Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 49. szám

aH« (í ot / > iibisxolo^/. 194 M guiiiif j. blrul Mm fte-i4 Büntető jogeset. Férj gyilkosság. (Folytatás.) Különös figyelmet érdemel a szakértői véle­mény, melyet jelen férjgyilkossági bűnügyben az orvo­sok következőkép adtak elő: „A tek. törvszék azon kérdésére, váljon a törvszékileg bonczolt, és állítólagosán nyavalya törésben szenvedett Bakala Koszia holttestén feltaláltatott sértések nem hozat­tathattak-e elő nyavalya tűrési roham által, és e rohamok nem lehettek-e oly mérvben, hogy a holttesten talált sé­relmeket ezen rohamoknak lehetne tulajdonítani — alól­irottak következőleg válaszolnak. Oly nagyszerű sértés, minő a kérdésben levő, hol a mellkas melső felületén, a szegycsont mindakét oldalán az oldalbordák eltörve és azok egy része a tüdőbe is behatottak, mellette pedig a máj is repedést szenvedett, csak akkép létesülhetett volna kül erőszakos behatás nélkül, ha Bakala Koszta valamely több ölnyi magaslatról a mellkas melső felületére a szegy­csontra esett volna, ez azonban nem történhetett, miután az emiitett egyén alig hét lábnyi lakszobáját el nem hagyta; ha tehát nyavalyatörési roham által ágyából ki­lökettetett volna, vagy a fonószékre, vagy az ágy mel­letti padra, (hol állítólagosán halva találtatott) vagy pe­dig a szobaföldjére eshetett volna, de ezen magaslatok mind oly csekélyek, hogy azok létesülése által legfölebb zuzási nyomok mutatkoztak volna, mert miután az oldal­bordák már alkatrészük szerint is ruganyossággal birnak, külső csekélyebb behatásnak ez által is ellenállni képesek a nélkül, hogy törésre késztetnének ; de még kevésbé lehet azon lehetőségnek helyt adni, hogy a nyavalyatörési ro­hamok oly erővel működtek volna, hogy a görcsös emel­kedési és visszaesési rángatások vagy összehúzások alatt az oldalbordák törésre késztettek volna, mert az oldalbor­dák rugékonysága mellett ily nagyszerű rohamok még eddig feljegyezve nincsenek és csakis a képzelődések so­rába tartoznak; miértis a látleletben már felemiitett és ki­fejtett azon véleményhez ragaszkodunk, hogy Bakala Koszta mások által nagy erő megfeszítéssel a testrei ne­hézkedési suly által erőszakos halált szenvedett legyen. Kelt Lúgoson 1863. szept. 3-án dr. Zsidák Ágoston me­gyei főorvos. Dr. Petzelt Rudolf Antal járási orvos.u A vizsgálat befejeztetvén, ezen mind a három rendű vádlott ellen felvett büntető perben vádló tisztiügyész vád­lottakat a gyilkosság bűntettében elmarasztatni, s mint ilyeket halálra Ítéltetni kérte. A védelem, melyeta két nőért ügyvéd Makay Sándor, 3. r. vádlottért pedig dr. Maniu Aurél ügyvéd teljesített, lényegileg ebből állt. Habár az orvosi vélemény azt mondja, hogy Bakala Koszta erőszak folytán halt el, mindazáltal azon vélemény az ellenkezőnek lehetőségét nem zárja ki, és a védő a jelen esetben a nehéz kórság fájdalmai és üsszetörödéséböl következteti a halálesetet, előadván egy esetet, mely Pesten 1861. máj. 14-én tör­tént, mélynél az 1-ső és 2-od r. alp. védője magát jelen voltnak mondja. Az eset következő: A Dorottya utczából zajjal nyilik egy kávéházi üveges ajtó, melyen egy tisz­tességes öltözetű uri ember, mintpgy kilökve 2, 3 lépcsőn lerohanva, a földre vagyis inkább a kövezetre esik, hol iszonyatosan üti, vágja fejét, kezeit, testét a kövezethez, összetódul a nép, a kávéház vendégei utána nyomulnak, orvos kózbe lép és a szerencsétlent viszik a legközelebbi házba, de a szerencsétlennek feje már betörve, orra vér­zett, arcza összekarmolva és egyik karja törve volt. Mind­ez pillanat müve volt, és hamarabb történt, mint az eset felőli sorokat a védő leirta. Azután vitatja a védő, hogy a két nö nem is ölhette meg Bakala Kosztát, és kéri mind­két rendű vádlott egyszerű feloldoztatását. A 3-ik r. vádlott védője felhozván azon körülményt, hogy védencze az esetkor nem is volt hon, ennek szinte egyszerű felmentetését kéri. Ezekután Krassómegye 1862. j un. 20-án 2027. sz. a. hozott ítéletével 1-ső és 2-od r. vádlottat Ba­kala Kosztán elkövetett gyilkosság miatt bűnösöknek ki­mondotta, és ebbeli tettük méltó bünhodéseért az I.R. 15. cz. ugyszinte a büntető gyakorlat II. R. 62, 64, valamint az 1723: 11. t. cz. szerint hóhér pallósa általi halálra ítél­te, a megholtnak 40 frt vérdijában, valamint az eddig okozóit vizsgálati és a netalán még okozandó végrehajtási költségekbe, egyetemlegesen elmarasztaltatván; — s 3-ad r. vádlott Laczko G-avrillát az ellene emelt gyilkossági vád alól bizonyitékoK. hiánya miatt felmentette. Indokok: „A védő ügyvéd 1-ső és 2-od rendű vádlottak mentségére ezek vallomása alapján azt hozza ugyan fel, hogy ők Bakala Koszta meggyilkoltatásában részt nem vettek, állítván, hogy Bakala Kosztát a kérdé­ses éjjelen a neh?z nyavalya kitörvén, annak löktetései által ágyából kivettetve, ugyanezen ágy s a mellette álló szövőszékbe magát oly annyira megütötte, hogy az innen nyert sértések következtében meghalálozott legyen ; — ha mindazonáltal figyelembe vétetik, hogy a 2. sz. a. bepe­resitett orvosi látleletben leirt sebek minősége alapján elő­adott vélemény minden pontjaiban azon meggyőződés fe­jeztetik ki, miként Bakala Koszta c?akis emberi kéz által eszközlött sebek és sértések következtében halálozott le­gyen meg; ha továbbá tekintetbe vétetik, az 1-ső és 2-od r. vádlottak azon állítása, hogy a kérdéses éjjelen csak ők ketten voluk nemcsak a meghalálozott házánál, de annak személye kö/.elében is egyedül, és hogy más senki­oda nem jött: továbbá: hogy 1. r. vádlottnő férjével mindig czivakodásban élt, oly annyira, hogy e miatt ha­lála éjjelén megelőzött napon mindketten a helybeli elől­járó elébe rendelve voltak; ha végre tekintetbe vétetik Gitsa Jócza tanúnak hit alatt tett vallomása, mely szerint az alkalommal, midőn 3-od r. vádlott Laczko Gavrilla tanú házához jött Bakala Koszta halálát jelentendő , azon szavakat ejté: „mi se impáre ca Ceica a strensu pe uic'a de grumadiu" mi által maga is gyanúját fejezte ki az iránt, hogy Bakala Mária férje Bakala Koszta meggyil­kolásában részt vett, önkénytelenül is felmerül azon meg­győződés s bizonyosság, hogy csakugyan mindkét vádlott­nő fosztotta meg Bakala Kosztát életétől, mi annál bizo­nyosabb, mivel 1 sö r. vádlottnő külünben egészséges fér­jét egyedül le nem győzhetvén, 2-od r. vádlottnő, mint a kérdéses éjeién a házban és a meghalálozott személye közelében levő egyedüli 2-ik személy segítségét igénybe vennie kelletett; mindezen körülmények méltó figyelembe vétele után tehát a nevezett két vádlottnő ellen a gyil­kossági vád bebizonyítva levén, e miatt a törvényszabta büntetésre ítéltettek. Már mi Laczko Gavrilla 3-adr. vád­lottat illeti, noha a perbeli irományok alapján nincs ugyan meghatározva azon időpont, melyben a gyilkosság el­követtetett, és habár azon vádlott csak éjfél tájban jött haza, mégis a lehetőséget, hogy ő a gyilkosságban részt vett, ki nem zárja, mivel mindazonáltal I -ső és 2-od r. vádlottnők azt állítják, hogy addig mig Bakala Koszta élt, csak ők ketten voltak a háznál, és mivel Gitsa Jócza

Next

/
Oldalképek
Tartalom