Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)
1866 / 99. szám
402 már meghalt, ez oknál fogva tehát ez utóbbinak a kérdé- | codifioatiójának fő elveit, rendszerét és tár. ses ügybeni mulasztása, vagy vétsége már többé kellőleg tisztába hozható nem volt, indította, felperes a két egybehangzó alsóbb bírósági Ítéletek megváltoztatása, és a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, keresetével elutasitatik, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1866. nov. 12-én. 18,832. sz. a. Elő: (Makóvicz ktb.) A hir. it. táblán 101. Sz. k. Szatmár várzsának — Izsák József egyenes adós — s többek ellen 960 írt. frt. haszonbéri hátralék iránt inditott perében Ítéltetett: A keresetnek alapul szolgáló és a p. t. k. hatálya alatt keletkezett szerződés ugyan azon p. t. k. szabdyai szerént lévén megbírálandó, tekintetbe véve, miszerint a p. t. k. 290 §. rendelete szerint a községi javak ugyan azon magánjogban foglalt rendszabályok alatt állottak, a kizáró mészarszéki jog pedig már a 853 évi márcz. 2-án kibocsátott 52 sz. cs. nyilt par. szerint megszüntetvén, aza városi közönségnek oly kizárólagos jogát, mely fűlött akár hatóságilag intézkedni, akár azt árverés alá bocsátani, ugy szerződés tárgyává tenni jogositva lett volna, nem képezte; tekintve továbbá hogy az iparszabadságnak hazánkban történt behozatalával a husvágási iparüzlet csak az ipar rendtartásban meghatározott szabályoknak volt és van alá vetve, tehát felperes közönség mind akkor, midőn fi sz. a. határozatá. val bormérési földesúri jogát az 1848-ki állapotra önhatalmúlag visszaállította és át verést tartatott, mind pedig akkor, midőn nem tekintve Izsák Sámuelnek már a ~'/. alatti okirat szerint 1860. évben biztosított ípí.rüzleti jogára, ennek apjával e. r. alperessel szerződésre lépett, oly tilos cselekvényben forgolódott, melyből a p. t. k. 878 §. szerint sem érvényes jogczimü szerződés és kötelezés, sem kereseti alap nem támadhatott, ezeknél fogva az 1-ső bíróság ítéletének megváltoztatásával, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett felperes keresetétől — elmozdittatik, és az iratok illetőségűkhez leküldetnek. — (175*3 sz. a. Elő: Németh János ktb.) Irodalmi szemle. Ezen év folyamából jogszaki közönségünket érdeklőleg még következő munkákat kell megemlítenünk : Tanulmányok a polgári magánjogi codiflcatió terén. Irta Suhayda János jogtudor, ügyvéd, helytart. tanácsos stb. stb. Pesten 1867. Kiadja Grill Károly 14 ív 16 rét. Ára 1 frt. 20 kr. A nyilvános és szóbeli polgári peres eljárás elvei. Irta Halmosy Endre jogtudor raegyetörvszéki ülnök, Sopron 1866. Pesten Eggenberger bizornánya. 228. lap. 8-rét. Ára 1 f. 60 kr. Tekintve mikép nemcsak 48 előtti, de — fájdalom ! — ujabb jogirodalmunkban is a codificatióra vonatkozó müvek a legritkább kivételek közé tartoznak; és tekintve noikép az itt bemutatott munkák egy és más tekintetből hiányt pótlók és hasznos ismereteket, terjesztők ; elvonatkozva — ez alkalommal — ezen munkák eredeti és tudományos értékük,valamint az azokban terjesztett elvek kritikai vizsgálatától, nem vonakodhatunk azokatszakközönségünk figyelmébe ajánlani. IS2í?rí"t^f "\ íégyéh megjegyezve mikép : S u haj d a jelen munkája feladatául következőket tűzte ki (I. 3.) a codificatio szükségességét indokolni;—franc z i a, porosz, osztrák polg codexek keletkezését szerkezetét, fő elveit s rendszerét megismertetni; elősorolni az ujabb német codifi. munkálatokat; s végre havánk jogéletét illetőleg, megemli've a codificatiónak nálunki előzményeit s kisérleteit, fövonásókban kifejteni a polgjogunk n d o r á/laí. (Ér!i<:ctj, Gafgó^j gy at t. Ezek a mü tárgyai. Lássuk részletesen de rövid átnézetben. A codificatiot, illetőleg az irott törvények s ezek egybegyűjtésének k i fejlőd esi szükségességérő l,savalódi codificatióra valóátmenetelról röviden megemlékezve,tüzetesen acodificatio indokolását nem fejtegeti, bár ez kivált nálunk, a hűbéri jogból a mai jogállam rendszerébe való átmenetnél igen tanúságos még ma sem felesleges fejtegetésekre nyujthata alkalmat. A többi tárgynál hűbben ragaszkodott feladatahoz. Nevezetesen a fr. c o d e n á l terjedelmesen előadja az azt megelőzött jogi forrásokat, a cod* keletkezését, szerkesztői eljárását s indokolását; a code bel-zerkezetét s felosztását — s az arról de csak a német jogtudósoktól keletkezett, szakvéleményeket (10—51 1) Ezután áttér a porosz (52 — 60 1.) s a u s t r i a i codexre, előadva keletkezésük történetét, szerkezetüket s felosztásukat, utóbbinál Savigny, Blur.schli, Stubenrauch, Unger szakitéleteikkel (61 — 80 I.) Hasonlóan jár el » német államok codif. moz/anatai irányában — ezekről átalánosságban megemlékezve, s itt azt védve hogy méltán szerenc tlenségnek tekinthetni, hogy a legjobb német talentumokélethosszantarómai jog történeti nyomó zásával foglalkozta k (87 I.) ezután különösen a szász codex (90—105 I.) s ráadásul a zürichi (108 — 100 I.) keletkezéséről, szerkezetéről, tartalmáról szólI. Ez szerint szerző a tárgyalt codexeknél a történeti adatokon kivül csak a codificatio technicurnával foglalkozik, a nélkül hogy magát az azokban uralkodó rendszert, tehát azon irány elveket, melyeken, azonban az örokösödé-i jog , vagyon s kötelmi jog stb. alapszik kifejtené s megismertetné; miben áll pedig az őszhasonlitó jogtudomány feladata, s a mi lehetne saját codificatiónk alakicásánal is a leghasznosabb irányadó. A munka további tartalma hazai törvényhozásunknak, s reform jának (116 — 225 1.) van szánva — előadva régibb jogi forrásainkat, a törvények egybegyűjtésének kisérleteit. az 1830—40-ki reformokat, azon következtetéssel, hogy ezen régi jogunk tisztán hazai, nemzeti volt (133 1.) mi már elégszer megczáfoltatott — megemlíti az 1848-i thozás jelentőségét s áttér a 48-ra következett osztrák torvényekre, 3 az 1860 i restituálás után az cr. bir. szabályok keletkezésére, azon merész allitassal, hogy szerkesztői oktroyálással nem vádoltathatnak (145 1 ) bár ennek később (149 1.) önmaga is ellenmond; különben híttalyukról, mely törvénykezésünk nyomorúságaiban oly élénkül nyilvánul mélyen hallgatva — Ezután előadja azon eljárást, mely a codex készítésénél követendő, Unger bécsi tanár elméletét a codex felosztásáról és alaposan kifejti egy ataláno3 rész szükségeségét, ismét Unger nyomán. Végre tüzetesen előadja, hogy mind az átalános mind a különös rész mily alkatrészekből, mily fejezetekből álljon, a felosztásnak minden részre vonatkozó részletes indokolásával. — Mint látjuk hazai codificatiónknál is főleg a technieumra szorítkozik, irány elvei, jogrendszere tárgyalása nélkül. Halmosy munkája a polg. eljárásról a technicurnot mellőzve, azon elvek és szabályok részletes fejtegetését tárgyazza, melyek szerint a polg. perrend alakitandó. A nyilvánosság — szóbeliség hasznosságának, s a birósági rendszer alapelveinek kifejtése után, részletesen előadja a nyilvános — szóbeliségre fektetett perrend összes alkatrészeinek, a perfelszerelésnek, tárgyalásnak, Ítélethozatalnak, bizonyitéki eljárásnak, perorvoslatoknak, s végrehajtási eljárásnak szabályait; és pedig azok indokainak kifejtésével, s a vitás kérdések felhozásával, mire számos jelesb franczia s német munkákat használt. A szabályokat a közönséges német perrend tervezetből meritette ugyan, de számos helyen öszszehasonlitva, mind a franczia — genfi, mind az ujabb német codificatiókkal. Irányelvei az ujabbkori tudomány s törvényhozás színvonalán állanak. Még megjelent munkák : Fenyítő törvényszéki eljárás iralpéldákkal. Irta Kassay Adolf. Pest 1867. Stolp kiadmánya. Ára l frt 40 kr. Irománypéldák a polg. töroénykezési eljáráshoz a tkezesi szabályokkal. 2-ik kiadás. Irta Kassay A. 1866. Khor s Vein kiadmánya Ára 1 frt 20 kr. Országos naptár. Szerkeszti Ökrös Bálint ügyvéd. Kiadja Heckenast G. 2-ik évfolyam. Ára 2 for. Utóbbi az ügyvédek s más jogi szakkal foglalkozók számára is sok hasznos tudni valót tartalmaz. *9«F Festett, Ííi66. fib/omatolt /foci Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN, Kvqsi Mflo-rtÖ i/ríAnn.) llal-piacz ét ní-duunsor snrkt