Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 75. szám

Pest, 1866. péntek szcpt. 28. 75. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, A jul. — szept. — évnegyed a mai számmal lejárván, évnegyedes előfizetőink tisztelettel felkéretnek előfizetésük megujitása iránt mielőbb rendelkezni. Tartalom ; Váltójogi eset: Beszámítás vagy részfizetés?—Jogeset: Sommás osztályügy. (Vége).— Kur. Ítéletek.— Hív. tudnivaló. Váltójogi esetBeszámítás vagy részfizetés! Az 1840 • XV. t. ez. I. r. 124. S-a és II. r. 25. §-n illtistrálásához. Közli: Bróde Lipót jogtudor h. ügyvéd ur. Legközelebb a legfelsőbb törvényszékünk Ítélete alá bocsájtatott egy váltójogi ügy, mely az abban foglalt elvkérdésnél fogva közfigyelmet igényel. St. & K. kereskedői czég B. földbirtokos ellen 3 db váltó elfogadvány alapján 11358 frt 45 kr. o. é. iránt váltókeresetet indított. A kereset folytán elrendelt tárgyalásnál alperesi ügyvéd a perirathoz St. & K. czégnek B. alpereshez intézett levelét csatolja, melynek szószerinti tartalma következő : „Mai napon megvettem B. úrtól 3000 köböl tiszta búzát 87 fontost N.-Váradon átvéve a magam zsákjában f. 4. 85, négy forint nyolczvanöt kr. o. é. köblöt. A fizetés átvétel után, ré~zint B. ur váltóival, részint készpénzben történik. A buza N.-Váradon a vasútnál átadandó és mázsában 88 fontot, zsákot jövő héten küldünk. Pest, 1865. oct. 2-án." St. & K. Továbbá több feladási vevény t is mellékelt, melyekből kitűnik, hogy alp. a felperesi czéghez intézve 2311 pesti mérő búzát a vaspályára adott fel, s ezen okmányok alapján következő ellenbeszédet terjesztett elő : Előrebocsátása mellett annak, hogy miután a kereseti váltók forgatva nincsenek, s igy ezekre nézve felperes és alperes közt minden a váltón kivül közbejött iratok és tények érvényesen felhozathatnak: alperes következő kifogásokat ad elő : I) A kereseti váltók váltójogi kereset alapjául nem szolgálhatnak, mert ezen váltói kötelezések egy későbbi egyesség által köztörvényi természetű kötelezéssé változtattak át. Ugyanis a 2. sz. a. eredetben ide hajlitott egyesség szerint felperesek alperestől 3000 küböl tiszta búzát vásárolván, nyilván kiköttetett, hogy felperesek a fizetést a beperelt váltókkal s a mennyiben ezekből ki nem kerülne, készpénzben fogják teljesíteni. Hogy alperes a 2. sz. a. egyesség folytán a kikötött buza szállítását eszközlé is, annak igazolására becsatolja a 3. 4. 5. ö. 7. 8. 9. 10 és 11. sz. a. az eredeti vasúti szállító vevényeket, melyekből kitűnik, hogy alperes összesen 2311 pesti mérő búzát felperesnek az egyesség értelmében már át is szolgáltatott. II) Feltéve, de meg nem engedve, ha a kereseti váltók váltói eljárás alapjául szolgálhatnának is, felperesek kereseti joga nem terjedhetne többre, mint 2952 frt 19 krra, mert mint a 3-tól 11. számig becsatolt okmányok igazolják, alperes 2311 pesti mérő búzát szolgáltatott felperesnek át, ezen búzamennyiség ára a 2 sz. a. egyesség szerint köblét 4 frt 85 krral számítva 8406 frt 26 krt tesz ki, mit a kereseti váltók értékéből leszámítva 2952 frt 19 kr. marad; tehát egyedül ezen összeg tekinthető olyannak, melyre felperesek eddig értéket nem kaptak. III) Feltéve, de meg nem engedve, hogy felperesek váltókereseti joga részben vagy egészben ni egál lapi itatnék is, — alperes semmi esetre nem köteles felpereseknek a követelt késedelmi kamatokat és perköltségeket megfizetni, mert a váltók fizetés végett bemutatva nem voltak; ily esetben pedig késedelmi kamatok és költségek nem követelhetők. Mindezek folytán kérte alperes a kir. váltótörvényszéket, hogy felpereseket a köztörvény útjára tartozó keresetükkel elutasítani méltóztassék. Felperes válaszában rövideden igy szólt: Alperes a beperelt váltókon látható aláírásának, illetőleg elfogadásának valódiságát beismervén, kétséget nem szenvedhet, hogy neki a beperelt követelést járulékival együtt fizetnie kell. Alperes kifogásai ezen egyszerű okból íélrevetetidók, mert alperes a beszámítás kifogásával akar élni, ez ellen pedig felp. ünnepélyes óvást tesz, mely óvás a törvény világos rendeleténél fogva a törvényszék által tekintetbe veendő. Ily körülmények közt feleslegesnek mutatkozik alperes állításait pontonként megczáfolni, s csak általánosságban az azokban állított ténykörülmények valódisága határozottan tagadtatik. Nevezetesen tagadtatik, hogy a 2. sz. a. levél egyességet foglal magában, hogy ezen 2. sz. a. levél a fe 1 p. által beperelt váltókra vonatkozik, hogy felp. az alperesnek 8406 frt 26 krral tartoznék, hogy tőle 2311 mérő búzát kapott, s hogy általában ő vele felperes egyességet kötött volna. Ha alperes azt hiszi, hogy követelése van felperes ellen, akkor kisértse meg annak érvényesítését az illető helyen, nem pedig itt a váltótörvényszék előtt. Ennek következtében kéri alperest a kereset értelmében elmarasztatni. Erre alperes viszonv ál ászában következőképen felelt: Felperes az alperesi ellenvetéseket, vagy nem olvasta meg figyelemmel, vagy ha megolvasta, szándékosan elferdíti azokat. Ugyanis alperes beszámítási kifogást egyszóval sem adott elő, hanem mindenekelőtt kifogásolta alperesnek váltókereseti jogát, illetőleg a váltótörvényszéki illetőséget, s cíakis második helyen hozta fel, hogy miután felperesek a 2. sz. a. egyesség értelmében a kereseti váltók fejében alperestől gabonát elfogadni magukat kötelezték, ha a birói illetőség megállana is, a 3-tól 1 l-ig terjedő okiratokkal igazolt buzaszállitások a kereseti váltók értékéből leszámitandók. Ezen kifogást beszámítási kifogásnak keresztelni csak akkor volna helyén, ha alperes felpereseknek 75