Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 77. szám

312 zéhez volna joga, de nem a földtulajdonához. Nem volt tehát alp. tulajdonosa a kérdéses földnek, s ha igazolhatná is, hogy ipája a termésből neki egy részt átadott, ez csak az ipa és vő közötti viszonyon alapul. Viszon vál asz. Hogy nincs felperesnek perelhetőségi joga, világos, mert ő attyának nem egyedüli gyermeke s örököse, s csak ezeknek együtt lehetne joguk perelni ; egy betűvel sem mutatta ki felperes, hogy a kérdéses föld valaha neki átadatott volna, sőt testvérei is beismerendnék alp. tulajdoni jogát. Hogy ki jelentetett be vagy nem a földes urnái a kérdéses föld vevőjéül, arra nézve elég felvilágosításul szolgál, hogy a szolgálatokat attól mindig és egyedül alp. tette, s ó mint fiatal járatlan ember a kellő eljárást nem tudhatta, ő csak fizetni tudott öröklött pénzéből; tanúit kihallgattatni kéri. Az alperesi tanuk kihallgattatván, vallomásaikkal igazoltatott; hogy alperesnek volt mintegy 600 frt öröksége; hogy Nagy György Ferencz a földet Szabó Pál részére vette; hogy Nagy György Ferencz a kérdéses tanya földet 1843-ig használta leiében, a föld ezen évben őszszel átment Szabó Pal kezére, hogy a fele termést minden évben Szabó Pálnak szolgálta át. Csongrád megye törvényszéke által 1863. jul. 27-én 1792. sz. a. Ítéltetett: „Felp. tulajdoni joga a kereseti fekvőségeknek csak feléhez ismertetvén el, keresete felében leszállittatik, s ennek folytán a holdmezővásárhelyi 5176. sz. tjkönyvben egyedül férje Szabó Pál nevére bevezetett 9295, 1Ó366 és 10859. h. r. sz. részletekre fele részben felp. Nagy Erzsébet mint közös birtokos javára a tulajdon jog bekebeleztetni rendeltetik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek. Indokok : Felp. kereseti jogát részben az A. a. szerződésre, melylyel igazolja, hogy a kereset alá vett tanyaföldet 1836. évben néh. attya Nagy György Ferencz vette meg, részben a közte és néh. atyja közt létezett vérségi összeköttetésre alapítván, miután alp. felperesnek minden jogát a kérdéses földekhez tagadja, felperesnek azon állitását, hogy attya a tanyaföldet, melynek vételára az alp. tanuk szerint részben alp. pénzével fizettetett, egyedül neki adta át, csupán a vérségi összeköttetés érvével bebizonyitottnak venni éppen nem lehetett, mert az állítólagos átadás, melynek felp. jogczitnet sem tudott adni, ajándékozásnál egyébnek nem tekintethetnék, már pedig ajándékozás csupán vérségi összeköttetés létezése által be nem bizonyittatik. Másrészt pedig tekintve, hogy az A. a. szerződés valódisága alp. által beismertetett, s ugyanazért tanúinak bizonyítása oly körülményekre, melyek a szerződés tartalmával ellenkeznek, bírói figyelembe sem jöhet, — miután ezen szerződésnél fogva a kérdéses tanyaföld szerzőjének egyedül Nagy György Ferencz tekinthető, alp. pedig azt, hogy a föld mily jogczimen származott reá át, semmivel sem igazolta, az általa vitatott kizárólagos tulajdoni jogát tanúinak azon vallomása által, hogy a (öld az ő számára vétetett volna meg, az A. a szerződés ellenében bebizonyitottnak venni szintén nem lehetett. Mindezek folytán, miután sem kizárólagos tulajdoni jogát, sem külön birtokczimét egyik fél sem igazolhatta; ellenben pedig tényképen el volna ismerve az, hogy a kérdéses föld reájok mint házastársakra csakugyan átment, és az alperesi tanuk által az bizonyitatnék, hogy a vételár részint alp. örökségéből legkevesebb 600 vfrt erejéig, részint felp. attya által a föld haszonvételéből és kölcsön vett pénzből törlesztetett, ezen körülményeknél fogva a kereseti fanyaföldet, s ahhoz tartozó járandóságot a perben | álló felek közös tulajdonául kellett tekinteni, s ahhoz képest felp. keresetét felére leszállítani ; minthogy pedig j egyik fél sem tekinthető egészen pervesztettnek, a költI ségek kölcsönösen megszüntetendők voltak. Mely ítélet sat. Ezen Ítéletet mindkét fél felebbezte. Felperes felebbezett, mert az e. b. ítélet indokaiban is bebizonyított ténynek ismertetik el, hogy a kérdés alatti föld néh. Nagy György Ferencz tulajdona volt, és hogy alp. Szabó Pál annak ő reá lett átruházását semmivel sem igazolta, következéskép az ő birtokának a kérdéses földekben semmi jogczime nem létezik, s miután jogi elv, hogy az atya a gyermeknek, a gyermek pedig az atyának szerez, és az ezen elvből származott háromlási jognál fogva szükségkép feltételezni kell, hogy az atyától maradott vagyont agyermek örökösödési jogcziménbírja, a kérdéses földekbeni tulajdoni jogczimet alp. alaptalan tagadása ellenében is bebizonyitottnak kell tekinteni sat. Alp. felebbezett, mert felperesnek nem volt s nincs perelhetési joga ; mert a tanukkal be van bizonyítva, hogy az A. alattiban vevőként jelentkező Nagy György Ferencz csak mint feles birta a földeket, s a tulajdonost illető fele részt alperesnek szolgáltatta ki, ezen időtől fogva alp. háborítatlanul használja a földeket; hogy azon a vidéken a leány ingatlan vagyont soha sem kapott, s hogy annyit, mint a kérdéses földek értéke, felp. atyjának oszszes vagyona sem tett; mert ha felp. perelhetősége megállapittatnék is, a legjobb esetben sem illethetné felperest az 1315 vfrtnyi vételárból 315 frtnyi részletnek megfelelő földmennyiséghez a felerészbeni közszerzői jog. A hír. táblán Ítéltetett: „Az A. a. szerződésben felperes neve elő nem fordulván, s igy az, irányában oly okmánynak, melynek alapján a kért telekkönyvi kiigazítás elrendelhető lenne, tekinthet ő n e m 1 e v é n, egyéb bizonyítékot pedig fel nem hozván, az e. b. ítélet ez indokokból megváltoztatik, felp. telekkönyvi kiigazítási keresetével elutasittatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. oct. 21. 5754. P. sz. a.") Ezen ítélet elleni felebbezésében felperesnö előadja, hogy alp. beismerte, miszerint a kérdéses földet A. szerint földesúri jóváhagyás mellett felperesnö attya megvette, felperesnőnek tehát mint törvényes jogutódnak tulajdoni joga igazolása tekintetéből biztosan lehetett az A. alattira támaszkodni, habár abban neve felemlitve nincsen is; mert azon időben, midőn a kérdéses föld birtokába került, mint leszármazó közvetlen törvényes örökösnek, formalitás mellőzésével lehetvén azt tulajdonául átvenni; törvényes jogelőde tulajdoni jogának bebizonyítása saját tulajdoni jogát is teljesen bizonyítja, — mihez járul még az is, hogy házas felek között a nem közszerzeményi vagyon kizárólag azon fél tulajdonának tekintendő, a melyiknek rokonságától annak birtoka származott; igy törvény és igazság szerint a kért kiigazítás az A. a. alapján annálinkább elrendelendő, minél bizonyosabb az, hogy felperesnö törvényes jogelődének általa folytatott tulajdoni joga megszűnte nincs igazolva sat. A kiút Hétszem. táblán ítéltetett: „A kir. it. táblának Ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, és a periratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1866. aug. 24. 1719. P. sz. a.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTV.4N. Ayomatoil Pesten, i8ti<>. Kocsi Sándor által. (Érkövy, (ialgóczy és Kocsi nyomdájában.) Hal-piaci és at-dunasvr sarkán '.). SÍ. a.