Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 70. szám

Pest, 1866. kedd szept. 11. 70. szám. Nyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom: Sommás osztályú örökösödési jogeset. — Büntető jogeset. — Kur. Ítéletek. —Hiv. tudnivaló. Jogeset. ) i Sommás osztályú örökösödési ügy. A Jozefovai 118. számú telekkönyvben felvett ingatlanokra tulajdonosokul bevannak kebelezve: özv. Sztankov Perszida 2/i részre, Sztankov Milos V4 részre, és Sztankov Acza % részre. Ezen most emiitett vagyonból Sztankov Milos és Aczának testvére néhai Sztankov férjezett Tomasevics Mileva után maradt Julianna nevü kiskorú leány részéről 1858. évben a volt cs. kir. török-kanizsai járásbíróság előtt örökösödési per indíttatott, melynek folytán a most nevezett árvának édes atyja Tomasevics János, és özv. Sztankov Perszida, Sztankov Milos, Sztankov Acza között egyesség köttetett, és ennek alapján kiskorú Tomasevics Juliannának a Jozefovai 118. számú telekkönyvben felvett birtokból egy meghatározott egész telek föld adatott át követelt öröksége fejében tulajdoni joggal, és ezen telket a gyermek édes atyja Tomasevics János azonnal átvévén, folytonosan birtokolja anélkül, hogy gyermekét Juliannát az örökségül nyert egy telekre nézve tulajdonosul a telekkönyvbe bekebleztette volna, s ekként a 118. számú telekkönyvbe felvett osztatlan javak egy megjelölt részére még egy birtokos merül fel, ki egy bizonyos telket tettleg birtokol, de a kiről a telekkönyvben emlités nincsen. Az összes Sztankov-féle vagyont, — azon teleknek kivételével, mely Tomasevics Julianna részére adatott át, — özv. Sztankov Perszida, Sztankov Milos, és Sztankov Acza osztatlan állapotban közössen birtokolták. A dolgok ily állásában történt, hogy Sztankov Milos 1862. évben meghalt, és következő örökösüket hagyott maga után, u. m. kiskorú Gyukát, kit első nejével nemzett, — és második nejét özv. Sztankov Júliát, ezzel nemzett kiskorú gyermekei Draginya és Glisával. — Özv. Sztankov Jula, mostoha fia Gyuka, és édes gyermekei Draginya és Glisával a Sztankov-féle vagyon közös birtokában maradt. 1863. évi februárban Sztankov Acza is meghalt, maga után hagyván özvegyét Mélát és kiskorú leányát Zsófiát, kik szinte a vagyonnak küzös birtokában maradtak. S végre 1863. évi júniusban özv. Sztankov Perszida is meghalálozván, egyenes örökösöket nem hagyott hátra, hanem a Jozefovai 118. számú telekkönyvben nevére bekebelezett — de még eddig a többi hagyatékokkal közösségben levő — javakról végintézetet alkotott, és birtokának legnagyobb részét néhai Sztankov Milos és Sztankov Acza kiskorú gyermekeinek hagyta. Az összes Szlankov-féle — nevezetessen néhai özv. Sztankov Perszida, néhai Sztankov Milos és néhai Sztankov Acza — osztatlan hagyatékoknak birtokában, özvegy Sztankov Jula mostoha fiával és édes gyermekeivel, és özv. Sztankov Méla kiskorú leányával maradtak meg. Minthogy azonban ezen hagyatékoknál — kivévén | J két végintézeti hagyományost — kiskorú árvák voltak i és vannak érdekelve, a n.-kikindai kerületi törvényszék j mind a három hagyatékra, u. ni. néhai özv. Sztankov Perszida, néhai Sztankov Milos, és néhai Sztankov Acza hagyatékaikra nézve a tárgyalást elrendelte. A hagyatékok tárgyalására megjelent lelek közül néhai Sztankov Milosnak özvegye Jula, ki az összes ingatlanokat mostoha fia Gyuka, és édes fia Glisa számára szerette volna megtartani, egy ajánlatot tett a véle közös birtokosoknak, néhai Sztankov Acza özvegye Mélának, mint kiskorú gyermeke Zsófia édesannya és gyámjának, — és Tomasevics Jánosnak, mint kiskorú Julianna édes attyának és gyámjának, de a melyet utóbbiak elfogadni nem akartak. És igy a felek a közös birtok elosztására nézve egymásküzt barátságosan meg nem egyezhetvén, az eljáró n.-kikindai kerületi törvényszék Tomasevics Jánost, és özv. Sztankov Mélát (ki időközben Kovacsevics Radához ment férjhez), mint kiskorú gyermekeik gyámjait 1865. évi 109. számú végzésével oda utasította, hogy az örökösödési pert 90 nap alatt megindítsák; — egyúttal pedig néhai Sztankov Milos után ennek első nejétől származott kiskorú árvának Gyukának részére hivatalból egy gondnok lett kinevezve, a hagyatékokra nézve pedig, miután a most emiitett érdekelt felek azokat az időben is közösen birtokolták, csak azon intézkedés történt, hogy a község elöljárói annak biztosságára felügyeljenek. Ezen végzésnek jogerőre lett emelkedése után a perutjára utasított egyik fél Tomasevics János, kiskorú leánya Julianna — mint a Sztankov-féle hagyatékok egy részének birtokosa és osztályos rokon nevében az eljáró törvényszékhez folyamodványt adott be, melyben kérte, hogy a Sztankov-féle hagyatékok az ideigl. törv. szabályok 170. 171. §-ai értelmében az 1836: 14. és 1840: 13. törv. cz. szabta eljárás szerint osztassanak el, egyúttal a maga részéről két osztoztató birót nevezett ki; kérte továbbá a törvényszéket, hogy a többi feleket is az osztoztató birák kinevezésére utasítsa. Az eljáró törvényszék folyamodó kérelmének helyt adván, az erre vonatkozó végzését mindannyi érdekelt féllel, még néhai özv. Sztankov Perszidának végintézet szerinti hagyományossaival is közöltette, és az illetőket, nevezetesen özv. Sztankov Julát, mint néhai férje Sztankov Milossal nemzett gyermekek Draginya és Glisának édes annyát,— ugyszinte néhai Sztankov Milos után maradt és első nejével nemzett kiskorú árvának Gyukának törvényszékileg kinevezett gondnokát felhívta, hogy részükről a hagyatékoknak türvényszabta módon leendő elosztásához két birót nevezzenek ki. Ezen végzésre az érdekelt felek közül, néhai özv. Sztankov Perszidának egyik végrendelet szerinti hagyományossá Sztankovics György a maga, és özv. Sztankov Jula, ugy kiskorú Sztankov Gyuka, Draginaés Glisának ] nevében a törvénvszékhez egy előterjesztvényt — és a 70