Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 47. szám

Pest, 18fi6. kedd junins 19. 47. szám. IVyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Turliilum : Van-e sommás szóbeli perekben igazolási kérelemnek helye ? — Jogeset. — Kur. ítéletek. — Hiv. tudnivaló. Van-e sommás szóbeli perekben igazolási kérelemnek helye ? E kérdésre nézve, mely lapunk f. é. 30. számában tárgyaltatott, ujabban két értekezést kaptunk; egyiket ügyvédi osztályunk egyik jeles tagjától, jelenben országgyűlési képviselőtől; másikat felsőbb bíróságaink egyik kitűnő tagjától. Mindkettőt itt közöljük egy folytában. I. Ha fontolóra vesszük, hogy az 1861, jul. 23-tól mint a magyar törvény visszaállítása napjától ritkán akadunk oly magán szerződésre és még ritkábban oly kölcsön kötelezvényre, melyben a felek magukat a sommás szóbeli eljárás alá nem vetették volna; ha tekintjük, hogy az id. türv. szab. 53. §-a és az 1863. szept. 19-én 12848. sz. a. és 1864. jul. 14-én 12278. sz. a. kelt kir. udv. rendeletek szerint oly kérdések — mint többi közt a bérleményböli kitakarodási esetek is, — váltak ezen eljárás tárgyaivá, melyek az 1836. 20. 1840. II. t. cz. esetei közt nem fogltatnak, és ez uton a magyar törvénykezési szerkezet alatt nem is voltak tárgyalhatók, ellenben oly ügyek, melyeket az 1836. 20. 1840: ll.törv. cz. ezen eljárás tárgyai közé sorolt, mint az uj zálogból kifolyó zálogváltó perek, ha a zálogösszeg 200 prtot felül nem haladott, az idézett kir. udv. rendeletek szerint kivétettek ez eljárás alól: megkell vallanunk, hogy a szőnyegen lévő kérdés nem kis fontossággal bir a törvénykezési téren. Midőn parányi erőmhöz képest én is hozzájárulni akarok ez eszme tisztázásához, ezt egyedül az eszmecsere tekintetéből teszem. A kérdés érdemét illetőleg, megvallom : hogy nekem is az a csekély nézetem, miszerint eltérőleg az idézett értekezés nézetétől, véleményem szerint az igazolás sommás szóbeli perekben nemtárgyaltathatik az alsó biró előtt az igazolási kereset fol y tán, hanem igen is helyt adhat az igazolásnak a felebbviteli bíróság semmiségi panasz következtében az id. türv. szab. 106. §. értelmében, ha az a sommás szóbeli perekre kitűzött határidő alatt beadatik. Következők e mellett érveim. 1) Mert az id. törv. szab. l-ső§-a által a jogfolytonosság elve megállapitva lévén, miután az 1836. 20. 1840. 11. törv. cz. hozatalakor és ezek érvénybe lépte után is a makacssági ítéletek feloldhatási jogát, valamint a semmisitési bíróságot is a magyar kir. udv. canczellária és annak 1848. évben megszűnte után a magyar igazságügyi ministerium tettleg gyakorolta, e jog pedig a birói parancsok megszűntével az id. türv. szab. 106. §-a által, jelenleg a felebbviteli bíróságokra van ruházva; miután az id. törv. szab. 95. §-a világosan a rendes perek mindkét nemére vonatkozik, és e lapok 30. számában közlött értekezésben hivatkozott kir. it. tábla által 1865. márt. 27-én 15127. sz. a. és a Hétszem. tábla által 1865. nov. 25-ik 10634 sz. a. hozott végzések is rendes szóbeli perben keletkeztek: nézetem szerint az id. törv. szab. j 106.§-aszellemébőlokvetlenül következtethető: hogy a felebbviteli biróság a makacsságból hozott Ítéletet is az ügy kérdés alapos megoldása indokából sommás szóbeli perekben feloldhatja, és az ügy folytatólagos tárgyalását elrendelheti, ha a semmiségi panaszban hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazoltatik: hogy egyik vagy a másik fel a tárgyalási határnap elmulasztása miatt jogaiban véletlenség vagy másnak hibája által önvétsége nélkül, károsodnék. Csekély nézetem szerint erre a felebbviteli biróság jogosan és igazságosan feloldhatja az Ítéletet és elrendelheti a tárgyalás folytatását, mert ezt az idézett 106. §-a következő szavai szerint: „még pedig a menayireaz ügy kérdés alapos megoldása szükségeli, s a tárgyalás folytatásától valószínűleg siker várathatik, hivatalból is megsemmisítheti vagy kiegészítheti az eljárást, ha mindjárt a felek semmiséget nem panaszoltak volna is" — hivatalból, annál inkább akkor teheti, ha az egyik fél panasza folytán igazoltnak látja; hogy tőle védelme előadására szükséges elegendő idő megtagadtatott, és jogaiban önvétsége nélkül sérelmet szenved. 2) Mert ezen nézetem érvényesítése esetére a sommás szóbeli eljárás természetét meg nem változtathatja. Mig ellenkező esetben az igazolási keresetek tárgyalása ! által az nemcsak hogy megváltoztatnék; mert az ideig, törv. szab. 95. § a rendes szóbeli uton rendeli tárgyaltatni az igazolási kereseteket, tehát ezen felül az által még a törvény is megsértetnék; hanem a sommás szóbeli eljárás czélja is meghiúsulna, mennyiben az egyszerű sommás perből az egyik fél legnagyobb meglepetésére két per válnék, — holott ő a mostani törvénykezési szerkezet mellett már az egyet is sokalja, — de ez által a felek oly nagyobbszerü költséggel is terheltetnének, melynek elhárítására az 1836. 20. törv. cz. 1-ső §-a értelmében lett a sommás szóbeli eljárás behozva. Azonkívül tág tér nyittatnék a sommás szóbeli eljárás különféle kijátszására ; mert majd az igazolás hely adása vagy annak megtagadása esetére külön felfolyamodások használatára alkalom nyújtatnék, majd ismét ezen igazolási perből kifolyó fel folyamodások indokából az ítélet alapján tett zálogolás után az id. törv. szab. 50. és 117. §§-okban megengedett felfolyamodások és semmiségi panaszok uj neme keletkeznék, kivált a bérleménybőli kitakarodási ügyekben, — melyekben az id. törv. szab. 117. §-a nem alkalmazható, — a folyamatba tett igazolási keresetek, az egész institutumot megingatnák azáltal,hogy azok folyamatba tétele miatt, a végrehajtást, illetőleg a bérleménybőli végrehajtási kitakarodási megakadályoznák, ha az első bíróság hosszabbra terjedhető tárgyalások után egyszer az igazolásnak helyt adna, habár a második biróság annak helyét nem is találná, és a per még a kir. it. táblához és innét a Hétszem. táblához felfolyamodványoztatnék. Elég panasz volt, és van, hogy a jó lelkű hitelező a színleges igénykeresetek miatt egyszerű sommás szó47