Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 4. szám

15 Zsuzsánna és mardékainak a megszakadt eredeti zálogból hátralévő 18 évre rendelte, s hogy nejének nálánál előbb történendő halála esetére Foglár Zsuzsanna a Balogh halála után is azon 18 évig birtokába vehesse a kereseti javakat — minden elferditett okoskodást megczáfol. Kereseti kérelmöket ismétlik. Vis z on vál asz. A perujitás nem lehet kiváltságosabb az anyapernél, és ha arra nézve 1853, máj. 1-től a jogelévülésnek súlya alatt egy év volt kitűzve, a per megujithatására az anya perben hozott Ítélet kézbesítésétől számítva szinte csak egy év tűzethetik ki, mert a pervesztés után felp. kedvezőbb állapotba nem juthattak, mint a perinditás előtt voltak. Ez oknál fogva tehát nincs helye a visszahelyezésnek. Érdemileg, ha az A. a. okmány csakugyan életbe lépett volna is, annak tartalma felp. ellen szól, mert ebben Balogh a javakat előbb történhető halála esetére neje birtokában hagyja, még ha másodszor férjhez ment volna is, és igy esetlegesen 1817. évtől a még hátralévő 18 zálogos éven tul is. Az anyaperben hozott végérvényes Ítéletekben ki van az is mondva, hogy a 18 év nem Baloghné, hanem az A. a. okmány keltétől számítandó, s igy a kiváltási jog 1835-ben megnyílván, miután felp. ebbeli jogát nem érvényesítette, azóta pedig az optkv életbeléptéig 18 év folyt le, tehát felp. joga örökre elenyészett sat. Ezekután Nógrádmegye törvszéke által 1864. jun. 30-án 1257. sz. a. Ítéltetett: „Felperes előbbeni állapotbaui kérelmének hely adatván, alp. Palásthy Victorné szül. Géczy Karolina Bartakovics Augustnő szül. Palásthy Mária és Bartakovics August tartoznak özv. ebeczki Tihanyi Ferencznó szül. Rhédey Borbála mint néh. férjétől származott gyermekei természetes és törvényes gyánianyja és br. Prónay Gábor gyámtárs felpereseknek 72000 vfrt. vagyis 28000 o. é. 30240 frt és 1000 db. arany természetbeni letétele után az 1854. apr. 28-an indított 1334. sz. zálogváltó perrel követelt nógrádinegyei Borsos-Berinkei község határainak 3/g részéből, és a hozzátartozó Szomolyai puszta hasonfeléből álló kereseti ősi birtok részeket az 1852. nov. 29-én kelt ősiségi nyilt par. 22. §-nak 3. pontja értelmében 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett zálogból kibocsátani, illetőleg felperesek birtokába által adni, — ellenben felperesek azon további kérelmükkel, mely szerint alpereseket a követelt rongálások becsértékében és a perköltségek megtérítésében marasztalni kérték — elutasittatnak — a perköltségek egymás irányában megszüntetnek." Indokok: „Felperesek előbbi állapotbai vissza helyezési kérelmének uj bizonyítékok feltalálása miatt helyt adni, és azt mengengedni kellett azért, mert sat. sat. Az ügy érdemére nézve a kereseti javak, melyeknek misége — menynyisége és helyzete alperesek által kétségbe nem is vonatott — a zálogos öszvegek letétele után odaítélendők voltak a következő indokokból: Mert felperesek aB. és C. a. meghitelesitett tanúvallomások által teljes próbaerejüre emelkedett A. a okirattal, továbbá a H. I. K. L. M. és N. a. uj okmányokkal törvényesen beigazolták azon ügydöntő körülményt, hogy Balogh Pál az általa 1803. nov. 5-ik napján ipja Foglár Jánosnak, illetőleg annak leánya és saját neje szül. Foglár Annának, a D. a. szerződés mellett 32 évekre elzálogosított kereseti javakat ugyanazon A. a. okmány alapján 1817. évben ipja halála után nejétől fentnevezett szül. Foglár Annától visszaszerezte s azokat tulajdoni joggal holta napjáig tényleg birtokolta. A fentebbi szerint teljes próbaerejü A. a. okmányból továbbá még az is kitűnik, miszerint Balogh Pál magát nemcsak neje szül. Foglár Anna részére mint adós 72000 vft. és 1000 db. arany erejéig kötelezte le, s nálánál előbb s maradék nélküli kimúlása esetére özvegyi jogát ha férjhez menne is — holta napjáig biztosította, de nejének maradék nélkül kimúlása esetére özvegyi jogát — miután aD. a. zálogos szerződésben kikötött 32 évi eredeti zálogos idő Balogh Pálnak a kereseti javakban időközben történt belépése és birtokba vétele által megszakadt — ezen megszakadt eredeti zálogból hátralévő 18 évig a kereseti javakra nézve a zálogot sógornője Foglár Zsuzsannának férj. Zubovics József nőnek s törvényes utódainak is oly megszorítással biztosította, hogy csak ezen 18 év lefolytával lehessan azt Balogh Pál törvényes örököseinek a rajta fekvő zálogos öszvegek lefizetése mellett Foglár Zsuzsanna s örököseitől visszaváltani. S miután Foglár Anna az F. a. szerint 1835-ik april 7-kén maradék nélkül elhunyván, — halálával testvére Foglár Zsuzsanna lépett az A. a. okirat ereje mellett a kereseti javak birtokába, kire nézve a D. a. szerződésben kikötött eredeti 32 évi zálogos időből hátralévő 18 év Foglár Anna halála napjától számítandó, és igy ezen 18 évi zálogos idő 1853. apr. 7-én folyt le, felperesek pedig zálogváltási jogukat a kereseti javakra nézve a zálogos idő lefolyta után közvetlenül következő első évben s az ált. ptk. hatályba lépte utáni egy év alatt t. i. 1854. apr. 24-én 1334 sz. a.' peresitették be, — mindezeknél fogva felperesek visszaváltási joga az 1852. nov. 29-én kelt ősis. ny. par. 22-nak 3. pontja értelmében foganatba vehető nem lévén, alp. a kereseti zálogos birtok részeknek a zálogos öszvegek lefizetése melletti visszabocsátására s felperesek birtokába leendő általadására bíróilag kötelezendők voltak. Alpereseknek az A. a. okmány valódisága és ennek alapján Balogh Pálnak a kereseti javakban 1847. évben történt belépése és azoknak általa való tettleges birtoklása elleni puszta — mivel sem igazolt okoskodásaik és kifogásaik figyelembe vehetők nem voltak azért, mert az A. a. okmánynak életbe léptetését és ennek alapján Balogh Pálnak a kereseti javakba lett belépését nemcsak az O. a. Nádori adomány s az 1_819. évben eszközölt iktátásróli bizonyítvány, melynek határozott és világos értelme szerint Balogh Pál az iktatás alkalmával a kereseti javaknak békességes és tettleges birtoklásában volt, deaH. J. K. L. M. és N. a. uj és nyomós valódi tényeket tartalmozó és bepróbáló uj bizonyítékok is, amelyek a kereseti javaknak Balogh Pál általi tettleges birtoklását kétségbe vonhatlanul igazolják — kifogáson kivülivé teszik. Úgyszintén figyelembe vehető nem volt alpereseknek az igtatásróli bizonyítványra — mint legerősebb felperesi próbára tett azon kifogásuk, mintha Balogh Pál a megkívántató tiszta beigtatással nem bírt, minthogy neje szül. Foglár Anna annak ellent mondott volna: mert az ellenmondó — különben itt csak feltételes ellenmondás elfogadását — az időmúlás kora alatt nem követelvén, honunk törvényei, különösen a kir. Curialö. és 20. végzései szerint az iktatás tisztítottá lett — különben is az A. a. egyesség Foglár Annának a felperesi D. vagyis alperesi 1. sz. a- szerződésnél előnyösebb jogokat biztosítván, elővélelem is a mellett szól, hogy Foglár Anna ellenmondása az A. alattiban érdeklett igényük biztosítására vonatkozott — miként ezt az ellenmondás azon világos szavai : ,,az én allaturalis s egyéb kedves férjemmel kötött egyességből származó jussaimat érdekelni s kérdés alá hozni távolról sem akarnák" alaposan következtetik. Végre alpereseknek a zálogkiváltási jog elévülésére vonatkozó ellenvetéseik szinte figyelembe vehetők nem voltak, a mennyiben t. i. Balogh Pál az A. a. okmány sze-