Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 99. szám

400 szon iránti keresetükkel, miután azokat a jelen per folyamában fel nem számitották, s mennyiségüket, minőségüket be nem igazolták, külön perre voltak utasitandók. A perköltségek, tekintve az ügynek örökösödési tormészetét, kölcsönösen megszüntetendők voltak. Kmf." Ezen Ítéletet a 1 p. fölebbezte, mert nem áll, hogy a felek kölcsönös beismerése szerint Pollak József minden örökös nélkül halt meg, mert alp. okiratilag kimutatta, hogy Pollák Józsefnek halála után oldalági rokonai, felesége, s ennek szinte oldalági rokonai maradtak; mert ki van mutatva, hogy Pollák Józsefné a nekie hagyományozott javakat elfogadta s átvette, s férje, végrendeletébe megnyugodott; de ha így nem volna is, magvaszakadási czimböl nem felpereseknek, de a férj és nö oldal rokonainak lenne keresetük, kik pedig hogy nem léteznének, felperesek ki nem mutatták. Felperesnó'k ki nem mutatván Pollák József vagyona urafogyottságát, azon törvények ellenére tehát nem is örökölhetnek, annál kevésbbé lehet a perben nem is állolt Pollák Józsefrét a perbe behúzni, s ez alapon a töuifget felperesnek oda ítélni; mert ha Pollák végrendelet nélküli egyénnek tekintetnék is, akkor annak örököse a hivatolt törv czikkek ! értelmében — felesége lett — ennek elhunytával pedig ol- J dalági rokonai. A főmlgu Hétszemélyes tábla Ítélete folytán egyedül Pollak Józsefről lehet szó, ki után pedig örökösül felesége mnradt. A hivatolt törvezikkek nem érvénytelenítik a héber nyelven irt végrendeletet, meghatározzák ugyan a zsidó nyelven irt okiratoknak hol és mikori érvénytelenségét, a végrendeletről azonban nem tesznek említést. Végre több — alp. által felhozott, s mellette szóló tények egészen figveimen kivül hagyattak, nevezetesen, valamely tanuk előtt kötött írásbeli végrendelet ha igy nem, megáll mintszóbeli, mint jelenleg is; — a vagyonnak nagyobbrészt szent czélokra hagyományozása esetében a törvény a hiányos végrendeletet is elfogadhatónak nyilvánítja; mert a kérdéses telek örök béren megvett tulajdonságú birtok levén, más tekintet alá jön. A kir. itélő táblán ítéltetett: „Az első biróság ítélete az abban felhozott indokoknál fogva az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett helybenhagyatik, s a periratok további iniézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. nov. 22 J8252. P. sz. a.) Alp. felebbezéssel és semmiségi panaszszal él, mert az Ítélet indokolásában oly állitások foglaltatnak, mikkel a perbeli iratok ellenkeznek; mert tényleges jogok ferdittetnek el és tagadtatnak meg; mert az Ítéletben felhívott törvényeknek oly értelem adatott, melv azoknak tartalmával ós szellemével merőben ellenkezik; mert a kérdéses telek nem is úrbéri, hanem örök áron megvett birtok. A kir. Hétszemélyes Táblán ítéltetett: „Az előbbi állapotba visszahelyezés, csa k az anyaper tárgyát képezőPollák József utáni öröklésre értendő levén, és igy más tárgyra és különböző s?emély utáni öröklésre ki nem terjesztethetvén; de különben is az anya perben hozott D. alatti ítélet indokai felperesek által nem csak meg nem döntetvén , sőt az E. alatt felhozott uj okmánnyal azt, hogy az 1847-ik évi jan. hóban meghalt, Pollák Józsefet az azon évi mart hó 8-án meghalalozott neje Sámuel Betti túlélte, önmagok igazolván; és igy ezzel alperesileg vitatott azon védvek és alapperbeni ítéletnek a keresettől elmozdításra felhozott azon indoka, hogy Pollák József vagyona urafogyotl nem lőn, s erre az 1840-t k VI[[-ik törvén yczikknek nemaíöldesu ri öröklést megáíl api tó 10-ik, hanem az özvegyi öröklésről világosan intézkedő 9-ik §a alkalmazandó, — még inkább megerősitetvén; ez oknál fogva, az alapperbeni Ítéletnek érvényében fentartása mellett, felperesek — mindkét alsóbb bírósági itelet megváltoztatásával — keresetüktől ujolag is elmozditatnak, a perköltségek azonban kölcsönösen meg szüntettetnek, és a periratok további intézkedés végett illetőségűkhez leküldetnek. Mely pernek sat." ((1866. nov. 9. 7290. P. sz. a ) J o g e s e t. Zálog visszaváltási jog feljegyzése. A zálog visszaváltási jo* kifogásolt feljegyzései minden forma szerinti per nélkül, az illetők tárgyalás utjani kihallgatása után elintézendok. (telekk rend. 25 § f p) Az ejk>;sv(; tett bejelentéssk, csak a 3-ik személyek által időközben jóhisztmüleg nyert jogaik ellenében nem érvényesíthetők. Ezen eset nem forog fen, ha a bejelentésig birtok változás nem történt A hirdetményi határidő után lett bejelentések is elfogadandók (1856. nov 20 i igazs rend) s kellően tárgyalandók. Az elévülési kifogás a zálogos évek lefolyta előtt nem érvényesittethetik a zalo., birtokos ellen. A záloglevél érvénye, a mennyiség, miség és fekvés megvitatása a visszaváltási per érdeméhez tartóz k Conrad szül Rutkay Vilma és Rutkay Rudolf nyitra megye törvszékéhez 1862 máj. 12-én benyújtott kér vényükben előadják, miszerint néh. édes atyjuk Rutkay — Nedeczky Zsigmond a Verbó mvárosban fekvő örökség felett test véreivel az 1829 és 1831 években megosztozván, néli. atyjuk az ő egy harmad rész örökségét az A. a. 1830. oct 11-én kelt záloglevél szerint 32-évre Rutkay Pálnak elzálogosította, mely részt a másik két testvér egymás közt ismét felosztotta, kérik a már elhunyt két testvér örököseinek u. m. Ho.losy-Rutkay Szidónia, Rutkay Sándor, Emilia és Constantina megidéztetésével, kiknek neveikre léteznek az elzálogosított birtokrészek telek könyvezve, ezen birtoknak egy harmad részére zálogváltási jogukat bekebeleztetni. Alp. a tárgyaláskor kijelenték, hogy a zálog visszaváltási jog feljegyzésébe bele nem egyeznek, kérik felpereseket rendes perutra utasíttatni. Rutkay Sándor különösen előadj í, hogy ő birtok részét eladta, s a vevők a birtok veszélyét magukra vállalták. De különben a telekkönyvi elévülés is beállott, mert felp zálogvaltasi keresetüket az ösis pát. által kitűzött egy évi határidő alatt be nem adták; különben a felp. A. a. csatolmányt aggályosnak nyilvánítják. Felperesekért előadatik, hogy semmivel sincs bizonyítva, hogy Rutkay Sándor birtokát a vevőkre háromló veszéllyel adta el, a még át nem irt birtokra kérik a visszaváltási jogot annál is inkább feljegyeztetni, mivelhogy felperesek zálogváltási keresetüket 1863 oct. 1 ) én beadták. Tagadják, hogy a telekkönyvi elévülés beállolt volna ; a záloglevél nggálytalansága pedig a felmutatott eredetiből kitűnik. Alperesek a viszonválaszban tagadják, hogy a zálog! váltási kereset beadatott volna, mert azsemmivel sem iga| zoltatott, a záloglevél nem csak aggályos, de semmi bizonyító erővel sem bir, mert azáltal, kinek állítólag a I vagyon zálogba adatott, alairva nincs. sat.