Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 99. szám
401 Nyitra megye törvszéke által 1864 jul. 311 1599 sz. a. végeztetett : „Conrád szül. Rutkay Vilma zálog visszaváltási lyének feljegyzése végett beadott keresetével eluta-itc, az e részbeni bejelentés feljegyzésének kitörlése a ikonyvi hivatalnak meghagyatik sat. Indokok: M-rt a zálogigényt bejelentők által a fentérintett keresethez A. a. csatolt záloglevélből csak az tűnik ki , hogy Rutkay Nedeczky Zsigmond 1830 oct. 11-én a neki 1829 évi febr. 28-án kelt osztály levél szerint jutott részét Rutkay Pálnak 32 évre zálogba adta, ezen előmutatott záloglevél pedig Rutkay Pál aláirásával ellátva nem levén, az ellenfelek tagadásánál fogva bizonyítékot arra nem szolgáltat, hogy a kérdéses birtok csakugyan Rutkay Pal zálogos birtokába jutott. Ezen felül az érintett záloglevél, a zalogbaadott birtok menynyiségét nem tartalmazván, kimutatva nincs, váljon a keresetben felhozott birtok rész csakugyan elzálogositatott-e? E szerint a bejelentők a kérelemtől elütendők , s a költségekben marasztalandók voltak." Ezen végzés e. felperesek felfolyamodtak, mert a telekkönyvi rendelet értelmében, ha az ellenfél a bejelentett igény feljegyzésébe bele nem egyezik, a bejelentő fél a törvény rendes útjára utasítandó, és noha az ellenfelek ezt kérték, még is a bíróság felpereseket végképen elutasította, s az alp. kérelmén tul terjeszkedett, mi által semmiségi panaszra adott okot. A hir. itélő Táblán végeztetett: „Minthogy a telekkönyvi rend. 25 §. f. pontja szerintazálogkiváltásijog feljegyzését tárgyazó bejelentések minden formaszerinti per nélkül az illetőknek tárgyalás utjáni kihallgatása után intézendők el, s az jelen esetben megtartatott, ennélfogva a semmiségi panasz alaptalannak találtatik ugyan, s ámbár a visszaváltási jog feljegyzése a hirdetményi határidő után kérelmeztetett is, de mivel a telekkönyvi rend. 3. §. szerint az elkésve t e 11 b ej e 1 e n t és e k csakis 3-ik személy e k á 11 a 1 időközben jóhiszemüleg nyert jogaik ellenében nem é r v é ny e s i t h e t ő k, jelen esetben pedig birtok változás a bejelentésig nem történt, s mivel az 1856. nov. 20 kelt igazságügy miniszteri pót rendelvény szerint is a hirdetményi határidő utáni bejelentések el fogadandók s a telekkönyvi rend. első része szerint tárgyalandók — de az alperesi részről védvül felhozott elévülés — mivel alperesek a kereseti birtokot nem tul aj doni, hanem zálogjogon birták s a zálogos évek csak 1862-ben jártak le, helyt nem foghatván; továbbá mivel alperesek neveikre irt telekjegyzőkönyvekben a tulajdoni jog iránti változások a jelen bejelentésnél későbbiek, ezek is figyelembe nem jöhetvén; végre a záloglevél érvénye, ugy a zálogbeli javak m e n n y i s é ge , m i s é ge, helyisége és alperesek kezére való jutásának megvitatása a zálogváltó per érdemébe tartoznának s ezek a visszaváltási jog feljegyzését nem pótolván; ugyanazért az e. b. végzés megváltoztatásával az A. a. 1>30 oct. 11-én 32 évre kötött zálogszerződés alapján felperesek részére a verbói 169,264, 3 8 és 360 sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanságokra Rutkay Nedeczky Zsigmond által, a részére osztálykép jutott, s alperesek birtokában levő javak iránt a zálogvalthatási jog, az ezen kérelem beadását megelőzőleg harmadik személyek által jó hiszemmel nyert telekkönyvi jogaik épségben tartása mellett feljegyeztetni rendeltetik, s ennek szabályszerű bevezetése végett az iratok illetőségükhöz leküldetnek (1865. o c t. 18. 1 2232. sz. a.) Ez ellen alperesek felfolyamodván, a k i r. Hétszemélyes Táblán h a t á r o z t a t o t t: „A kir. itélő Táblának végzése indokaiból jóváhagy atik, s az iratok illetőségükhöz leküldetuek."( 1 866. n o v. 26. í652 P. sz a. K n r i a i ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán: 35. GrünbergerSalamonnak Hack Ferdinánd s neje elleni rendes szóbeli perében Ítéltetett: Az alperesek által 4 '/. alatt eredetben beperesitett, és engedményező Pröszdorf Mihály aláírásának valódiságára nézve kifogás alá nem vett szerződésnek tartalma szerint, alperes Hach Ferdinánd Pröszdorf Mihálynak többé nem lévén adóssá; azon felperesi állítás pedig, hogy a fenérintett szerződés az 1864-ik évi aug. 5-én történt engedményezésnek kijátszására ugyan az évi jun. 2l-én előre kelteztetett, a felperes részéről nem igazoltatván, mivel azon körülmény, hogy Deucs Józsefnek tanuvallománya szerint Pröszdorf Mihály 1864-ik évi jun. közepétől Szent István utáni vasárnapig felperesnél tartózkodott, azt, hogy Pröszdorf Mihály a kérdéses szerződést csak ugyan 1864-ik évi jun. 21-én aláírhatta, egyáltalában ki nem zárja és mivel Veidinger Józsefnek mint egyes és csak hallomáson alapuló, és igy tökéletes bizonyítékot nem képező tanú vallománya birói figyelembe nem vétethetik; ezek szerint tehát nem lévén igazolva: hogy alperesek 18'54 évi aug. 5-én, midőn a beperesitett kötvény felperesre engedmény eztetett, Pröszdorf Mihálynak még adóssai lettek volna, miután Pröszdorf Mihály több jogot mint sem maga birt, felperesre nem ruházhatott, alperesek a felperesi kereset alól felmentetnek, és a perköltségek az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek; és eként mind két alsó bírósági ítélet megváltoztatván, az összes periratok további intézkedés végett illetőségökhöz visszaküldetnek. (1866. nov. 9-én. 15652. sz. a. Elő: T ö 1 g y e s y Károly ktb.) 36. Kacskovics Andrásnak Parnoky Juliánná néhai Kádas Károly özvegye, és Kádas Károly több örökösei elleni adóssági perében Ítéltetett: Néhai Kádas Károly, a Kovács Gábor elleni ügy elintézéséről felperesnek mint őt kiküldő hivatali főnökének jelentését még az 1852 évi febr. 27-én bemutatván, miután ezen, itt 3 sz. a. beperesitett jelentésből kitűnik; hogy a kérdéses elárverelt Kovács Gáborféle ház árából Kádas Károly kezeinél pénz nem maradott, ellenben felperes azt; — hogy ő hivatalos kötelességéhez képest kiküldött segédjének, ezen jelentése felett intézkedett, és ezt, az eljárása közben netalán elkövetett hibának helyre hozására utasította, akár pedig, hogy az Abauj Torna megyei cs. kir. törvényszéknek B alatt beperesitett, 1852 évi oct. 27-én 2273. sz. a. kelt végzéséhez képest, a Takáts féle árvák követelésének biztosítása iránt, a kellő lépéseket annak idején megtette volna, nem igazolta; — miután végre maga felperes, ezen Takács féle árváü követelesének megtérítésére C. és. D. alatt, még 1852 évben köteleztetvén, az ekkor fenhagyott viszkeresetének érvényesítésére, a jelen pert | csak több évek múlva: s midőn a felelős Kádas Károly