Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 86. szám - A hatalom - jog? 10. [r.]

347 István testvérjének Martnának férj. Szulczi Józsefnek gyermekei, a közös szülők néhai idősb Szórád István és Szalay Katalinról hátramaradt s a muzslai telekjegy­zőkönyvben foglalt fekvőségek és a Gr. a. leltárban felvett ingóságokbóli örökségi osztályrészeik, vagyis ezek két harmadrészének kiadása iránt, alperes Szórád István ellen, Esztergom megye párkányi járás főszolgabiróságához 1863 jul. 13-án beadott folyamodványukban osztoz­tató birói eljárás elrendeléseért folyamodván, mi­után ez a felek kölcsönös kijelelése folytán megalakitta­tott volna — általa — több rendbeli tárgyalás következ­tében 1865 jan. 5-éu a kereseti javakra nézve a felek közt barátságos egyesség jött létre, mely alperes Szórád István által is sajátkezüleg aláíratott, s a kiskorúak ré­széről gy ámhatóságilag is jóváhagyatott. Ezen egyesség szerint alperes a felperesi öröklési igény törvényességét beismervén, kötelezi magát l-ő r. felp. részére 1865 jan. 31-én 300 ftot, azon évi Szt. Mi­hály napján ismét 300 ftot készpénzben lefizetni, — 2-od r. felpereseknek szintén 600 ftot kötelezvén, ebből Szulczi Ilona és Marczella részére 1865 jan. 31-én 150 ftot, Szt. Mi­hály kor ismét 150 ftot kötelezett, Szulczi András és Erzsébet­nekjáró 300 ftnyiörökrészük fejében a megyei árvatárba le­teendő kötelezvény kiadására vállalkozván. Továbbá átadja alp. a kőhidgyarmati 264 telekjegyzőkönyvben 1789 és 1818 h. r. sz. a. öreghegyi szőlőt fele részben 1-ső, fele rész­ben pedig Il-od r. felpereseknek,ugy amuzslai 179tjkönyv­ben 812 h. r. sz. a. bánomi kertet Szórád Brigittának. Végre kötelezi magát az osztoztató eljárással egybekö­tött dijakat és költségeket megállapítás szerint egészben és egyedül viselni. Ezen osztályos eg37esség ellen alp. ifj. Szórád István 1865 febr. 3-án a főmlgu m. k. udv. Cancellariához egy panaszos folyamodást nyújtott be, melyben előadja, hogy ő az örökölt jószágba több beruházásokat tett, s felpere­seknek részletes osztály fizetéseket teljesített, hogy ügy­védje P . . . István birta őt ravaszul az egyességre, s tőle több jutalmat s egy 200 ftos váltót kicsikart, hogy az osztoztató biróság 187 for. 50 kr. költséget rótt reá, hogy az átadott szőlőt, mely parlag volt, maga alakította azzá, hogy sok apai adósságot fizetett; mind ezek nem vétettek te­kintetbe, kéri azért az egész tárgyalást és eljárást meg­semmisíttetni, s az ügyet rendes per útra igazitatni. Ezen folyamodvány a Cancellaria által további in­tézkedés végett a kir. it. Táblához azon megjegyzéssel küldetett le, hogy annak párja a P . . . István ügyvéd elleni panasz tekintetéből a kir. ügyek igazgatójának meg­küldetett. Alp. Szórád István időközben az egyességileg elfogadott kötelezettségeknek nem tevén eleget, felpere­sek folyamodványára 1865 febr. 3-án a választott biró­ság által ellene a végrehajtás elrendeltetett, és saját kije­lelölése folytán % telke lefoglaltatván, s 1200 ftra meg­becsültetvén, 1865 máj. 26-án kelt végzéssel annak elár­vereztetése elrendeltetett, s minthogy az első árverési ha­tárnapon (jun. 30) vevő nem jelentkezett, a 2-ik határ­időben (jul. 31) Schvarzl József megyei főorvosnak mint egyik árverezőnek becsáron alól 955 ftban eladatott. Ezen árverés az osztoztató biróság részéről 1865 aug. 6. 28 sz. a. kelt végzésével helybe hagyatván, annak ér­telmében a szükséges átiratások végett a megyei telek­könyvi tanács megkerestetett s a vételár felosztására aug. 17-ke tüzetett ki. A május 26-án kelt s alperesnek jun. 1-én kézbesí­tett árverési végzés ellen alp. jun. 29-én a főmlgu udv. | Cancellariához ismét egy folyamodást nyújtott be, mely­ben ismételve ügyvédjét vádolja, hogy csalárdul biratott általa az egyességre; továbbá, hogy nem is volt helye ez ügyben az osztoztató birói eljárásnak, mert az osztály alá vett jobbágy telket őmár 1848-ban birta, hogy test­vérjeit rokoni indulatból részint készpénzben, részint in­góságokból már kielégitette, hogy az osztoztató bírósági költségek igen magasra tétettek, s az eladott J/t telek vé­tel árának egy harmadát képezik, hogy igy tönkre kell jutnia, ha még ügyvédjének is ki kell a 200 ftot fizetni, hogy a fizetési sorrend megállapításánál az osztoztató bi­róság — a költséget az előlegesen kifizendők közé sorol­ta, mi ellenkezik az id. törv. szab. 139. §-ával. Kéri azért az árverés felfüggesztése mellett az iratokat felülvizsgá­lat végett a kir. itélő táblához felrendeltetni. Mely folya­modás szintén a kir. táblához leküldetvén, ennek 1093 sz. a. végzésével az ügyre vonatkozó összes iratok felter­jesztése elrendeltetett, egyúttal a panasz pontok iránti nyilatkozatra is az eljáró biróság felhivatott. Az összesiratok beérkezése u t á n a kir. it. Táb­lán végeztetett: „Az osztoztató biróság által a felek között lét­! rejött barátságos egyesség ez uton érvényteleníthető nem levén, ezen egyesség épségben tartása mellet felfolyamodó Szórád István e részbeli panaszával el­I utasittatik. Egyébiránt a kérdéses egyesség létre­jöttével az osztoztató biróság működése megszűntnek tekintetvén, s ezen egyességben foglalt kötelezettségek teljesítése iránti vég­rehajtás többé nem az osztoztató, hanem a rendes biróság hatásköréhez tartozván, ez oknál fogva a választott biróság részéről nevezett Szórád István ellen elrendelt s foganatosított egész végrehajtási eljárás illetéktelenségi szempontból hivatalból megsem­misíttetik, s az ügyiratok további intézkedés végett ille­tőségükhöz visszaküldetnek." (1866. jan. 24. 21605 P sz. a.) A kir. Tábla ezen végzése ellen az eladott ingatlan­ság vevője Dr. Schvarzl József felfolyamodván, előadja, hogy a nem kellő helyen és időben beadott felfolyamo­dás elfogadása s a feletti intézkedésre a kir. tábla a fen­álló törvények ellenére hivatva és jogosítva nem volt, miután az id. tórv. szab. 98 és 103 §§-ai a bíróságok és felekre egyaránt kötelezők; mert az 1832/6 : 14. t. cz. il­lető határozatai szerint a kir. táblai végzéssel ellentétben az osztoztató biróság van hivatva a végrehajtásra, s azt szükség esetében karhatalommal is tartozik végrehaj­tani, s hogy ennek intézkedése ellen csak a törvény ren­des utján és birtokon kivül van a jogorvoslatnak helye, s miután forma sértés különben sem követtelett el a vég­rehajtásnál, ezt hivaltalból megsemmisíteni nem lehetett; mert felfolyamodó mint jóhiszemű vevő szerepelt, a vé­télárt ki is fizette, a megvett kültelki állományt már el is cserélte, s telekkönyvileg is átkebeleztette. Ennyi jó­hiszemüleg keletkezett jogviszonyt felforgatni az igazság ­szolgáltatásbani bizalom megrenditése, és a felek vég nélküli megkárosítása nélkül nem lehet. Kéri az egész végrehajtási eljárást helybenhagyatni. Szórád Brigitta és érdektársai felfolyamodványuk­ban felhozzák, hogy az id. törv. szab. 49. §. szerint birói parancsoknak többé helye nem lehet, s miután a fél maga is megnyugodott a végrehajtási eljárásban, sőt maga hozott a helyszínére árverezőket, azért kérik a jogérvé­nyes végrehajtási eljárást helybenhagyatni. Végre alp. Szórád István beadott fel folyamodásában az egész egyességet az ügyvédje és ellenfele között közbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom