Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 66. szám

268 Feith Ferdinánd vagyona, melyet a Merx Máriávali öszszekelésekor birt, mind elfogyasztatott; s nem lenne az igazsággal megegyező, ha a nőnek csak azért, mert a vele kötött házasság tartama alatt vétetett valami, ezen vett tárgyhoz szerzeményi jogai megállapitatnának, ha mindjárt azon vett tárgy csak és egyedül a férj megvolt javainak egyszerű átalakítása, kicserélése volna is. A kereseti ház Merx Máriávali házasság ideje alatt vétetett ugyan, de nem szereztetett, mert a tanuk bizonyítványa szerint nemcsak nem szereztetett semmi, de sőt Feith Ferdinándnak az egybekeléskor létezett vagyona is elpusztult. Azon puszta tény tehát, hogy a kereseti ház a házasság alatt vétetett, miután szerzemény egyátalában nem létez, Merx Máriának közkereseti joghoz a házban jogszerű czimet nem nyújt. 2) De jóhiszeműsége sincs Merx Máriának a kereseti zsellérség birtoklására, mert Merx Mária volt az, ki felpereseket a kérdéses ingatlanságnak megvételére felszólította, midőn Polszter Jakab, Feith Ferdinándot 400 frtnyi követelése miatt exequáltatni akarta, s azt is bizonyítják a tanuk, hogy Merx Mária Feith Ferdinándot halálos ágyán felkéretni kivánta, hogy felperesektől részére a házban ingyen lakást eszközölne; Merx Mária a vételnél jelen volt, arról tudomással birt, s az ellen soha sem protestált. E körülményekből kitűnik, miszerint tudta, hogy a kérdéses zsellérség tulajdona nem lehet. 3) Nincs végre Merx Máriának a kérdéses zsellérségre nézve valódi birtoka sem, mert a per során ki lőn mutatva, hogy 1853. év óta felperesek a házban, mint tulajdonukban laknak, hogy a közszolgálatokat ők teljesiték, s az épület és földadót ők fizették. Hogy Merx Mária 1859/GO, 186% és 1862/3 évre épületadófizetést igazol, ebből Merx Mária részére tulajdonjogot kierőszakolni nem lehet, mivel Feith Ferdinánd az eladási szerződés 3. pontja^zerint köteles volt a ház és telek utáni adónak felét fizetni; hogy pedig Merx Mária a kérdéses házban lakott, csak azért történt, mert mint Feith Ferdinándnak, (kit a lakhatási jog szerződésileg illetett) neje, férjével együtt lakhatásra jogositva volt. Kérik azért felperesek az első bírósági Ítélet jóváhagyását. E felebbezés folytán a kir. Hétszem. táblán 1866. m áj. 14-én 18317. sz. a. Ítéltetett: „A kir. it. tábla ítélete megváltoztatván, az első bíróság Ítélete az abban felhozott okoknál fogva, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével hagyatik helyben, és az összes periratok sat." Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. it. táblán. 57. Gróf Eszterházy Lászlónak — néhai Lázár örökösei elleni átkeblezési ügyében Ítéltetett: Az átkebelezendő követelés valódisága az A. és C. alatti jogérvényes s mindannyi perben álló alperes irányában hozott Ítélet ellenében kétségbe nem vonathatván — a betáblázás pedig az illetékes dologi bíróság által nemcsak a krasznai 119. sz. a. házra, hanem az ahhoz tartozó földekre és mezei gazdaságra az A. és B. alatti ítéletekben meghatározottösszeg erejéig jogi hatálylyal vétetvén foganatba; — miután alperesek azt, hogy a krasznai 1. 2. 533. 663. sz. telekjkönyvekben foglalt ingatlan javak nem ugyanazok lennének, melyek aD. alatti, az akkor hatályban volt pptás 500. §-hoz képest a végrehajtási zálogolás iránt hozott végzésnek alapul szolgáló birtok bizonyítványban foglaltatnak, puszta tagadáson kivül semmivel sem bizonyították, holott miután a betáblázás az ő javaikat terheli, nekik kellett volna azt bebizonyítani, hogy ama betáblázás idejekor a felébb idézett telekkönyvben foglalt ingatlan javakat még nem birták; miután végre alperesek azt, hogy felperes követelése kifizetés által elenyészett volna, még csak nem is állították, — a marasztalási összegnek felperes által keresetlevelében kiszámított menynyisége ellen pedig kifogást nem tettek; ezeknél fogva felperes felebbezésének az alaptalan semmiségi panasz elvetése mellett hely adatván, a megyei törvényszék Ítélete megváltoztatik, s felp. javára a krasznai 1. 2. 533. 663. sz. a. foglalt alperesi ingatlan javakra a zálogjog: 1) 1800 pfrt évi haszonbértől 1845. apr. 24-től jun. 18-ig eső részlet, 2) 12500 pfrt évi haszonbérből 1848. jun. 19-től 1850. apr. 24-ig eső összeg, levonván 6600 pfrtot, összesen 20200 o. é. frt 14 kr. — melyből azonban feltételesen még 1500 pfrt levonandó lesz, továbbá a kielégítésig járó G °j0 kamatok, a betáblázási és végrehajtási költségek erejéig 1856. febr. 28-tól járó elsőbbséggel átkebleztetni rendeltetik, s az iratok a megyei törvényszékhez visszaküldetnek. (1866. jun. 27-én 9984. sz. a. Elő.: Babos ktb.) 58. Kánya Katalin Zsadányi Györgynőnek és pertársainak — Kánya János elleni örökösödési perükben ítéltetett: Az ősis. ny. par. jelen világos örökösödési ügyre nem vonatkozván, miután alperes azt, hogy a kereseti telek akár néhai édes atyja által, akár az úrbéri viszony fenállásának ideje alatt az uradalom részéről nekie kizárólagos tulajdonul átadatott volna, semmikép sem igazolta, — és e szerint a telek tényleges tulajdonosául mindaddig, migélt, a felek közös apja tekintendő;— miután továbbá alperes azt, hogy felperesek az apai vagyonból osztályrészt kaptak volna, semmivel sem bizonyította, — az 1840: VIII. törv. cz. 2-ik §. szerint pedig a volt jobbágyoknak minden ősi javaikban, és végrendelet nélkül hátrahagyott szerzeményeikben a fiu, és leánygyermekek teljesen egyenlő mértékben örökösödnek ; — ugyanazért a kereseti telekre nézve a felpereseknek alperessel egyenlő joguk megállapittatván, az egyenlő osztály elrendeltetik. Az időközi haszonvételekre nézve felperesek keresetüktől elmozdittatnak, mivel alperes roszhiszemü birtokosnak nem tekintethetik, és különben is azok felperesek által nem igazoltattak. A perköltségek a per természeténél fogva kölcsönösen megszüntetnek. (1866. jul. 16-án 10371. sz. a. Elő.: Szerényi ktb.) Hivatalos tudnivalók. Csődök : Somogyinegye törvszéke Spitzer testvérek zákányt keresk. e. Bej. szept. 20—22. Perü. Szabó Kálmán- — Nyitramegye törvszéke Friedman Hirsch Lipót nagy-tapolcsányi bőrkeresk. e. Bej. oct. 4—6. Perü. Béler Frigyes. Megszüntetett: Temesvár város törvszék által Fürst János temesvári kereskedő e. folyamatban volt csőd. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer —kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt — félévre 4 frt • negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, aldimasor és kalap-utsza szögletén 1. sz. a. Nyomatot! Pesten, 1866. Kocsi Sándor állat. (Érkövij, Gatgaciy és Kocsi nyomdájában.) Hal-jiiaa és al-dunasor sarkán 9. sz,. a.