beismeri, de abiróibiztositási jkönyvből is kitűnik, hogy alp. részére 1862 jun. 16-án és igy jóval előbb mint felp. részére történvén a bírói biztosítás, alperesnek elsőbbsége van. A mi azon felp. állítást illeti, hogy a váltó biztositások a köztörvényi felett elsőbbséggel birnak, s mit az 1842. és 45. évi döntvényekkel igazol ; előadja alp. mikép az id. törv. sz. kivétel nélkül minden végrehajtást szabályozván s ezek az 1840: XV t. cz II. R. 11. Fejezetéhez képest levén foganatositandók s a felhívott döntvények visszaható erővel nem bírván, már a mai végrehajtásoknál zsinór mértékül nem vehetők, s miután alp. részére a biztositási végrehajtás Aradváros törvszékének határozata folytán a felp. mellékletek igazolása szerint is felp. előtt foganatositatott, s az id. törv. szab. által a köztörvényi végrehajtás a váltóival hasonlóvá tétetett, s végre miután a felperes által idézett döntvények ereje azon elvnél fogva ,,lex posterior derogat priori" — megszűnt: kéri felpereseket jelen igényüktől elmozdítani s a költségekben elmarasztalni. Válasz. Felp. a facti kérdéseket elismerte ugyan, t. i. hogy alp. részére a foglalás előbb történt, és hogy az Aradváros törvszékének végitélete előtt biztositási végrehajtás alapján foganatosíttatott, de mindezek ellenében bőven igazolta elsőbbségi jogát, mert alp. beismeri, hogy a biztositási végrehajtás törvszéki végitélet előtt történt, s hogy foglalás alkalmával becslés nem eszközöltetett, hanem az csak szept. 25-én történt, s végre beismeri, hogy a foglalásnál bírói pecsét az illető tárgyakra nem üttetett. Ennek alapján a hivatkozott döntvények és törvény szerint a felp. kereset igazoltatik. Alp. a döntvények idevágó tartalmát s értelmét nem tagadja, hanem azokat az id. törv. szab. által megszűnteiteknek nyilvánítja, mi nem áll, mert az id. törv. szab. 57. §. miután világosan az 183% : XV. t. czikkre hivatkozik, csupán kielégítési végrehajtásról rendelkezik. A. magyar köztörvény biztositási végrehajtást nem ismervén; s az id. törv. szab. azt a köztörvényre nem alkalmazván, világos, hogy a városi türv-