Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 49. szám

aH« (í ot / > iibisxolo^/. 194 M guiiiif j. blrul Mm fte-i4 Büntető jogeset. Férj gyilkosság. (Folytatás.) Különös figyelmet érdemel a szakértői vélemény, melyet jelen férjgyilkossági bűnügyben az orvosok következőkép adtak elő: „A tek. törvszék azon kérdésére, váljon a törvszékileg bonczolt, és állítólagosán nyavalya törésben szenvedett Bakala Koszia holttestén feltaláltatott sértések nem hozattathattak-e elő nyavalya tűrési roham által, és e rohamok nem lehettek-e oly mérvben, hogy a holttesten talált sérelmeket ezen rohamoknak lehetne tulajdonítani — alólirottak következőleg válaszolnak. Oly nagyszerű sértés, minő a kérdésben levő, hol a mellkas melső felületén, a szegycsont mindakét oldalán az oldalbordák eltörve és azok egy része a tüdőbe is behatottak, mellette pedig a máj is repedést szenvedett, csak akkép létesülhetett volna kül erőszakos behatás nélkül, ha Bakala Koszta valamely több ölnyi magaslatról a mellkas melső felületére a szegycsontra esett volna, ez azonban nem történhetett, miután az emiitett egyén alig hét lábnyi lakszobáját el nem hagyta; ha tehát nyavalyatörési roham által ágyából kilökettetett volna, vagy a fonószékre, vagy az ágy melletti padra, (hol állítólagosán halva találtatott) vagy pedig a szobaföldjére eshetett volna, de ezen magaslatok mind oly csekélyek, hogy azok létesülése által legfölebb zuzási nyomok mutatkoztak volna, mert miután az oldalbordák már alkatrészük szerint is ruganyossággal birnak, külső csekélyebb behatásnak ez által is ellenállni képesek a nélkül, hogy törésre késztetnének ; de még kevésbé lehet azon lehetőségnek helyt adni, hogy a nyavalyatörési rohamok oly erővel működtek volna, hogy a görcsös emelkedési és visszaesési rángatások vagy összehúzások alatt az oldalbordák törésre késztettek volna, mert az oldalbordák rugékonysága mellett ily nagyszerű rohamok még eddig feljegyezve nincsenek és csakis a képzelődések sorába tartoznak; miértis a látleletben már felemiitett és kifejtett azon véleményhez ragaszkodunk, hogy Bakala Koszta mások által nagy erő megfeszítéssel a testrei nehézkedési suly által erőszakos halált szenvedett legyen. Kelt Lúgoson 1863. szept. 3-án dr. Zsidák Ágoston megyei főorvos. Dr. Petzelt Rudolf Antal járási orvos.u A vizsgálat befejeztetvén, ezen mind a három rendű vádlott ellen felvett büntető perben vádló tisztiügyész vádlottakat a gyilkosság bűntettében elmarasztatni, s mint ilyeket halálra Ítéltetni kérte. A védelem, melyeta két nőért ügyvéd Makay Sándor, 3. r. vádlottért pedig dr. Maniu Aurél ügyvéd teljesített, lényegileg ebből állt. Habár az orvosi vélemény azt mondja, hogy Bakala Koszta erőszak folytán halt el, mindazáltal azon vélemény az ellenkezőnek lehetőségét nem zárja ki, és a védő a jelen esetben a nehéz kórság fájdalmai és üsszetörödéséböl következteti a halálesetet, előadván egy esetet, mely Pesten 1861. máj. 14-én történt, mélynél az 1-ső és 2-od r. alp. védője magát jelen voltnak mondja. Az eset következő: A Dorottya utczából zajjal nyilik egy kávéházi üveges ajtó, melyen egy tisztességes öltözetű uri ember, mintpgy kilökve 2, 3 lépcsőn lerohanva, a földre vagyis inkább a kövezetre esik, hol iszonyatosan üti, vágja fejét, kezeit, testét a kövezethez, összetódul a nép, a kávéház vendégei utána nyomulnak, orvos kózbe lép és a szerencsétlent viszik a legközelebbi házba, de a szerencsétlennek feje már betörve, orra vérzett, arcza összekarmolva és egyik karja törve volt. Mindez pillanat müve volt, és hamarabb történt, mint az eset felőli sorokat a védő leirta. Azután vitatja a védő, hogy a két nö nem is ölhette meg Bakala Kosztát, és kéri mindkét rendű vádlott egyszerű feloldoztatását. A 3-ik r. vádlott védője felhozván azon körülményt, hogy védencze az esetkor nem is volt hon, ennek szinte egyszerű felmentetését kéri. Ezekután Krassómegye 1862. j un. 20-án 2027. sz. a. hozott ítéletével 1-ső és 2-od r. vádlottat Bakala Kosztán elkövetett gyilkosság miatt bűnösöknek kimondotta, és ebbeli tettük méltó bünhodéseért az I.R. 15. cz. ugyszinte a büntető gyakorlat II. R. 62, 64, valamint az 1723: 11. t. cz. szerint hóhér pallósa általi halálra ítélte, a megholtnak 40 frt vérdijában, valamint az eddig okozóit vizsgálati és a netalán még okozandó végrehajtási költségekbe, egyetemlegesen elmarasztaltatván; — s 3-ad r. vádlott Laczko G-avrillát az ellene emelt gyilkossági vád alól bizonyitékoK. hiánya miatt felmentette. Indokok: „A védő ügyvéd 1-ső és 2-od rendű vádlottak mentségére ezek vallomása alapján azt hozza ugyan fel, hogy ők Bakala Koszta meggyilkoltatásában részt nem vettek, állítván, hogy Bakala Kosztát a kérdéses éjjelen a neh?z nyavalya kitörvén, annak löktetései által ágyából kivettetve, ugyanezen ágy s a mellette álló szövőszékbe magát oly annyira megütötte, hogy az innen nyert sértések következtében meghalálozott legyen ; — ha mindazonáltal figyelembe vétetik, hogy a 2. sz. a. beperesitett orvosi látleletben leirt sebek minősége alapján előadott vélemény minden pontjaiban azon meggyőződés fejeztetik ki, miként Bakala Koszta c?akis emberi kéz által eszközlött sebek és sértések következtében halálozott legyen meg; ha továbbá tekintetbe vétetik, az 1-ső és 2-od r. vádlottak azon állítása, hogy a kérdéses éjjelen csak ők ketten voluk nemcsak a meghalálozott házánál, de annak személye kö/.elében is egyedül, és hogy más senkioda nem jött: továbbá: hogy 1. r. vádlottnő férjével mindig czivakodásban élt, oly annyira, hogy e miatt halála éjjelén megelőzött napon mindketten a helybeli előljáró elébe rendelve voltak; ha végre tekintetbe vétetik Gitsa Jócza tanúnak hit alatt tett vallomása, mely szerint az alkalommal, midőn 3-od r. vádlott Laczko Gavrilla tanú házához jött Bakala Koszta halálát jelentendő , azon szavakat ejté: „mi se impáre ca Ceica a strensu pe uic'a de grumadiu" mi által maga is gyanúját fejezte ki az iránt, hogy Bakala Mária férje Bakala Koszta meggyilkolásában részt vett, önkénytelenül is felmerül azon meggyőződés s bizonyosság, hogy csakugyan mindkét vádlottnő fosztotta meg Bakala Kosztát életétől, mi annál bizonyosabb, mivel 1 sö r. vádlottnő külünben egészséges férjét egyedül le nem győzhetvén, 2-od r. vádlottnő, mint a kérdéses éjeién a házban és a meghalálozott személye közelében levő egyedüli 2-ik személy segítségét igénybe vennie kelletett; mindezen körülmények méltó figyelembe vétele után tehát a nevezett két vádlottnő ellen a gyilkossági vád bebizonyítva levén, e miatt a törvényszabta büntetésre ítéltettek. Már mi Laczko Gavrilla 3-adr. vádlottat illeti, noha a perbeli irományok alapján nincs ugyan meghatározva azon időpont, melyben a gyilkosság elkövettetett, és habár azon vádlott csak éjfél tájban jött haza, mégis a lehetőséget, hogy ő a gyilkosságban részt vett, ki nem zárja, mivel mindazonáltal I -ső és 2-od r. vádlottnők azt állítják, hogy addig mig Bakala Koszta élt, csak ők ketten voltak a háznál, és mivel Gitsa Jócza