Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 11. szám

Pest, I8(i6. kedd febr. 6. 11. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Viszonválasz az Eszterltázy ügyben. — Kir. táb. Ítélet a légszesztársulat e. bünperben. — Jogeset. — Kur. ítéletek, — Hivatalos tudniv. Viszonválasz.*) Azon kérdést illetőleg: váljon a családi hitbizományok iránt 1862 oct. 9-én kelt k. királyi leiratnak oly visszaható erő tulajdonitathatik-e, melynél fogva, az ezen királyi leirat kihirdetése előtt szerzett jogoknak a családi hitbizomány elleni foganatosítása megakadályoztathatnék? Elischer Boldizsár h. ügyvéd úrtól. A kérdéses válasz azon nézetet fejti ki: hogy jelen jogesetnél nem az a kérdés, váljon a hitbizományokat szabályozó legfelsőbb rendeletnek visszaható erő tulajdonitathatik-e, — mert, ez úgymond, tulajdonítani nem is szándékoltatik, hanem az, hogy e legfelsőbb rendelet uralma alatt teljesítetni kért jogügylet (?), azon rendeletben előirt kellékek és feltételek szerint teljesitendő-e? Az ezen nézetben formulázott kérdés, lényegében semmis, mert itt nem jogügylet teljesítéséről, hanem inkább az említett legfelsőbb rendelet előtt immár jogérvényesen teljesített jogügylet alapján szerzett jogoknak, u gya nazon teljesitettjogügylet, azaz a haszon béri szerződés feltételei szerinti foganatosithatásáról lehet csupán szó; mert folyamodó Freystádtler Antal a legfelsőbb rendelet uralma alatt, nem a jogügylet teljesittetését kérte, mely a haszonbéri szerződés létrejöttével, azaz 1861. oct. 21-én azon jogi elvnél fogva „pacta p aciscentibus legem ponunt" — végteljesedésbe ment, — hanem az ezen haszonbéri szerződés által szerzett jogainak a meghatározott szerződési feltételek szerinti foganatosítását szorgalmazta. Minthogy pedig Freystádtler a haszonbéri szerződés XXXV. pontjában azon jogot szerezte: hogy ezen szerződés alapján bérleti jogát feltétlenül telekkönyvileg bekebeleztethesse, — ennélfogva ezen bekebelezést a többször emiitett legfelsőbb rendeletben előirt kellékek és feltételek szerint foganatositatni akarni, nem lenne egyéb, mint ezen legfelsőbb rendeletnek a hitbizomány ellen, kihirdetése előtt kétségtelenül szerzett jogok ellenében valóban visszaható erőt tulajdonítani. Korábban kelt cselekmény jogviszonyai későbbi törvény által csak akkor szabályozhatók, — ennek amazok ellen csak akkor lehet lényegesen változtató befolyása: ha a törvényhozó a törvénynek hatását, az annak kihirdetése előtt szerzett jogokra világosan kiterjeszti; azaz ha határozottan kimondja: hogy ezen törvénynek ily jogokra visszaható erő tulajdonítandó. — Ily rendkívüli intézkedése a törvényhozónak azonban mindig csak kivételes jogi állapot, politikai s közjogi érdekek szüleményezte elhatározás, — melynek a magánjogi viszonyok szükségkép alárendelvék; ilyen rendkívüli törvények a válaszoló ügyvéd ur idézte ősiségi ny. par. és a telekkönyvi pátens, *) Németh Samu h. ögyvéd urnák lapunk f. é. 9. számában közlött válaszára. melyek honunk zilált birtokviszonyai rendezése czéljából országos érdekből hozattak, — s előbb szerzett jogok ellenében visszaható erővel ugyan, de itt is csakúgy ruháztattak fel: hogy ezen jogok ezentuli érvényesithetésére bizonyos zárhatáridő rendeltetett, melynek lejárta előtt szabadságában állandott a jogélvezőjének dolgait ugy elintézni, hogy ezen törvény megkivántatóságaival szükségképen találkozni nem kényszerült volna, p. o. hogyha végrendeletét előbb mintsem a ptkvhatályba lépett, megalkotja; hogyha átkebelezendő követelését előbb behajtandja; a mi a jelen esetben nem történhetett ; mert a herczeg zár alá juttatása hónapokig nem hirdettetett. Ezen kivételes törvények a családi hitbizományokat szabályzó fentérintett, és csupán egyes családok érdekébenhozott legfelsőbb rendelettel tehát, egy párhuzamba nem vonhatók, — ez amazokkal nem azonosítható. A tényálladék közlésében hiba nem követtetett el, — mert: 1) Azon körülmény, hogy ő herczegségeik a kinevezett igazgató gr. Zichy Ferencző excellentiája teljhatalmú intézkedéseire nézve magoknak semmi nemű befolyást fen nem tartottak, a legtávolabbról sem zárta ki ő herczegségeik azon jogát: hogy javaik igazgatóságáról önállólag, és ő Ex Íj a minden legkissebb befolyása nélkül ne intézkedhessenek, mert habár valaki teljhatalmú megbízottat nevez, az még meg nem szünteti ö njo go sul t ságát jogairól szabadon, és ezen megbízottja behatásán kívül rendelkezhetni. — Fényesen bizonyítja ezt a nmltgu m. kir. udv. Cancelláriának ő herczegségük megbízottjához gr. Zichy Ferencz ő Excellentiájához 1864. decz. 28-án Wrr sz a leküldött abbeli átirata, mely szerint ő Excelentiájának abbeli kérelme, — hogy a herczeg Eszterházy-féle hitbizományi javak igazgatásától felmentessék,— azon oknál fogva, mert hg Eszterházy Pálnak jogában áll javai igazgatásáról intézkedni, s igy ő nméltóságát az igazgatástól felm e n te n i, egyszerűn tudomásul vétetetett. — Egészen téves tehát válaszoló ügyvéd ur azon felfogása, hogy a herczegek, kik a kérdéses haszonbéri szerződést, ő Excellentiája gr. Zichy Ferencz ur minden legkissebb befolyása nélkül megkötötték, — ezen szerződés kötésre nem lettek volna feljogosítva; alaptalan azon állítás, hogy ezen szerződés által a hitbizomány állaga megcsonkitatott, elenyésztetett, s veszélyeztetett légyen. — Ily vád csak a szerződés megsértésének bebizonyítása által lehetne igazolható, — melyet törvénytelennek állitani czélt tévesztett kisértmény ; — mert végre 2) A hg Eszterházy-féle javakra elrendelt zárt bíróinak, s a törvény legjobb formájában elrendeltnek nevezni a legtávolabbról sem lehet; — ugyanis a zárlat elrendelése idejében a többször emiitett legfelsőbb rendelet hatályban lévén, a zárlatot, hogy az bíróinak tekintethessék, — a hitbizomány hatóságának, «zaz a kir. dunán11