Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 86. szám - A hatalom - jog? 10. [r.]

347 István testvérjének Martnának férj. Szulczi Józsefnek gyermekei, a közös szülők néhai idősb Szórád István és Szalay Katalinról hátramaradt s a muzslai telekjegyzőkönyvben foglalt fekvőségek és a Gr. a. leltárban felvett ingóságokbóli örökségi osztályrészeik, vagyis ezek két harmadrészének kiadása iránt, alperes Szórád István ellen, Esztergom megye párkányi járás főszolgabiróságához 1863 jul. 13-án beadott folyamodványukban osztoztató birói eljárás elrendeléseért folyamodván, miután ez a felek kölcsönös kijelelése folytán megalakittatott volna — általa — több rendbeli tárgyalás következtében 1865 jan. 5-éu a kereseti javakra nézve a felek közt barátságos egyesség jött létre, mely alperes Szórád István által is sajátkezüleg aláíratott, s a kiskorúak részéről gy ámhatóságilag is jóváhagyatott. Ezen egyesség szerint alperes a felperesi öröklési igény törvényességét beismervén, kötelezi magát l-ő r. felp. részére 1865 jan. 31-én 300 ftot, azon évi Szt. Mihály napján ismét 300 ftot készpénzben lefizetni, — 2-od r. felpereseknek szintén 600 ftot kötelezvén, ebből Szulczi Ilona és Marczella részére 1865 jan. 31-én 150 ftot, Szt. Mihály kor ismét 150 ftot kötelezett, Szulczi András és Erzsébetnekjáró 300 ftnyiörökrészük fejében a megyei árvatárba leteendő kötelezvény kiadására vállalkozván. Továbbá átadja alp. a kőhidgyarmati 264 telekjegyzőkönyvben 1789 és 1818 h. r. sz. a. öreghegyi szőlőt fele részben 1-ső, fele részben pedig Il-od r. felpereseknek,ugy amuzslai 179tjkönyvben 812 h. r. sz. a. bánomi kertet Szórád Brigittának. Végre kötelezi magát az osztoztató eljárással egybekötött dijakat és költségeket megállapítás szerint egészben és egyedül viselni. Ezen osztályos eg37esség ellen alp. ifj. Szórád István 1865 febr. 3-án a főmlgu m. k. udv. Cancellariához egy panaszos folyamodást nyújtott be, melyben előadja, hogy ő az örökölt jószágba több beruházásokat tett, s felpereseknek részletes osztály fizetéseket teljesített, hogy ügyvédje P . . . István birta őt ravaszul az egyességre, s tőle több jutalmat s egy 200 ftos váltót kicsikart, hogy az osztoztató biróság 187 for. 50 kr. költséget rótt reá, hogy az átadott szőlőt, mely parlag volt, maga alakította azzá, hogy sok apai adósságot fizetett; mind ezek nem vétettek tekintetbe, kéri azért az egész tárgyalást és eljárást megsemmisíttetni, s az ügyet rendes per útra igazitatni. Ezen folyamodvány a Cancellaria által további intézkedés végett a kir. it. Táblához azon megjegyzéssel küldetett le, hogy annak párja a P . . . István ügyvéd elleni panasz tekintetéből a kir. ügyek igazgatójának megküldetett. Alp. Szórád István időközben az egyességileg elfogadott kötelezettségeknek nem tevén eleget, felperesek folyamodványára 1865 febr. 3-án a választott biróság által ellene a végrehajtás elrendeltetett, és saját kijelelölése folytán % telke lefoglaltatván, s 1200 ftra megbecsültetvén, 1865 máj. 26-án kelt végzéssel annak elárvereztetése elrendeltetett, s minthogy az első árverési határnapon (jun. 30) vevő nem jelentkezett, a 2-ik határidőben (jul. 31) Schvarzl József megyei főorvosnak mint egyik árverezőnek becsáron alól 955 ftban eladatott. Ezen árverés az osztoztató biróság részéről 1865 aug. 6. 28 sz. a. kelt végzésével helybe hagyatván, annak értelmében a szükséges átiratások végett a megyei telekkönyvi tanács megkerestetett s a vételár felosztására aug. 17-ke tüzetett ki. A május 26-án kelt s alperesnek jun. 1-én kézbesített árverési végzés ellen alp. jun. 29-én a főmlgu udv. | Cancellariához ismét egy folyamodást nyújtott be, melyben ismételve ügyvédjét vádolja, hogy csalárdul biratott általa az egyességre; továbbá, hogy nem is volt helye ez ügyben az osztoztató birói eljárásnak, mert az osztály alá vett jobbágy telket őmár 1848-ban birta, hogy testvérjeit rokoni indulatból részint készpénzben, részint ingóságokból már kielégitette, hogy az osztoztató bírósági költségek igen magasra tétettek, s az eladott J/t telek vétel árának egy harmadát képezik, hogy igy tönkre kell jutnia, ha még ügyvédjének is ki kell a 200 ftot fizetni, hogy a fizetési sorrend megállapításánál az osztoztató biróság — a költséget az előlegesen kifizendők közé sorolta, mi ellenkezik az id. törv. szab. 139. §-ával. Kéri azért az árverés felfüggesztése mellett az iratokat felülvizsgálat végett a kir. itélő táblához felrendeltetni. Mely folyamodás szintén a kir. táblához leküldetvén, ennek 1093 sz. a. végzésével az ügyre vonatkozó összes iratok felterjesztése elrendeltetett, egyúttal a panasz pontok iránti nyilatkozatra is az eljáró biróság felhivatott. Az összesiratok beérkezése u t á n a kir. it. Táblán végeztetett: „Az osztoztató biróság által a felek között lét! rejött barátságos egyesség ez uton érvényteleníthető nem levén, ezen egyesség épségben tartása mellet felfolyamodó Szórád István e részbeli panaszával elI utasittatik. Egyébiránt a kérdéses egyesség létrejöttével az osztoztató biróság működése megszűntnek tekintetvén, s ezen egyességben foglalt kötelezettségek teljesítése iránti végrehajtás többé nem az osztoztató, hanem a rendes biróság hatásköréhez tartozván, ez oknál fogva a választott biróság részéről nevezett Szórád István ellen elrendelt s foganatosított egész végrehajtási eljárás illetéktelenségi szempontból hivatalból megsemmisíttetik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. jan. 24. 21605 P sz. a.) A kir. Tábla ezen végzése ellen az eladott ingatlanság vevője Dr. Schvarzl József felfolyamodván, előadja, hogy a nem kellő helyen és időben beadott felfolyamodás elfogadása s a feletti intézkedésre a kir. tábla a fenálló törvények ellenére hivatva és jogosítva nem volt, miután az id. tórv. szab. 98 és 103 §§-ai a bíróságok és felekre egyaránt kötelezők; mert az 1832/6 : 14. t. cz. illető határozatai szerint a kir. táblai végzéssel ellentétben az osztoztató biróság van hivatva a végrehajtásra, s azt szükség esetében karhatalommal is tartozik végrehajtani, s hogy ennek intézkedése ellen csak a törvény rendes utján és birtokon kivül van a jogorvoslatnak helye, s miután forma sértés különben sem követtelett el a végrehajtásnál, ezt hivaltalból megsemmisíteni nem lehetett; mert felfolyamodó mint jóhiszemű vevő szerepelt, a vétélárt ki is fizette, a megvett kültelki állományt már el is cserélte, s telekkönyvileg is átkebeleztette. Ennyi jóhiszemüleg keletkezett jogviszonyt felforgatni az igazság szolgáltatásbani bizalom megrenditése, és a felek vég nélküli megkárosítása nélkül nem lehet. Kéri az egész végrehajtási eljárást helybenhagyatni. Szórád Brigitta és érdektársai felfolyamodványukban felhozzák, hogy az id. törv. szab. 49. §. szerint birói parancsoknak többé helye nem lehet, s miután a fél maga is megnyugodott a végrehajtási eljárásban, sőt maga hozott a helyszínére árverezőket, azért kérik a jogérvényes végrehajtási eljárást helybenhagyatni. Végre alp. Szórád István beadott fel folyamodásában az egész egyességet az ügyvédje és ellenfele között közbe