Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 99. szám

401 Nyitra megye törvszéke által 1864 jul. 311 1599 sz. a. végeztetett : „Conrád szül. Rutkay Vilma zálog visszaváltási lyének feljegyzése végett beadott keresetével eluta-it­c, az e részbeni bejelentés feljegyzésének kitörlése a ikonyvi hivatalnak meghagyatik sat. Indokok: M-rt a zálogigényt bejelentők által a fentérintett keresethez A. a. csatolt záloglevélből csak az tűnik ki , hogy Rutkay Nedeczky Zsigmond 1830 oct. 11-én a neki 1829 évi febr. 28-án kelt osztály levél szerint jutott részét Rutkay Pálnak 32 évre zálogba adta, ezen előmutatott záloglevél pedig Rutkay Pál aláirásával ellátva nem levén, az ellenfelek tagadásánál fogva bizo­nyítékot arra nem szolgáltat, hogy a kérdéses birtok csakugyan Rutkay Pal zálogos birtokába jutott. Ezen felül az érintett záloglevél, a zalogbaadott birtok meny­nyiségét nem tartalmazván, kimutatva nincs, váljon a kere­setben felhozott birtok rész csakugyan elzálogositatott-e? E szerint a bejelentők a kérelemtől elütendők , s a költségekben marasztalandók voltak." Ezen végzés e. felperesek felfolyamodtak, mert a te­lekkönyvi rendelet értelmében, ha az ellenfél a bejelen­tett igény feljegyzésébe bele nem egyezik, a bejelentő fél a törvény rendes útjára utasítandó, és noha az ellen­felek ezt kérték, még is a bíróság felpereseket végképen elutasította, s az alp. kérelmén tul terjeszkedett, mi által semmiségi panaszra adott okot. A hir. itélő Táblán végeztetett: „Minthogy a telekkönyvi rend. 25 §. f. pontja szerintazálogkiváltásijog feljegyzését tár­gyazó bejelentések minden formaszerinti per nélkül az illetőknek tárgyalás utjáni kihallgatása után intézendők el, s az jelen esetben megtartatott, ennélfogva a semmiségi panasz alap­talannak találtatik ugyan, s ámbár a visszaváltási jog fel­jegyzése a hirdetményi határidő után kérelmeztetett is, de mivel a telekkönyvi rend. 3. §. szerint az elkésve t e 11 b ej e 1 e n t és e k csakis 3-ik szemé­ly e k á 11 a 1 időközben jóhiszemüleg nyert jogaik ellenében nem é r v é ny e s i t h e t ő k, jelen esetben pedig birtok változás a bejelentésig nem tör­tént, s mivel az 1856. nov. 20 kelt igazságügy minisz­teri pót rendelvény szerint is a hirdetményi ha­táridő utáni bejelentések el fogadandók s a telekkönyvi rend. első része szerint tárgyalandók — de az alperesi részről védvül felhozott elévülés — mivel alperesek a kereseti birtokot nem tul aj doni, hanem zálogjogon birták s a zálogos évek csak 1862-ben jártak le, helyt nem foghat­ván; továbbá mivel alperesek neveikre irt telekjegyző­könyvekben a tulajdoni jog iránti változások a jelen be­jelentésnél későbbiek, ezek is figyelembe nem jöhetvén; végre a záloglevél érvénye, ugy a zálogbeli javak m e n n y i s é ge , m i s é ge, helyisége és al­peresek kezére való jutásának megvita­tása a zálogváltó per érdemébe tartozná­nak s ezek a visszaváltási jog feljegyzé­sét nem pótolván; ugyanazért az e. b. végzés megváltoz­tatásával az A. a. 1>30 oct. 11-én 32 évre kötött zálog­szerződés alapján felperesek részére a verbói 169,264, 3 8 és 360 sz. telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlansá­gokra Rutkay Nedeczky Zsigmond által, a részére osz­tálykép jutott, s alperesek birtokában levő javak iránt a zálogvalthatási jog, az ezen kérelem beadását megelőző­leg harmadik személyek által jó hiszemmel nyert telek­könyvi jogaik épségben tartása mellett feljegyeztetni rendeltetik, s ennek szabályszerű bevezetése végett az ira­tok illetőségükhöz leküldetnek (1865. o c t. 18. 1 2232. sz. a.) Ez ellen alperesek felfolyamodván, a k i r. Hét­személyes Táblán h a t á r o z t a t o t t: „A kir. itélő Táblának végzése indokaiból jóváha­gy atik, s az iratok illetőségükhöz leküldetuek."( 1 866. n o v. 26. í652 P. sz a. K n r i a i ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán: 35. GrünbergerSalamonnak Hack Ferdinánd s neje elleni rendes szóbeli perében Ítéltetett: Az alperesek által 4 '/. alatt eredetben beperesitett, és engedményező Pröszdorf Mihály aláírásának valódiságára nézve kifogás alá nem vett szerződésnek tartalma szerint, alperes Hach Ferdinánd Pröszdorf Mihálynak többé nem lévén adós­sá; azon felperesi állítás pedig, hogy a fenérintett szerző­dés az 1864-ik évi aug. 5-én történt engedményezésnek kijátszására ugyan az évi jun. 2l-én előre kelteztetett, a felperes részéről nem igazoltatván, mivel azon körül­mény, hogy Deucs Józsefnek tanuvallománya szerint Pröszdorf Mihály 1864-ik évi jun. közepétől Szent István utáni vasárnapig felperesnél tartózkodott, azt, hogy Prösz­dorf Mihály a kérdéses szerződést csak ugyan 1864-ik évi jun. 21-én aláírhatta, egyáltalában ki nem zárja és mivel Veidinger Józsefnek mint egyes és csak hallomá­son alapuló, és igy tökéletes bizonyítékot nem képező tanú vallománya birói figyelembe nem vétethetik; ezek szerint tehát nem lévén igazolva: hogy alperesek 18'54 évi aug. 5-én, midőn a beperesitett kötvény felperesre en­gedmény eztetett, Pröszdorf Mihálynak még adóssai lettek volna, miután Pröszdorf Mihály több jogot mint sem maga birt, felperesre nem ruházhatott, alperesek a felpe­resi kereset alól felmentetnek, és a perköltségek az Ítéle­tek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek; és eként mind két alsó bírósági ítélet megváltoztatván, az összes periratok további intézkedés végett illetőségök­höz visszaküldetnek. (1866. nov. 9-én. 15652. sz. a. Elő: T ö 1 g y e s y Károly ktb.) 36. Kacskovics Andrásnak Parnoky Juliánná néhai Kádas Károly özvegye, és Kádas Károly több örökösei elleni adóssági perében Ítéltetett: Néhai Kádas Károly, a Kovács Gábor elleni ügy elintézéséről felperesnek mint őt kiküldő hivatali főnökének jelentését még az 1852 évi febr. 27-én bemutatván, miután ezen, itt 3 sz. a. be­peresitett jelentésből kitűnik; hogy a kérdéses elárverelt Kovács Gáborféle ház árából Kádas Károly kezeinél pénz nem maradott, ellenben felperes azt; — hogy ő hivata­los kötelességéhez képest kiküldött segédjének, ezen je­lentése felett intézkedett, és ezt, az eljárása közben neta­lán elkövetett hibának helyre hozására utasította, akár pedig, hogy az Abauj Torna megyei cs. kir. törvény­széknek B alatt beperesitett, 1852 évi oct. 27-én 2273. sz. a. kelt végzéséhez képest, a Takáts féle árvák követelésé­nek biztosítása iránt, a kellő lépéseket annak idején meg­tette volna, nem igazolta; — miután végre maga felpe­res, ezen Takács féle árváü követelesének megtérítésére C. és. D. alatt, még 1852 évben köteleztetvén, az ekkor fenhagyott viszkeresetének érvényesítésére, a jelen pert | csak több évek múlva: s midőn a felelős Kádas Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom