Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 84. szám - A hatalom - jog? 8. [r.]

339 szerint az egyetemleges lekötelezést megszüntette, és a vevőknek megengedte, hogy kisebb társulatokat alakítsanak és újonnan szerződhessenek. Lósz Zsigmond ügyvéd által képviselt Besnyi István és társai szintén kifogást tesznek a birói illetőség és sommás szóbeli perut ellen, mivel Szabadka város törvényszéke szerződésileg nincs világoson kikötve, sőt ellenkezőleg a szerződés 7-ik pontjában a bécsi országos törvényszék van mint választott bíróság megnevezve, és mivel az ügy nem világos, tekintve, hogy nemcsak a fenforgó követelés, hanem maga a jog is, melyen ugyan az alapszik, peressé tétetik és tagadtatik. Felp. bank a szerződést maga részéről sem töltötte be, az eladott összes 12000 holdat önbeismerés szerint át nem adhatván, nincs azért joga a szerződés betöltését az alperesektől követelni. Különben pedig a hiányzó föld mennyiségének értékét sem lehet az egész vételárnak alapján aránylagosan meghatározni, minthogy a borotai pusztának földrétege nagyon különböző, tehát majd nagyobb majd pedig kisebb értékű. Maga az A. a szerződés többé érvénynyel írem bir; a bank ugyan azt az előbb nevezett alp. által beügyelt •/. felhívassál ő maga feloldotta, az egyetemlegességet felbontotta, sőt, az ezek folytán kilépett vevőktől 4865 hold földet tényleges birtokába vissza is vett, és bérbe is kiadta. Magának az A. a szerződésnek letésitésekor a bank ügynökei csellel éltek, azt adván elő, hogy minden 100 hold után 72 hold szántóföld fog kiosztatni, holott valósággal csak 36 hold ily minőségű föld jutott minden 100 hold után a vevők birtokába, kik közt a bank az eladott földet a szerződési IX. czikkely ellenére egyébkint sem osztotta szét. Tagadtatik továbbá a szerződésen előforduló név aláírások valódisága, és tartalmának felolvasása és megmagyarázása, ezen szerződést a vevők nagyobb része alá nem irván. Alperesek részbeni tettleges birtoklásuknál fogva a szerződéshez ragaszkodnak, de csak ugy, hogy ugyan az az alkudozások alkalmával megalapitott feltételekhez képest kiegészitessék, következőleg nekik kerek 12000 hold és minden 100 hold után 72 hold eke-vas alá való fold kiszolgáltassák. Tagadtatik végre, hogy 118745 frank és 89 centimmel tartozásban lennének és hogy az első félévi annuitáson kivül más fizetést nem teljesítettek, raerta bank megbízottjai időközben alperesek ellen számos végrehajtásokat intéztek. Kérik az illetőség és sommás perut leszállítását s költségeik megítélését. Mihájlovics János személyesen és mint Arnold Adalbert megbízottja megjelenvén, ez utóbbi részéről a fentebb előadott védelemhez ragaszkodik, önmagát illetőleg pedig megjegyzi, hogy a borotai puszta megvételében nem részesült, s azért az idézést sem akarta elfogadni, miért is 30 frt költségben kéri felperest elmarasztatni. Csefko János személyesen megjelent alp. az aláírás valódiságát tagadva, felperest elmozditatni és 25 ft. költségben elmarasztatni kéri. Greksa István és András az aláírás valódiságát tagadják,de bei?merik, hogy a borotai pusztán külön külön 12 holdat birnak, az ez után eső törlesztési összegnek megfizetését megajánlják. Szabó Mihály elismeri, hogy a szerződést aláirta, s hogy 50 hold fűidet kapott, de ez később a borotai biró által tőle elvétetvén jelenleg mit sem birtokol. Fercsák Antal tagadja, hogy a megvett pusztának bármily részét birtokolná, vagy birtokolta volna. Végre Boromisza János 50 holdnak birtokába vételét és általa 1864 évben repczével lett bevetését elismeri, de e repcze termés tőle a borotai biró és esküdt által elvétetett. Válasz. Koics Alajos aláírásának valódisága az azt hitelesítő törvényes bizonyság által igazolva levén, annál is inkább elmarasztalandó, mert a szerződés béltartalmára nézve kifogást nem tett. — Hidegh ügyvéd által képviselt alperesek hallgatag beismerés alapján elmarasztalandók, mert részükről a dolog érdemére nézve éppen semmi kifogás sem tétetett; — alaki kifogásaik pedig alaptalanok ; mert a kereset közoklevélen alapulván, világosabb nem is lehet, mint a milyen, és alperesek már a szerződésben sommás szóbeli eljárásnak magukat világosan alávetették. A kereseti összegnek leszállítása által a szerződés nem változott, minthogy a ki többet követelhet, kisebb összegnek követelésére is jogosítva van. Az •/. alatti felhívás 1864 oct. 12-én kelt, következőleg az előbbi időre származó ezen követelésre mi befolyást sem gyakorol. Lósz ügyvédnek a birói illetőség elleni kifogása alaptalan, mert alperesek a banknak szerződésileg szabad biróválasztási jogot engedtek. A föld mennyiségét illetőleg felhozza, miszerint köztudomású dolog az, hogy a telekkönyvek a bejegyzett térségek mennyiségére nézve biztonságot nem nyújtanak, ha tehát a telekkönyvbe a borotai puszta térmértéke teljes 12000 holdra téteték, ugyanaz pedig hiteles felmérés szerint igazabban csak 11668 holdat tesz, ezen eltérésnek csupán az lehet jogi következménye, hogy az eladó csak a kisebb mennyiség után követelheti a vételár megfizetését, de korántsem az, hogy azért, mert mintegy 3ÖÖ hold hiányzik, a vevők a valósággal fenlévő 11668 hold után sem kötelesek a vételárt fizetni. A hiányzó föld értékének meghatározására biztos alapul csak az általános vételár vétethetett, mert alpereseknek a kérdéses puszta nem külön rétegek szerint, hanem általában lett eladva. Hogy az egyetemleges lekötelezés 1864 évi őszig fenállott, igazolja az A. a. szerződés, Gr. a. jegyzőkönyv és H. a. társas szerződés, mely az alperesek közt a puszta kezelésére nézve köttetett. — Arnold Albert nevébeni ellenbeszédre a fentebb előadottak szinte kiterjesztetnek. —Mihálovics János beperelve nem levén, kár volt ide fáradnia a tárgyalásra. — Grregsa István és András, ugy Csefko János tagadását megdönti a szerződés hitelesítési záradéka. — Szabó Mihály, Fercsák Antal és Boromisza János elismerései tudomásul vétetnek. Ismétli a keresetlevélben tett kérelmét. Viszonválasz. Koisch Lajos ismétli aláírásának tagadását. — Hidegh ügyvéd védenczei nevében megjegyzi, hogy a •/. a felhívás minden fentartás nélkül adatott ki, következőleg az azt megelőző időre is hihat. Lósz ügyvéd ugyan ezt vitatja és állítja, hogy az egyetemiegességi kötelezettséget az A. a. szerződéssel igazolni nem lehet, miután ezen szerződés valódisága minden jogfentartás nélkül megszüntetett. Miket a törvényes bizonyság a hitelesítési záradékban foglal, az valótlan, mert a megyei küldöttség XI. sz. jelentése szerint a főszolgabíró az aláírások eszközlése alkalmával folyvást jelen nem volt, valamint hogy a vállalkozókat sem ismerte. A többi alperesek ellenbeszédükhez ragaszkodtak. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A hir. it. táblán 74. Czápáry Józsefnek Stancsics Gergely ellen 140 frt. o. é. foglaló s 51 frt. 30 kr. szőllőre kiadott munka-