Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 93. szám

Fest, péntek nov. 30. 93. szám. ffyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, Turtnlom ; A döntvényekről. — Jogeset. — Arányossági jogeset. A döntvényekről. Dontvény alatt értjük a magyar törvénykezésben azon elővélelmet, mely ugyanazon természetű jogesetekben a kir. és Hétszemélyes Táblák áltnl hozott és jogelvet tartalmazó egybehangzó határozatokban ismételve megállapitatott. — Törvénykezesünkben a döntvények fontos szerepet játszottak; mert ezek a törvény kétes értei mü kifejezései esetében a törvény magyarázatául tekintettek; mig viszont oly esetekben, melyekre irott törvény nem létezett: a törvényből vett elvt^k alkalmazásávalpótolták a törvényt. Ezek felemlítése után, ugy hiszszük : nem kell a döntvények jelentőségét fejtegetnünk különösen oly országokban , melyek codificált törvényekkel nem bírnak. Tökéletes torvényül az lenne tekinthető, mely a társadalmi élet minden jogviszonyai felett határozottan, és félremagyarázhatlanul intézkedik. Ily törvényt, emberek lévén, alig lehet alkotnunk ; nem csak azért, mert a tökéletesség elérése korlátolt emberi tehetségünkön kivül fekszik, — de különösen még azért sem, mivel az élet, a tudomány, a haladás, folyton uj viszonyokat hoznak napfényre, melyek a korább alkotott törvényekben előre láthatók nem voltak A törvényeket tehát folyvást kiegészíteni s esetleg átalkotni szükséges. A szellem fejlődése a physicai tényezők fejlődésétől van feltételezve, nemcsak az organicus életben, hanem az államéletben is. A mely állam intézményei az egyéni szabadságnak, a szabad mozgásnak, a kül államokkali minél élénkebb közlekedésnek kedvezőbbek : annak szellemi műveltsége gyorsabb léptekben fog emelkedni, mint más oly államé, mely amaz előnyökkel nem-vagy csak csekélyebb mértékben bír. A szellemi fejlődés haladásával lépést tart azon mérhetetlen változatosságu viszonyok egymásra hatása, melyekből folyvást ujabb és ujabb jogesetek, jognézletek. jogelvek származnak. Avagy a római jog azon fejlettsége, mely az újkor összes törvényeinek alapja, abstract elméletből vette e származását, s nem e a római világ uralkodásból önkényt kifolyt gyakorlati élet szükségeiből? Avagy azon jogelvek, melyek ma érvényesekül ismertetnek el, egyszerre pattantak e ki valami szobatudós Jupiter fejéből, — s nem e lassanként egymás után, mint az élet uj és uj viszonyokat teremtett, keletkeztek? Minél inkább tökéletesednek az állam intézmények, minél sebesebben fejlődik a gyakorlati élet, s minél előre haladottabbak ennek tényezői: annál gyorsabban fognak eddig nem ismert s a codiíicátiokban előre nem látott jogesetek felmerülni. — És ha ily esetek felmerülnek, kéznél van-e mindjárt a törvényhozás, hogy ezeket codificálja? — De ha kéznél volna is, tanácsos, észszerű lenne-e azok felett azonnal törvényt hozni, még mielőtt ezek; — hogy ugy modjam — a leszürődési stádiumon keresztül mentek? Nem! — De hát ha nincsen bizonyos eset fel tt törvény, a bíró ne mondjon-e a felett döntő ítéletet? A (Jode Nnpoléon 4-ik cz. szerint az ily birót az igazsáp .zolgáltatás megtagadása miatt perbe fogathatni. A bírónak tehát el kell döntenie az ily kérdéseket is. Már most azon két esetben, ha t. i. vagy homályos a törvény-, vagy a törvényben előre nem látott esetek fordulnak elő, niikép Ítéljen a bíró? Mindegy e az, derűre bor ura bármiként döntikel ily esetekben az ügyeket, ma igy, holnap úgy? vagy k ö v e t e I h e t ü n k-e elvi következetességet? Ugy hiszem első esetben, ba t. i. a törvény szavai homályosak volnának is, csak egy lehet az igazság, mert csak egy értelmet akart a törvényhozó az általa leirt szavaknak adni; s ezen egyet kell, ezen egyet fogja a bíró minden körülmények közt kimondani. És ezen kimondása döntvény leend; ez adandja meg a homályos törvénynek értelmét. A második esetben a biró törekedni fog egy — a létező törvényben gyökerező és per analógiám alkalmazható elvet kivonni azon uj esetekre, melyek előtte felmerülnek; s meg fogja állapítani azon elvet, mely a jövőre nézve — mig t. i. a törvényhozás véglegesen intézkedni fog —- a közönséget tájékozandja az iránt, hogy a kérdéses esetben quid juris? És itt vagyunk azon pontnál, melyre nézve a vélemények kétfelé ágaznak. Egyik vélemény a birói határozatokban nem követel következeteséget, mig n másik ezt követeli. Én részemről azok oldalán állok, kik a birótól határozott consolidált elvek nyománi kiindulást követelnek; s nem tartom a birói székhez sem méltónak, sem megfelelelőnek, egy azon kérdésben ma igy — s holnap egészen ellenkezően dönteni. Ez utóbbi ugyan sokkal kényelmesebb dolog, kevesebb fejtörésbe kerül, mig a határozott és elvekből kiinduló ítélet — hozatalhoz bizony combinálni képes szaktudomány, gyakorlat és hivatottság szükségeltetnek; ezen utóbbi consolidálandja a törvénykezést, mig az elébbi megzavarja a jogérzületet s megingatja a jogbiztonságot. — hr. — Jogeset. Végrendelet hátrahagyásával 18b3 jan. 2. az ősis. pátens érvénye alatt, egy magyar özvegy meghalván, a néhai férje után özvegyi jogon birl ősi birtokokat, az özvegy végrendelete ellenére, ennek általános örököse az oldalági örökösök ellenében eléoilhette-e? Az ily nemű birtok oldalági örököse, a reá szállott, de még birtokba nem vett birtokot, az 1854 sept. 6. az ösis. pat. zárhatáridejének lefolyása után kelt adásvecési szerződéssel eladván, — a magára vállalt szavatosságból származhatik-e kártérítési kötelezettségi 93