Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 86. szám - A hatalom - jog? 10. [r.]

346 ság mellék tekintetei által nem engedó magát megza­vartatni, j „Es liegt die'Welt so klar vor seinem Blick Als wie der Vortheil seines eigenen Staats."*) Ő nagyban üzé a caesarismus zsarnoksá­gát, mint a jakobinusok a tömegek despotiáját. Lényegben és eszközeiben mindkettő egyre megyén; merő dictatura mindkettő, mely puszta akaratán kivül nem ismer egyéb törvényt, s ez akarata aláhajlit minden ellentállást, vagy szervezett zászlóaljai, vagy a rendetlen szeszélyes csőcselék öklei s lándzsái által. Helyesen festé a vétkes Petion, —az anarchiának eceremoniariusa mint találólag jellemeztetett — az ő általa, saját hibái és bűnös fondorlatai által kizáró­lagos uralomra jutott jacobinismus jellemét: „Ha a jacobinusok cselekményei meg­sértik az erkölcsöt: a politicával igazolják azokat; az állam érdeke, e nagy szó a kereszt­ség, mely minden vétket, minden biint le­mos: e varázs szó megváltoztatja az igaz­ságot, a szenvedélyek és az érdekek tetszése s z e r i n t.'- **) Napóleon hadseregéről mondatott, hogy az: „a fegyveres jacobinismu s". Az elnevezés helyes volt, de nem kimeritő; mert ha a jacobinismust, mely csak species, a valódi genus által helyetcesitjük: akkor ugyanazt minden despotiáról ép oly helyesen és találólag lehet elmondani. A fegyver lévén az eszköz, mely által a jog leszorittatik, s tehetlen állapotában tartatik: a dolog természete szerint a jog feletti hatalmat — a fegyveres erőszakot, gyakoroltassák az bárki által — fegyveres jacobinismusnak, s illetőleg fegyveres forradalomnak kell tekinteni; sőt az ellenforradalom is —amennyi­ben nem a törvényes állapot helyreállítását eszközli, ép oly forradalom, mint vala az, mely általa legyőzetett. A despotismus legfőbb, legnélkülönöz­hetlenebb és k özös e s zk ö ze e sze r i n t a fe gy­ver, s ennek uralma a megállapított jog­rend fölött, képezi valamennyi despotiá­nak ismertető jellegét. A hol összeütközés van a törvény s a tettleges álla­pot között, s hol az utóbbi fegyver által tartatik fen: ott a despotia ütötte fel sötét táborát, ott a közérzület a polgári­sodás elleni desoláló s feloszlató merényletek e legvak­merőbbje alatt görnyed. A herczeg Eszterházy féle ügyekhez. Azon kérdés, váljon a herczeg Eszterházy féle első szülöttségi hitbizományhoz tartozó kaposvári urodalom iránt Freystádtler Antal részére 1861-dik évi oct. 21-én kötött haszonbéri szerződés értelmében a bérlőnek adott betáblázási jog, az 1862-ik évi october 9-ki k. kir. leirat után foganatosítható-e? a „Törvényszéki Csarnok" f. évi 7-dik és több számaiban mellette és ellene több rendbeli értekezés tárgyává tétetvén, miután e kérdés birói eljárás tárgyát is képezte, az időben a főméltóságu kir. Curia ál­tal — miként a lapokban is jelentve volt — akint dönte­tett el, hogy a kerületi tábla, mint hitbizományi hatóság végzése feloldásával, a hitbizományi és utódgondnokok, *) Göthe : Tasso. **) Zinkeisen: Der Jakobiner-Klub II. köt. 514. 1. ugy a zártartó meghallgatása mellett ujabb tárgyalás ren­deltetett. Ennek folytán a kerületi tábla előtt a nevezett gond­nokok és zártartó meghallgatása mellett ujabb tárgyalá­sok tartatván, ezek befejezte után az eljáró kerületi táb­la, a gondnokok ellenzése daczára a betáblázást s e vég­ből a szerződés jóváhagyását megadandónak találta, mely végzés ellen a gondnokok felfolyamodására a királyi itélő táblán 1866-dik évi aug. 8-án Végeztetett: „Azon kérdés, váljon a kaposvári uradalom hitbizo­mányi természettel bir-e ? ezen nem peres ügyben éppeu a szerződés jóváhagyását a hitbizományi hatóságnál szor­galmazó fél által, az általa C. alatt előmutatott és még ed­dig jogérvényesen fönálló hitbizományi hatósági intézke­dés ellenében — vita tárgyává nem tétethetvén; miután a jelen esetben, mint ez már az e helyen 1865. augustus 31-én 11,932 sz. a. hozott s a legfőbb biróság által is jó­váhagyott végzésben kimondatott, a kérdés a körül fo­rog: váljon a haszonbérlő a kaposvári uradalomra nézve •1861. octóber 21-én kötött szerződésnek telekkönyvi be­kebel eztése által dologbani jogot szerezhet-e? erre nézve ' pedig a családi hitbizományok iránt 1862 october 9-ik 1 napján kibocsátott legfőbb kegyelmes kir. leirat értel­I mében jelenleg a bekebelezési engedélynek a hitbizomá­! nyi hatóság általi jóváhagyása kivántatik, a hitbizomá­j nyi hatóság azonban jóváhagyását minden érdekelt fél I beleegyezése nélkül csak igen fontos okokból adhatja, — I miután a szerződés XXXV. czikkében csak herczeg Esz­J terházy Pál adta beleegyezését ahhoz, hogy a haszonbér­I leti szerződés a bérlő javára betábláztassék, a szerződést együtt aláiró utó örökös herczeg Eszterházy Miklós azon­ban ily beleegyezést nem adott, a hitbizományi gondnok az utódok gondnoka és az időközben kinevezett zártartó pedig a tárgyalás alkalmával beleegyezésöket nem csak megtagadták, hanem a bérlői a szerződés jóváhagyása iránti kérelmével elutasittatni kérték. „Miután ezen gondnokoknak, és az utóörökösöknek beleegyezése a bérleti jog- és- az óvat pénzre vonatkozó­lag — a zálogjog bekebelezéséhez —annál inkább szük­séges, mivel a haszonbérleti szerződés tartalma nem a hitbizomány akkori birtokosának — ki már azóta mégis halt, élete fogytáig, hanem 29 évre terjesztetett ki, és mivel az óvatpénzt illetőleg a zálogjog bekebelezése a hit­bizomány állagát terheli; — miután végre arra nézve, hogy az utóörökös és a három gondnok beleegyezése nél­kül a herczeg Eszterházy Pál által adott bekebelezési en­gedély jóváhagyassék, egyátalában semmi ok föl nem hozatott; ezeknél fogva a fölfolyainodásnak hely adat­ván, a hitbizományi hatóság végzése megváltoztatik, a bérlő a haszonbérleti szerződésnek a telekkönyvi beke­belezés czéljából kért jóváhagyása iránti kérelmével el­utasittatik, s az iratok a tekintetes kerületi itélő táblához visszaküldetnek." Közli: Németh Samu főmlgú Eszterházy herczegség jogigazgatója. Sommás osztálya jogeset. Az osztoztató biróság által létrehozott barátságos egyesség felébb ­viteli uton nem érvényteleníthető. Az egyesség létrejöttével az osztoztató biróság működése megszűnt­nek tekintendő. Az egyességben megalapítottak végrehajtása nem az osztoztató, ha j nem a rendes biróság hatásköréhez tartózik. — Szórád Brigitta Szórád Istvánnak testvére, továbbá Szulczi Erzsébet, András, Ilona és Marczella, mint Szórád

Next

/
Oldalképek
Tartalom