Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 66. szám

267 1853. év óta a kereseti ház utáni adót is mindig felperesek teljesiték. Ezek ellenében a 20/. és 21/. a. könyvecskékre súlyt fektetni nem lehetett, minthogy ezek csak az épület adófizetést 18ÍT 186% és 1862/a évre mutatják, egyébiránt tulajdonjogi szempontból ezen adófizetésnek érvényt tulajdonítani már azért sem lehetett, mivel bizony osb az, hogy az A/, a. adásvevési szerződés 3 pontja szerint alperesnő férje néhai Feith Ferdinánd rs a ház s telek utáni adónak felét viselni magát lekötelezte. Azon körülményre nézve, hogy az 521. sz. soroksári telekjkönyvben alperes Merx Mária neve mellett •+- vonás téve lenni látszik, ezt alperesnőnek a házhozi jogának beismerése gyanánt venni szinte nem lehet, mert, a telekkönyvi első bevallásoknál akár a -f- vonás, akár a név aláírás valódisága ha bebizonyitattnék is, ez felperesnek a telekkönyvi kiigazítási jogát a hibás felvételre nézve meg nem ingathatja, mihelyest a jogalap nélküliséget kimutatni képes. Egyébiránt Stricker János mint választmányi tag és a jelen perben kihallgatott tanú nyíltan bevallja, hogy az ő jelenléte nélkül is számtalan ily keresztvonások tétettek. Az állított elbirtoklás is elvetendő volt, mert az átal. ptk. 1493. §-a szerint jóhiszemből az elévülést joghatályosan az gördítheti elő, ki az általa igényelt fekvőségekrejóhiszemü birtokos, jelen esetben ez megczáfoltatik azzal, hogy alperesnőnek mint 1-ső rendű családtagnak az egészen nyilvánosan kötött A/, a. adásvevési szerződésnek létrejötte és létezése felől tudomásának kellett lenni, s annáli n k á b b, minthogy Polszter Mátyás tanúnak vallományából kitetszik, miként alperesnő a kérdésben forgó A|. a. eladásnáljelen v o 11; különben is a jelen esetre nézve még azon körülmény is figyelmet érdemel, miként Epocher József és Epocher Rozina vallományai szerint alperesnő ezen tanukat a betegágyban fekvő férje néhai Feith Ferdinándhoz azzal küldvén be, hogy részére a kereseti h ázban örökös lakást köteleztessenek, ezekből kifolyólag nemcsak az eladás tudása, hanem alperesnőnek azon meggyőződése is, miként a kereseti házhoz igénye sem lehetvén, ennélfogva az elbirtokláshoz egyik kellékéül megkívántató jóhiszeműség hiánya alperesnő ellenében igazolva van; végül: nem lehetett súlyt fektetni, alperesnőnek viszonválaszilag Polszter Mátyás mint felperesek sógora tanúskodása ellen tett kifogására sem, mert nevezett tanú vallománya a többi s különösen Polszter Jakab előadásával teljesen összehangzásban van, s mert ha alperesnő őt maga is, és épen felperesek által is előterjesztett körülmények iránt tanúul használhatta, ezen öncselekvénye ellen Polszter Mátyás ellenében, mert felperesek is ót tanúul használták, kifogást törvényesen nem tehet, i-ső rendű alperesnőt mint teljesen pervesztett felet a költségekben azért kellett kizárólag elmamarasztani, mert 2-od rendű alperes felpereseknek semmi különös költséget nem okozott." Ezen ítélet ellen 1-ső r. alperes kellő időben felebbezést nyújtott be, melyben az ítélet egyoldalúságát, felületességét, és reá nézve sérelmes voltát a perben általa előadottak alapján kimutatni törekszik. Az erre felperesi részről beadott ellenészrevételekben a per során már kifejtettek ismételtetnek. — Ezek után A kir. it. tábla által 1865. márt. 29-én 19978. sz. a. következőleg ítéltetett: „Már maga azon körülmény, hogy a keresett ingatlanok a tanuk vallomása s felperesi beismerés szerint is, 1-ső r. alperesnek néhai Feith Ferdinánddali házassága idejében szereztettek — 1-ső r. alp. részére az 1840. évi 8. t. cz. értelmében a kozszerzemény í jog czimét megállapítván, következőleg ezen alperes a kereseti birtokhoz jogszerű jogczimmel bírván, miután Soroksár községében a telekkönyvek behozatala tekintetéből kitűzött hirdetményi határidők lefolyta alatt ellene — kire a kereseti birtok néhai férje Feith Ferdinánddali közösségben egyrészről, más részről felperesekkel fele részben felvétetett, semmi nemű igények be nem jelentettek, s ekként ezen rendű alperes a hirdetményi határidők eltelte óta a kereseti birtokot a 20. és 21. sz. okiratok szerint 3 évet haladó időig telekkönyvi bejegyzés mellett is valósággal birtokolja, — ellenben felperesek azt, hogy ezen rendű alperes a kereseti javak birtokába bármi alattomos módon és igy roszhiszemüleg jutott volna, egyátalában nem igazolták, következőleg 1-ső rendű alperes mellett a jogszerű jogezim, jóhiszeműség és a telekkönyvbei beirás mellett 3 évet haladó háborítatlan birtoklás is harczolván, a részéről emelt elbirtoklási kifogásnak az ideig. törv. szab. 156. §. által a birtok szerzésre vonatkozólag érvényben fentartott ptk. 1464. §. értelmében hely adatván, — az első bírósági ítéletnek e részbeni megváltoztatásával felperesek keresetükkel elutasitatnak, s köteleztetnek 1-sőr. alperes részére 45 frtra mérsékelt perköltségeket 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetni. Egyébiránt az ítéletnek nem felebbezett része érintetlenül hagyatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik." Felperesek ezen kir. táblai ítélet ellen kellő időben benyújtott felebbezésükben kifejtik, hogy az elbirtoklási kifogásnak helyt adni nem lehet, mert 1-ső r. alperesnek sem törv. jogezime, sem jóhiszemű, sem valódi birtoklása nincs.*) 1) Nincs j ogszerü birtokezime, mert Polszter Mátyás és Jakabnak hit alatti vallományaikkal igazolva van, hogy Merx Máriának a kereseti házban sem hozománybeli, sem közszerzeményi jussai nem rejlenek, — világos levén, hogy midőn a Polszter Jakabtól 840 pfrton vett kereseti háznak 440 pfrt vételár részlete, a néhai Feith Ferdinánd kizáró tulajdonát képező és Polszter Mátyás által megvett ház vételárából törlesztetett le, a kereseti ház maradók vételára 400 pfrt pedig ezen felperesek által vett ház kifizetett árából tisztáztatott le, Merx Mária azon kereseti ház szerzéséhez egy fillérrel sem járult. Az mondatik ugyan a kir. táblai Ítéletben, hogy már azon körülmény is, miszerint a kereseti ház a Merx Máriávali házasság ideje alatt szereztetett, az 1840.8. t. cz. értelmében a közszerzeményi czimet megalapítván, ez által a kereseti házhoz Merx Mária jogszerű birtokczimre tett szert. De felperesek a törvény ily magyarázatának helyességét határozottan tagadják. Ugyanis közszerzői jogezimet csak valódi szerzemény alapithat Jelen esetben azonban szerzemény nem létez, mert a házasság alatti vétel nem szerzemény akkor, ha a férj a már kezében levő értéket csak másra átalakítja, mint a jelen esetben, hol Feith Ferdinánd a Polszter Mátyásnak eladott házat a kereseti házzal mintegy kicserélte. Lehet-e szerzeményről ott szó, hol a férj vagyona a házasság alatt egészen elfogyasztatott? Szerzemény csak ott és akkor létez, midőn mind a nőnek, mind a férjnek az összekelésnél volt vagyonán (elül még érték mutatkozik. Ugy, de *) Ezen alapos szakavatottsággal kidolgozott felebbezvényi munkálat a pesti ügyvédi kar egyik jelesb tagjától Lövéazy Gy örgy-től származott, kinek az által csakugyan sikerült a legfelsőbb fórumon a kir. táblai ítélet megváltoztatását kivívni. Szerk.