Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 77. szám

311 irányelvek a helytartótanácsi intézmény által jóváhagyattak, s a per csak a pótlandók pótlása végett küldetett vissza, s igy azon körülmény is, hogy egy kaszás rét 800 • öllel adassék ki, mind a fentebbi Ítéletekkel, mind pe- I dig a helytartótanács intézményével helybenhagyva le- j vén, eziránt ujabb ítélet hozatalának helye nincs, hanem mivel a 890,VOo holdnyi földekhői uj telkek lennének j alakitandók, a zselléreket pedig legelővel ellátni kellene, mi csak ujabb felmérés által sikeresithetó az uradalom utasíttatott, hogy erre nézve tervét adja elő vitatás és megbirálás végett. A község felebbezése folytán a megyetörvényszék 1847. máj. 12-én kelt ítéletével az uriszék ítéletét egész terjedelmében helybenhagyta, s a pert a | kir. helytartótanácshoz felterjesztette, mely az időközben | beállott viszonyoknál fogva a kir. táblához kerülvén, mi- j dón az urb. törvszékek felállíttattak, a pesti cs. kir. főtör- j vényszék által a temesvári cs kir. főtörvényszékhez át- > tétetett. Utóbbi 1856. apr. 16. 99. sz. a. hozott végzésével a két alsóbb bíróság ítéleteit feloldotta s az e b. urb. törvényszéket utasitotta, hogy az urb. állománynak határát aszerint, a mint az 1783-iki rendbeszedés által megalapittatott és a közlegelőnek azon területét, mely az 1822-ben megkezdett ujabb rendbeszedésig fenállott, puhatolja ki, hitelesítse, s hozandó ítélettel kérdésen kívüli állapotba helyezze, azontúl a telkekés zsellérek közlegelői illetményét az urb. ügyrendtartás 165, 166, és 167. §§-ai szerint határozza meg. Ezen végzés e. mindkét fél részéről közbetett felebbfolyamodás folytán az a cs. kir. legfőbb törvényszék 1857. jan. 15. 342 sz. a. hozott határozatával helybenhagyatott. A per az első bírósághoz lekerülvén, miután időközben a földesúri birtok nagyobb része csőd alá került, a zombori urb. törvszék által a csődtömeg meghatalmazott nevezésére felhivattatott, s ilyenül Sándor György bajai ügyvéd meg is választatott. A zombori urb. törvényszék a főtörvszék határozatához képest az előmunkálatok és vizsgálatok eszközlése végett a bajai cs. kir. járásbíróságot megkereste, s egyszersmind a barátságos egyesség megkísérlése végett 1858. jan. 11-ére tárgyalást rendelt, de az egyesség nem sikerült. A bajai járásbíróság előmunkálatait bevégezvén F. a. bemutatja a bíróság által kiállított tervet, s a birtok állásról szóló kimutatást Gr. a., mely szerint a községben találtatik 166 egész telek, ebből levonandó az uradalom birtokában lévő úgynevezett mészárszéki szabad telek, s igy marad 165 telek. Ezen telkek illetménye 22 kaszás rét, mit 1100 • öllel számitva, teszen 3630 holdat. Az 1847 ben meghitelesitett térkép szerint állanak a kaszáilók összesen 26721!,0o°o holdból. A belsőségek 184,4oo°o holdat tesznek, 165 telek után pedig csak 165 holdnak kelletvén lenni, s így 19,oSo°o holddal több, ezeket mint pótlást a kaszállókba bele számitva, áll a jelenlegi kaszállók illetősége 269119,oo holdból, honnan látható, hogy kiegészítendő legyen az úrbéri birtok 938,\0o0o holddal. A K. a. bemutatott combinatorium szerint 1 783-ban a kaszállók 3684 holdból állottak; jelenleg a meghitelesitett terv szerint pedig 2689,918oo holdból állanak, a hiány tehát99417o',n hold. A küzlegelő pedig állott 4108,?o°o holdból, jelenleg áll 2389;^ holdból, s igy kevesebb 17l8;,Vo holddal. Az erre hozott végzéssel a feleknek a bemutatott okmányokról másolatok kivehetése megengedtetvén; egyszersmind felp. keresetének 14 nap alatti beadására utasíttatott. Ennek következtében felp. község 1859. aug. 6-án 289. sz. a. beadott keresetében e pernek már fentebb ecsetelt vázlatát terjedelmesebben ismételvén, kérelmét abban öszpontositja, hogy miután a 20. sz. a. fektetett egyezség szerint minden telek után 16 hold legelőnek kiadatása megállapittatott, s igy ezen egyességgel a közlendő tettleg elkülönítetett, további elkülönítésnek többé helye nem lehet, mit is itéletileg kimondatni s alp. uradalmat arra kéri köteleztetni, hogy az 1836. évi helytartótanácsi intézmény értelmében a helységben találtató 165 zsellérnek legelői illetményét a Gr. a. birtok kimutatás és F. a. terv értelmében a maga számára kihasított legelő részből szolgáltassa ki. rv«sg; következik.) Jogeset, Telekkönyvi kiigazítás, á földbirtok tulajdonjogi átíratása telekkönyvi kiigazítás utján meg Bem engedtetik: ha a kiigazítást kérelmező neve ben nem foglaltatik a birtokszerzési (adás-vevési) szerződésben, melynek alapján általa a kiigazítás kérelmeztetik ; habár a kérelmező a szerzőfél gyermeke gyanánt áll is elő. Ily okmány kérelmező irányában nem tekinthető oly okiratnak, melynek alapján e kiigazítás elrendelhető lenne. Nagy Erzsébet Csongrádmegye telekkönyvi törvényszékéhez 1862. oct. 19-én 2828. sz. a. beadott keresetében előterjeszti, hogy férje Szabó Pál a hold mező-vásárhelyi 5176. sz. tjkönyvben 9295. h. r. sz. a. megjelölt 19 hold 403 öl földet, ugy a 10366 h. r. sz. a. 9 h. 1470 • ül és 10859. h. r. sz. a. 3 h. 260 ölnyi legelő földet, mint a legI elől megnevezett tanyai földek tartozékát a helyszínelés alkalmával tudta és megegyezése nélkül — jelennem létében — saját nevére telekkönyveztette. Mivel azonban a 9295. h. r. sz. a. 19 h. és 405 • öl volt úrbéri fél állományi telek és 10366, ugy 10859 h. r. sz. a. földek mint az elől emiitett félállomány földnek időnkint származott járulékai kizárólagos tulajdoni joggal őtet illetik, mert A. szerint a kérdéses félállományt 1836. oct. 18-án édes attya néh. Nagy György Ferencz szerezte, s azt 1844-ig birván, neki általadta, a tartozékok pedig a fődologgal együtt járnak. Kéri férje Szabó Pál nevét az érintett javakról kitörültetni, azoknak a telekkönyv kiigazításával az ő nevére leendő telekkönyveztetését elrendeltetni s költségeit megítéltetni. Alperes ellenbeszédében a keresetet alaptalannak nyilvánítja, mert Nagy György Mihály, ennek neje s több tanúval igazolhatja, hogy a kérdéses tanyaföldet alperes vette, s annak árát ő az árvapénztárból atyai örökségkép kapott pénzével törlesztette le, azonban irást nem tudván, ugy látszik, bogy ipája tudtán kivül maga nevére állította ki a szerződést; de hogy Nagy György Ferencznek ezen tanya nem volt tulajdona, s hogy a vétel után mindjárt alperesé lett, mutatja azon körülmény, hogy azt az első esztendőben már felében munkálta Nagy György Ferencz s felét mindig alperesnek adta, sezen feles mivelési szerződés tartott mintegy 9 évig, a mikor is alp. maga vette jószágait kezéhez s maga gazdálkodott. Felperes vá 1 aszo 1 j a, hogy felperességét igazolja az A. a. alperesileg nem kifogásolt s uradalmilag jóváhagyott szerződés, tagadja alp. puszta állításait, mert az 183-1H törvények szerint az úrbéri telkek haszonvételeinek átruházásához lényeges szükségit volt az uradalmi jóváhagyás, s igy attya A. szerint törvényes kellékekkel lett, tulajdonos, s ezen A. a. szerződés ellen törvényesen az | alperesi tanuk ki sem hallgathatók, és ha feltéve meg nem ] engedve, a föld vételára alp. pénzéből fizettetett volna is ki, az emiitett törvény szerint még az esetben is csak pén-