Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 67. szám

Pest, 1806. péntek ang. 31. 67. szám. Nyolc/adik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom; Szabad-e a polgári birósa'gnak a meg nem jelenő tannt elövezettetni ?— Telekk. jogeset. —Haszonbe'ri jogeset. — Kur. ítéletek.—Hiv. tudnivaló. Szabad-e a polgári bíróságnak a meg nem jelenő tannt elővezettetni l Hazai polgári törvényszékeink egyike, mely prototyponképen a többi e. b. törvényszékeknek mintául szolgálni hivatva lenne, az idézett de meg nem jelent, tanukat 5, 10, 15 frtnyi bírsággal bünteti; a háromszor, négyszer idézett s meg nem jelenteket pedig a kapitányi hivatal utján elővezetteti. Ez oly eljárás, mely hazai törvényeinkkel, joggyakorlatunkkal meg nem egyezik. — Mert: 1) A törvényszék feljogositva nincs arra, miként az érvényben íénálló törvény birságaiból elengedjen; annál kevésbé akkor, midőn a törvényi G4 frt birság, mely a meg nem jelenő tanura szabandó, fele részben a helyi szegények pénztárát, fele részben pedig a tanú állitó peres felet illeti, s igy e birságból a törvényszék egyik jogosított rovására sem engedhet el bár mily részt is. 2) Hazai törvényeink különösen pedig a hármas törvénykönyv II. r. 28. czime, az 1563. évi 81. türv. cz. és az 1635. évi 49. törv. cz. határozottan és félremagyarázhatlanul meghatározzák a megidézésre meg nem jelenő tanúnak büntetését. Miután az elővezettetés azokban, mint semmi más törvényben sem alapszik, az törvénytelennek tekintendő, és pedig annál inkább, mert fenálló törvény ellenére alkalmaztatik. 3) Még azon esetben is, ha az idézett s meg nem jelenő tanura törvényszerű büntetés törvényhozásunk által nem szabatott volna is, az e. b. törvényszék feljogositva nincs arra, hogy oly elővezetési statútumot hozzon, (lásd a hármas törvénykönyv III. r. 2. cz. — 1635. évi 18. t. cz. 1715. évi 20. t. cz. sat) 4) Az e nemű elővezetés veszélyezteti a polgárok személy-biztonságát és nem is szükségelt intézkedés; mert a törvényszerű birságból a tanuállitó, ha a meg nem jelenő tanú toties quoties 64 frt birsággal sujtatik, elégtételt nyer, illetőleg az igazság kiderítésének elhalasztása által származott kárára nézve kárpótoltatik, holott az elővezetett tanúnak netaláni 4 — 5-szöri meg nem jelenéséből származott kára semmivel sem pótoltatik. 5) A meg nem jelenő tanúnak polgárjogi perekbeni elővezetése csekély véleményem szerint korunkhoz nem is illő szigorral biró intézkedés. 6) Az ily elővezetés meg nem egyezik azon jogi közmondással sem „Favores ampliandi, odia restringenda," mert a műveltebb osztályra nézve az elővezettetés sokkal súlyosabb büntetés, mint a törvényszerű birság, mely utóbbi ellen még per orvoslatnak is lehet helyt adni. K.K. Telekkönyvi jogeset. A telekkönyvek életbelépte előtti betáblázások alapján átkebelezésnek még az első telekkönyvi birtokos tulajdonában létezd birtokra helye van, de neai az átkebelezés tárgyául szolgáló betáblázás keltétöli, hanem az átkebelezésérti kérvény benynjtásátóli elsdbséggcl. Nyíregyháza város polgármestere Szabolcsmegye telekkönyvi törvszékéhez 1860. nov. 30. benyújtott folyamodványában előadta, miszerint Fisch József és neje Nyíregyháza városától a korcsmáltatási, serfőzési és sermérési jogokat az A. a. szerződés mellett haszonbérbe kivévén, e szerződés végén a haszonbéri összeg biztosítására Oros helységben birt telkeit, szeszgyárát és épületeit, nemkülönben ugyar.ottani szőlejét kötötte le különös jelzálogul, melyekre a f e n t ebbi szerződé s 1853. aug. 9-én be is tábláz tátott; Fisch József a haszonbérből kilépvén, a városnak tetemes összeggel, nevezetesen 15266 pírt s járulékaival adós maradt, melyre nézve ellenük a per függőben van, az emiitett összeg biztosítása tekintetéből tehát azt nevezetteknek az orosi 65. sz. tjkönyvben foglalt birtokaikra, azoknak régi teher állapotában a fentebbi betáblázás keltétől számítandó elsőbbséggel átkebeleztetni kérte. Alperes a kérvényt leszállitatni kérte, előadván, hogy ő a jelen átkebelezésbe bele nem egyezhet: mert 1) Maga az eredeti okmány, melynek alapján az átkebelezés kéretik, a telekk. utasitás 81. §-a kellékével nem bir. 2) A szerződés más numericus összeget mutat, mint melyre az átkebelezés kéretik. 3) Semmivel sem igazoltatik a 15266 frt teher a szerződés alapján 4) A szerződés tartam ideje is lejárt, s igy igazolandó lett volna, hogy az folyamatban van. 5) A szerződésben nincs nyoma annak, hogy jelzálogul a kért 65. sz. telekkönyvi birtok lett volna kitűzve. 6) Felperesi követelés nemcsak kétes, hanem semmis is, mert mint a •//. a. választott bírósági Ítélet mutatja, még felp. város adós alpereseknek 2000 frtot megközelítő összeggel; ilynemű Ítéletek ellen felebbezésnek nincs helye, s annak jogerejüvé tétele csak az alp. részére megítélt eskü letételétől függ, mi végett alp. '///. szerint már folyamodott is. Felperest rendes perutra utasíttatni kéri. Felp. válaszolja, hogy itt nem bekeblezés, hanem átkebelezésröl van szó, mire megkívántató kellékekkel a szerződés el van látva; — felp. csak azon összeg átkebelezését kéri, melylyel alp. a szerződés alapján tartozik, és a 2/. a. csatolmányból kitűnik, hogy alp. éppen 15266 frt 25 krban marasztaltatott el. Alp. a szerződés 2-ik részében az orosi birtokot kötvén le zálogul, az átkebelezés erre jogosan kéretett. Az alp. részére megítélt eskü ellenében felp. B. szerint érvénytelenítési keresetet indított, mi még elintézve nincs; végre az ügynek folyvást per alatti léte az elévülést kizárja. A viszonválaszban előadatik; mikép felperes nem igazolta, hogy alperesek a régi bekeblezésről értesítve lettek volna, s igy hogy az jogerejü lenne, de a 2 . a is bizonyítja, hogy felpereseknek nem betáblázott, hanem csak computualis követelésük van, mely be sem kebelezhető, annyival kevésbbé átkeblezhető sat. Szabolcsmegye törvszéke által 1863. f ebr. 7-én 4337. sz. a. végeztetett: „A kért jelzálog) átkebelezés meg nem engedtetik, mert jelzálogi bekebelezések tárgyát csak oly jogok és kötelezettségek képezhetik, melyek kölcsönös beleegyezésen vagy pedig jogerőre emelkedett birói Ítéleten alapulnak; már pedig a felp. város által A. a. bemutatott haszonbéri szerződés ily kellékekkel biró okiratnak nem tekinthető, miután azon haszonbért a város a lejárat ideje 67