Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 65. szám - A hatalom - jog? 7. [r.]

259 ter Mátyás a vett házért rögtön fizetett 440 pfrtot, de nem Feith Ferdinánd kezébe, hanem — mivel ez Polster Jakabnak az ettől vett ház árába fizetni tartozott, — Polster Jakabnak fizette ugy, hogy mivel Polster Jakab a soroksári árvatárba tartozott, Polster Mátyás helyette a 440 pfrtot az árvatárba fizette. Maradt tehát Polster Mátyás 400 írttal adós. Ezen tartozásba (miután Feith Ferdinándnak első nejétől származott 6 gyermeke anyai jussa 510 pfrtot, vagyis egy gyermeké 85 pfrtot tett), fizetett az illető örökösöknek a kamatokkal együtt 425 frtot, sőt a 7 évi kamatokkal saját 240 vfrt követelését is letörlesztette. Polster Mátyás tehát a 840 pfrtnyi vételárt igy törlesztette le, s igy lettek Feith Ferdinándnak első házasságbóli gyermekei — Feith Istvánt kivéve — kielégítve. S e szerint valótlan az, hogy Feith Ferdinánd a Polster Mátyásnak eladott ház árából a gyermekei anyai jussát meghaladó összeget az •/. alatti adósságai törlesztésére forditá, és hogy abból Polster Jakab mitsem kapott. Polster Jakab a hátralevő 400 pfrtra nézve pedig ugy eléghetett ki, hogy első r. felperes, alperesnő és férjének sokszori kérelmére saját házát eladván, s a kérdéses 521. sz. telekjkönyvbeni házat megvevén, Polster Jakab hátralevő követelését Feith Ferdinánd utalása folytán Polster Jakab helyett az árvatárba fizette le. E szerint Polster Jakabnak a ház ára nem alperesnő hozományából, vagy Feith Ferdinánddali közszerzeményéből fizettetett. E körülmények iránt felperesek Polster Mátyás és Jakab tanukra hivatkoznak. Hogy alperesnőnek szőlője és férjéhez vitt ingóságai jelenben is megvannak, igazoltatik az F, alatti kérdő pontokra kihallgatandó tanukkal, hogy pedig néhai Feith Ferdinánd szőlejét és egyéb vagyonát, miket alperesnőveli összekelésekor birt, mind eladogatta, s alperesnő s ennek gyermekeivel elélte, s hogy együtt mitsem kerestek, igazoltatik az által, hogy az -|. alatt felsorolt adósságokból több összeg most is fizetetlen, a kifizetettek pedig nem a közszerzeményből, hanem az eladott ház árának kamataiból, az eladott szőlőből és Feith Ferdinándnak kerülő béréből fizettettek ki. Hogy a kérdéses ház felperesek tulajdoni birtokába által adatott, igazoltatik a H. alatti adókönyvecskével, mely szerint az adót 185% évtől fizették, s ők teljesítettek minden az után járó szolgálatokat. Állítják továbbá is felperesek, hogy az 521. sz. tjkönyv alperesnő bemondása után készült, s tagadják, hogy az ott látható keresztvonás felperesé volna, különben annak felderítésére, hogy felperes tette-e a keresztvonást, Stricker János tanú kihallgatandó, s felperes kész megesküdni, hogy a keresztvonás általa nem tétetett. Azon alperesi állítás megczáfolására, hogy neki a telekkonyvezés alkalmával a ház eladásról tudomása nem volt, a K alatti kérdő pontok az illető tanuk részére becsatoltainak. Végre azon alperesi ellenvetésre, hogy felperesek joga a ptk. 1467. §-a szerint elévült, megjegyzik felperesek, hogy az 1460. §. szerint az elbirtoklásra jogszerű, jóhiszemű és valódi birtok szükségeltetik, alperesnőnek pedig érvényes czime nem lévén, jogszerű birtoka nincs. Felperesek az alperesi tanuk részére ellenkérdő pontokat csatolván, kereseti kérelmüket megújítják. V i s zo n v á 1 as zá ba n alperesnő ismétli az ellenbeszédében mondottakat, czáfolgatja a válasz állításait, s különösen megjegyzi, mikép az 5-/. alatti kimutatás szerint igazoltatik, hogy ő összes 1083 vfrt 1 krnyi hozományát férjének vagyonába, — illetőleg a közös vagyonba beruházta. E szerint valótlan azon felperesi állítás, hogy alperesnő a beismert tárgyakon kívül egyebet nem vitt volna a házhoz, s valótlan azon állítás is, hogy alperesnő vagyonát gyermekeire költötte volna. Ellenkezőleg alperesnő vagyonát a közös vagyonba ruházta be, s férjének több rendbeli adósságait törlesztette, minek igazolásául több tanukra hivatkozik, kiket kihallgattatni kér, szükség esetére pedig pótlóesküjét felajánlja. A felperesi H. alatti adókönyv ellenében alperesnő becsatolja a 20-/. és 21-/. alatti adókönyveket, melyekből kiviláglik, hogy alperesnő 1853. évtől fogva mostanáig mind az épület, mind a földek után az adó és egyéb községi fizetéseket és szolgálatokat teljesítette. A kérdéses ház 1854. évben leégvén, annak újra felépítéséhez alperesnő is segedelemmel járult. Miértis ellenbeszédébeni kérelméhez ragaszkodik. Felperesek végiratilag az alperesi tanuk részére ellen kérdöpontokat, s a H. alatti adókönyvnek W. és X. alatti teljesebb mását csatolván — az előadottakhoz ragaszkodnak. Ellenvégiratilag semmi lényeges körülmény fel nem hozatott. A kihallgatott tanuk vallomása következőkben öszpontosul: Polster Mátyás felperessel első izbeni sogorságban álló tanú hit alatt vallja, hogy 1850. évvégén Feith Ferdinándtól egy zsellérállományt vett 840 pfrtért, s mindjárt azután Feith Ferdinánd Polster Jakabtól szinte vett egy zsellérállományt 840 pfrtért. Tanú az általa vett ház árába, Feith Ferdinándnak 440 frtot fizetett, ezt Feith Ferdinánd tanú jelenlétében Polster Jakabnak átadta, ez pedig a pénzt az árvabizottmánynál tanú előtt lefizette. Tanú az általa vett ház 400 pfrtnyi árhátralékába Feith János anyai jussát 85 pfrttal kielégité, és az árvatárba kiskorú Feith Anna, Ferdinánd és Simon jussa fejében összesen 255 pfrttal adóssá lett; továbbá neje Feith Rozina anyai jussát 85 pfrtot azon 400 pfrtba beszámította és saját 240 vfrt követelését is a kamatokból levonta. Feith István anyai jussa jelenleg is fizetetlen. Polster Jakab a Feith Ferdinándnak eladott ház 400 pfrtnyi árhátralékát meg nem kapván, a házat eladatni akarta. E házat Feith János 1855. máj. 1-én megvevén, Polster Jakabnak 400 pfrtnyi követelését a soroksári árvatárba, annak tartozása fejében lefizette. Feith Ferdinánd és neje Merx Mária mindenöket elélték, és Feith Ferdinánd gyermekei szolgálatba mentek. Merx Mária eladott két tehenének árát gyermekeivel elélte. Feith Ferdinándnak minden adósságai kifizetve nincsenek. A kérdéses ház eladásáról Merx Máriának tudomása volt, miután az eladásnál jelen volt. Feith Ferdinánd 237. sz. házát a tanúnak 840 írtért akkor adta el, midőn Merx Mária már neje volt Feith Ferdinánd a peres házat Polster Jakabtól MerxMáriávali házassága alatt vette 840 pfrtért. Po 1 s z ter Ja k a b tanú, Polster Mátyással unoka testvér, hit alatt vallja, hogy a 224. sz. zsellérállományt tanú adta el 840 pfrtért Feith Ferdinándnak. Ezen árba Polster Mátyástól, — ki Feith Ferdinánd házát megvette, — 440 irtot kapott ugy, hogy ez a soroksári árvatárba lefizettetett. A hátralékos 400 frtot Feith Jánostól kapta meg akként, hogy ez a pénz is az árvatárba lett lefizetve. Feith Ferdinánd Merx Máriávali házassága ideje alatt vette meg tanutói a házat. Szidl István vallja, hogy Feith János a 224 sz. zsellérházat apjától 1853. évben megvette, de hogy ezen eladásról Merx Mária tudomással birt-e? azt tanú nem tudja, valamint azt sem, hogy az adót kifizette, csak any65*