Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 77. szám

311 irányelvek a helytartótanácsi intézmény által jóváha­gyattak, s a per csak a pótlandók pótlása végett küldetett vissza, s igy azon körülmény is, hogy egy kaszás rét 800 • öllel adassék ki, mind a fentebbi Ítéletekkel, mind pe- I dig a helytartótanács intézményével helybenhagyva le- j vén, eziránt ujabb ítélet hozatalának helye nincs, hanem mivel a 890,VOo holdnyi földekhői uj telkek lennének j alakitandók, a zselléreket pedig legelővel ellátni kellene, mi csak ujabb felmérés által sikeresithetó az uradalom utasíttatott, hogy erre nézve tervét adja elő vitatás és megbirálás végett. A község felebbezése folytán a megye­törvényszék 1847. máj. 12-én kelt ítéletével az uriszék ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta, s a pert a | kir. helytartótanácshoz felterjesztette, mely az időközben | beállott viszonyoknál fogva a kir. táblához kerülvén, mi- j dón az urb. törvszékek felállíttattak, a pesti cs. kir. főtör- j vényszék által a temesvári cs kir. főtörvényszékhez át- > tétetett. Utóbbi 1856. apr. 16. 99. sz. a. hozott végzésével a két alsóbb bíróság ítéleteit feloldotta s az e b. urb. tör­vényszéket utasitotta, hogy az urb. állománynak határát aszerint, a mint az 1783-iki rendbeszedés által megalapit­tatott és a közlegelőnek azon területét, mely az 1822-ben megkezdett ujabb rendbeszedésig fenállott, puhatolja ki, hitelesítse, s hozandó ítélettel kérdésen kívüli állapotba helyezze, azontúl a telkekés zsellérek közlegelői illetmé­nyét az urb. ügyrendtartás 165, 166, és 167. §§-ai szerint határozza meg. Ezen végzés e. mindkét fél részéről közbe­tett felebbfolyamodás folytán az a cs. kir. legfőbb tör­vényszék 1857. jan. 15. 342 sz. a. hozott határozatával helybenhagyatott. A per az első bírósághoz lekerülvén, miután időköz­ben a földesúri birtok nagyobb része csőd alá került, a zombori urb. törvszék által a csődtömeg meghatalmazott nevezésére felhivattatott, s ilyenül Sándor György bajai ügyvéd meg is választatott. A zombori urb. törvényszék a főtörvszék határozatá­hoz képest az előmunkálatok és vizsgálatok eszközlése vé­gett a bajai cs. kir. járásbíróságot megkereste, s egyszers­mind a barátságos egyesség megkísérlése végett 1858. jan. 11-ére tárgyalást rendelt, de az egyesség nem sikerült. A bajai járásbíróság előmunkálatait bevégezvén F. a. bemutatja a bíróság által kiállított tervet, s a birtok állásról szóló kimutatást Gr. a., mely szerint a községben találtatik 166 egész telek, ebből levonandó az uradalom birtokában lévő úgynevezett mészárszéki szabad telek, s igy marad 165 telek. Ezen telkek illetménye 22 kaszás rét, mit 1100 • öllel számitva, teszen 3630 holdat. Az 1847 ben meghitelesitett térkép szerint állanak a kaszái­lók összesen 26721!,0o°o holdból. A belsőségek 184,4oo°o holdat tesznek, 165 telek után pedig csak 165 holdnak kellet­vén lenni, s így 19,oSo°o holddal több, ezeket mint pótlást a kaszállókba bele számitva, áll a jelenlegi kaszállók ille­tősége 269119,oo holdból, honnan látható, hogy kiegészí­tendő legyen az úrbéri birtok 938,\0o0o holddal. A K. a. bemutatott combinatorium szerint 1 783-ban a kaszállók 3684 holdból állottak; jelenleg a meghitelesitett terv sze­rint pedig 2689,918oo holdból állanak, a hiány tehát99417o',n hold. A küzlegelő pedig állott 4108,?o°o holdból, jelenleg áll 2389;^ holdból, s igy kevesebb 17l8;,Vo holddal. Az erre hozott végzéssel a feleknek a bemutatott ok­mányokról másolatok kivehetése megengedtetvén; egy­szersmind felp. keresetének 14 nap alatti beadására uta­síttatott. Ennek következtében felp. község 1859. aug. 6-án 289. sz. a. beadott keresetében e pernek már fentebb ecse­telt vázlatát terjedelmesebben ismételvén, kérelmét abban öszpontositja, hogy miután a 20. sz. a. fektetett egyezség szerint minden telek után 16 hold legelőnek kiadatása megállapittatott, s igy ezen egyességgel a közlendő tett­leg elkülönítetett, további elkülönítésnek többé helye nem lehet, mit is itéletileg kimondatni s alp. uradalmat arra kéri köteleztetni, hogy az 1836. évi helytartótanácsi intézmény értelmében a helységben találtató 165 zsellér­nek legelői illetményét a Gr. a. birtok kimutatás és F. a. terv értelmében a maga számára kihasított legelő részből szolgáltassa ki. rv«sg; következik.) Jogeset, Telekkönyvi kiigazítás, á földbirtok tulajdonjogi átíratása telekkönyvi kiigazítás utján meg Bem engedtetik: ha a kiigazítást kérelmező neve ben nem foglaltatik a birtokszerzési (adás-vevési) szerződésben, melynek alapján általa a kiigazítás kérelmeztetik ; habár a kérelmező a szerzőfél gyermeke gyanánt áll is elő. Ily okmány kérelmező irányában nem tekinthető oly okiratnak, melynek alapján e kiigazítás elrendelhető lenne. Nagy Erzsébet Csongrádmegye telekkönyvi törvény­székéhez 1862. oct. 19-én 2828. sz. a. beadott keresetében előterjeszti, hogy férje Szabó Pál a hold mező-vásárhelyi 5176. sz. tjkönyvben 9295. h. r. sz. a. megjelölt 19 hold 403 öl földet, ugy a 10366 h. r. sz. a. 9 h. 1470 • ül és 10859. h. r. sz. a. 3 h. 260 ölnyi legelő földet, mint a leg­I elől megnevezett tanyai földek tartozékát a helyszínelés alkalmával tudta és megegyezése nélkül — jelennem lé­tében — saját nevére telekkönyveztette. Mivel azonban a 9295. h. r. sz. a. 19 h. és 405 • öl volt úrbéri fél állo­mányi telek és 10366, ugy 10859 h. r. sz. a. földek mint az elől emiitett félállomány földnek időnkint származott járulékai kizárólagos tulajdoni joggal őtet illetik, mert A. szerint a kérdéses félállományt 1836. oct. 18-án édes attya néh. Nagy György Ferencz szerezte, s azt 1844-ig birván, neki általadta, a tartozékok pedig a fődologgal együtt járnak. Kéri férje Szabó Pál nevét az érintett ja­vakról kitörültetni, azoknak a telekkönyv kiigazításával az ő nevére leendő telekkönyveztetését elrendeltetni s költségeit megítéltetni. Alperes ellenbeszédében a keresetet alaptalannak nyilvánítja, mert Nagy György Mihály, ennek neje s több tanúval igazolhatja, hogy a kérdéses tanyaföldet alperes vette, s annak árát ő az árvapénztárból atyai örökségkép kapott pénzével törlesztette le, azonban irást nem tudván, ugy látszik, bogy ipája tudtán kivül maga nevére állí­totta ki a szerződést; de hogy Nagy György Ferencznek ezen tanya nem volt tulajdona, s hogy a vétel után mind­járt alperesé lett, mutatja azon körülmény, hogy azt az első esztendőben már felében munkálta Nagy György Ferencz s felét mindig alperesnek adta, sezen feles mive­lési szerződés tartott mintegy 9 évig, a mikor is alp. maga vette jószágait kezéhez s maga gazdálkodott. Felperes vá 1 aszo 1 j a, hogy felperességét igazolja az A. a. alperesileg nem kifogásolt s uradalmilag jóvá­hagyott szerződés, tagadja alp. puszta állításait, mert az 183-1H törvények szerint az úrbéri telkek haszonvéte­leinek átruházásához lényeges szükségit volt az uradalmi jóváhagyás, s igy attya A. szerint törvényes kellékekkel lett, tulajdonos, s ezen A. a. szerződés ellen törvényesen az | alperesi tanuk ki sem hallgathatók, és ha feltéve meg nem ] engedve, a föld vételára alp. pénzéből fizettetett volna is ki, az emiitett törvény szerint még az esetben is csak pén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom