Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 75. szám

302 saját tettükkel nem igazolná, hogy a szállított buzamenynyiség által fog a felperesek váltókövetelése kiegyenlittetni; a 2. sz. a. egyességben azonban felperesek nyilván elfogadták, hogy az alperes által szállított buza árát alperes váltóival fizetik ki. — Kérdezzük felperesektől, nem erőtlenitették-e meg ezen tettük által a váltók erejét? Hogy az alperes által szállított gabona ára a kereseti váltók értékéből leszámitandó-e vagy nem: ugy hiszi alperes, hogy a2.sz. a. felperesi beegyezés igazolása után, többé nem lehet kérdés tárgya sem. A mennyiben felperesek jónak látták a válasz során az alperesi ellenbeszédben felhozott s törvényszerűen be is bizonyított ténykörülmények valóságát kétségbe vonni, e részben szabad legyen előadni: mikép mi értelme sincs annak, hogy felperes a 2 sz. a. különben valódiságára nézve kétségbe nem vont okiratra azt jegyzi meg, mintha ez nem foglalna magában egyességet; ha felperesek a 2. sz. a. okirat valódiságát nem tagadják, nem foghatja fel alperes, hogy állithatják azt, hogy alperessel egyességre nem léptek, hiszen a 2. sz. a. egyességet felperesek sajátkezüleg írták, s alperes a fenti 3 — 11. csatolt okmányokkal igazolta azt is, hogy maga részéről az egyességet teljesítette is. Vagy felpereseknek ezen általános tagadása a világos tények ellenében csak oda van irányozva, hogy ezáltal az igazság kiderítése nehezítessék ? Ez valóban nem nemes czél! Ily czélból — ugy lévén meggyőződve alperes — hasztalan tagadják felperesek,mintha a 2. sz. a. egyesség nem a beperelt váltókra vonatkoznék, mert egy igazolt tény ellenében puszta tagadásnak éppen csak annyi érvénye van és lehet, mint az igazolatlan állitásnak. Miért nem igazolták felperesek, hogy a kereseti váltókon kivülj alperesnek más váltói is léteztek, vagy léteznek, s a 2. sz. a. egyesség ezekre vonatkozik? Azért nem igazolták, mert lehetetlent igazolni már kissé terhesebb dolog, mint való tényeket eltagadni. Alperesnek ugyanis felperesek kezei között más váltói ninosenek s nem is voltak, mint a melyek a 2. sz. a. egyességben érintetnek, illetőleg ezúttal bepereltetnek. Az általános tagadás könnyű, de ennek gyarló mesterségét felperesek még tovább űzik, midőn azt mondják válaszuk folyamában: ,,Tagadjuk, hogy alperesnek 8406 frttal tartoznánk." Alperes sehol egyszóval sem hozta fel azt, hogy felperesek neki 8406 frttal tartoznak, hanem igenis azt nemcsak állította, de hitelt érdemlőleg bebizonyította, hogy a kereseti váltók értéke kiegyenlítésére felpereseknek 2. sz. a. beegyezósük folytán már 8406 frt 26 kr. értékű búzát átszolgáltatott. E kettő közt pedig — csekély felfogási tehetségünk szerint — van egy kis különbség, mert ha alperes csak azt igazolta volna, hogy felperesek neki szállított gabona ára fejében 8406 frt 26 krral tartoznak: ez ellen joggal vethetnék ellen felperesek, hogy azt beszámítani nem kötelesek, demidőn alperes a 2. sz. a. egyesség által azt is igazolja, hogy felperesek a szállított gabona mennyiségót a kereseti váltók értéke kiegyenlitésóre érvényesen elfogadták, akkor ugy van meggyőződve alperes, hogy az átszolgáltatott gabona értékének a kereseti váltók értékéből le- vagy nem számítása többé felperesek akaratától nem függ. Habár azonban alperes ugy vau meggyőződve, hogy a már eddig előadottak által felperesek általános és indokolatlan tagadásai valódi értékükre, a semmit jelentőségre visszavezettettek; mindazonáltal, hogy a felperesi kereset törvénytelensége, igazolatlansága még alapossabban kimutatva legyen, szabadságot vesz magának alperes, még a következőket előadni: Felperesek válaszuk folytán egy szóval sem tagadják, hogy a 2. sz. a. egyesség általuk bocsáttatott ki, ezen egyesség egész tartalma tehát kérdés alá nem jöhet; már pedig ezen egyesség által törvényszerűen bebizony itottnak veendő az, hogy felperesek azalperesi e 1 f o g a d v á n y o k kiegyenlítésére gabonát elfogadni magukat kötelezték; továbbá bebizonyítóttnak veendő az: hogy felperesek ezen saját tettük által az alperesi el foga dmányoknak váltói erejét önként megszüntették. Mert azon időtől kezdve, midőn felperesek a 2. sz. a. egyességet aláirva kibocsátották, nem voltak többé jogosítva az alperesi elfogadmányoknak váltói kiváltságát érvényesíteni, következve azokat váltói uton bepeperelni sem; miután ha felperesek a kereseti váltók iránti váltói jogukat fentartani akarták volna, azt a 2. sz. a. egyességben nyilván ki kellett volna kötniök. Ennek hiányában, még ha 2. sz. a. egyességnek alperes semmi részben sem tett volna is eleget, felperesek jogosítva nem lennének a váltói, hanem osak az egyesség teljesítése iránti köztörvény utjáni keresetre. Elvitázhatlan ténynek tekintendő tehát, hogy a felperesi váltó-követelés külön egy esség által szabályoztatott, minélfogva felperesek a felsőbb bíróságoknak hasonló esetekben hozott döntvényei értelmében, köztörvény útjára utasitandók. Alperes részéről már fentebb is előadatott, hogy azon felperesi állítást, mikép a 2. sz. a. egyesség nem a kereseti váltókra vonatkozik, felperesek kötelességében állott volna igazolni. A nélkül, hogy alperes a bizonyítás terhétől e részben felpereseket felmenteni akarná, csak annyiban, amennyiben az it. biróság az igazság bővebb felderítése tekintetéből szükségesnek találná, ezenuel tanuknl megnevezi N. N. urakat, kik a 14. és 15. sz. a. kérdő pontokra teendő vallomásaik által igazolni fogják azt, hogy a 2. sz. a. egyesség felperesek és alperes közt valóban létre jött, és hogy a 2. sz. a. egyesség a kereseti váltókra vonatkozik; a most nevezett tanuk vallomása mellé szükség esetére alperes pótesküjét ezennel felajánlván. A mennyiben a teljesített buzaszállitás felől előmutatott vasúti vevények, mint hivatalos okiratok teljes hitelt érdemelnek, s ezek egyenest felperesek nevére szólanak, — ugy véli alperes, hogy felpereseknek e részbeni tagadása figyelembe azért sem jöhet, mert a 2. sz. a. egyesség szerint a buza átadásnak nem Pesten, hanem a n.-váradi vasútnál kellé megtörténni, és a hivatkozott okmányok a megtörtént átadást minden kétségen felül igazolják. Mindezek folytán, miután felperesek az ellenbeszédben felhozott alapos és igazolt alperesi ellenvetéseket mivel sem czáfolták meg, az általános és indokolatlan tagadásuk pedig ott, hol a felhozott tények be is bizonyitattak, puszta állitásnál egyébnek nem vétethetnék : alperes tisztelettel kéri a kir. váltótörvényszéket, hogy ellenvetései figyelembe vétele mellett felpereseket nem igazolt keresetükkel a köztörvóny útjára utasítani, vagy a menynyiben ebbeli kérelmének, bármi oknál fogva hely nem adatnék, felperesek váltókeresetét 29 52 frt 19 krraleszállitani, a követelésbe vett késedelmi kamatok és perköl-